A Bethlen-kollégium titka: Isten oltalmában való hit

2016. szeptember 20., kedd

A református egyházi tulajdonban levő Bethlen Gábor Kollégium felújításának alkalmából tartottak hálaadó istentiszteletet szeptember 17-én Nagyenyeden. Az ünnepségen Kató Béla erdélyi református püspök hirdetett igét, a magyar kormány képviseletében Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere vett részt.

Erdély legkorszerűbb, legjobban felszerelt iskolájává varázsolták a frissen felújított nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot. A patinás épületegyüttes kívül-belül gyönyörű látványt nyújt. A több száz éves alma mater épületeit hatmillió eurós beruházással, uniós forrásokból, valamint az egyházkerület és a helyi önkormányzat anyagi hozzájárulá­sának köszönhetően újították és szerelték fel korszerű, digitális oktatóeszközökkel.

A nagyenyedi vártemplom tőszomszédságában épült impozáns épület utcájában számos romos ház áll, ezeknek a jogos tulajdonosa is az egyház, az ott lakók ellenállása miatt azonban nehezen lehet birtokba venni a visszaszolgáltatott ingatlanokat, amelyek egykor a híres kollégium tanári lakásait képezték. Ambiciózus tervekből nincs hiány: a kollégium utcájában visszakapott épületek révén a bor utcáját szeretnék kialakítani, ami turisztikai szempontból is vonzóvá tenné a várost. Kató Béla szerint hosszú távon a szakoktatásnak ezt az ágát is meg kell teremteni a kollégiumban, ezért a térségben nagy hagyománnyal rendelkező borászati szak beindítása is szerepel a tervek között.

A felújítás nehézségei

A református egyház 2004-ben kapta vissza az épületegyüttest, mely a kommunista államosítás előtt tanári lakásokkal, erdővel, földekkel is rendelkezett, ez a vagyon tette lehetővé azt, hogy a kollégium önfenntartóan tudott működni. A visszaszolgáltatást követően időbe telt birtokba venni a kollégium ingatlanjait, mert az épületegyüttesben található a dokumentációs könyvtár és a természetrajzi múzeum is. Amúgy a két közgyűjteménynek otthont adó épületet szintén az egyházkerület újította fel, annak költségei ugyanis nem szerepeltek az uniós projektben. Emellett az egyházkerület saját költségén újította fel a kollégiumi étkezdét is. A református egyház így mintegy 3,5 millió lejt fektetett az ingatlanok korszerűsítésébe, ennek jelentős részét a magyar állam finanszírozta. „Az egyház azért kérte vissza az ingatlanjait, hogy álljon helyre az ősi rend, és nőjön az oktatás minősége, hiszen a mi gyerekeink tanulnak itt” – vallja Kató Béla.

A nagyenyedi önkormányzat partner volt az uniós pályázat benyújtásában és támogatásában: nélküle az egyházkerület nem tudta volna felújítani ezt a patinás múltú kollégiumot. Az egyezség szerint az egyházkerület huszonöt évre elengedte a kollégium bérleti díját, cserébe azért, hogy az önkormányzat pályázati úton megszerezte a felújítás költségeit. „Az önkormányzat kiszámolta, hogy olcsóbban jön ki, ha segít uniós forrásokból felújítani az épületegyüttest ahelyett, hogy huszonöt évig fizesse a bérleti díjat” – fogalmaz a püspök. A vonatkozó törvények értelmében ugyanis egyházi ingatlanban működő állami iskola esetében az önkormányzatnak megszabott bérleti díjat kell fizetnie az egyháznak. A nagyenyedi önkormányzattól eltérően más városoknak – köztük Kolozsvárnak is – sajnos hiába ajánlott fel az egyház ugyanilyen együttműködést, mert nem voltak rá vevők.

Korszerű felszerelés, nagy érdeklődés

Kató Béla szerint annak ellenére, hogy a Bethlen Gábor Kollégium állami intézmény, azt az egyházkerület a református oktatás szerves részének tekinti.  Erdély szinte minden vidékéről járnak ide gyerekek. A beruházással az érdeklődés is megnőtt az intézmény iránt. Jól példázza ezt az egyik végzős diák, akivel az ünnepség alatt elegyedek szóba. Tankó Gyöngyi három éve diákja az iskolának, Gyimesközéplokról érkezett. Csodálkozó kérdésemre – miért nem ment közelebb, egy székelyföldi iskolába – azt mondja, nem ő az egyetlen a vidékről, aki a Bethlen Gábort választotta. „A három tizenkettedik osztályban heten vagyunk Gyimesközéplokról. Én az ikertestvéremmel érkeztem, ő a turisztika szakon, és a tanítóképzőben vagyok. Nagyon jól érezzük magunkat, igaz, haza csak a sátoros ünnepek alkalmával tudunk menni. Sok ideig »szívtuk a port«, de megérte, hiszen nagyon szép lett az épület és a bentlakás is” – magyarázza Tankó Gyöngyi.

Nemcsak kívülről, hanem belülről is megújult az intézmény: immár minden kollégiumi szoba saját fürdőszobával rendelkezik, három számítógépes labor és vadonatúj kémialabor áll az iskola diákjainak rendelkezésére, ugyanakkor minden osztálytermet a legkorszerűbb berendezésekkel látták el. A bútorzatot is kicserélték, ezt a Bethlen Gábor Alap támogatta. Minden osztályteremhez tévé, laptop és vetítő, sőt még nyomtató is tartozik. Szőcs Ildikó igazgató az iskolai oktatással kapcsolatban elmondja: a Bethlen Gábor Kollégiumban – Erdélyben egyedülálló módon – kabinetrendszerben működik az iskola. Vagyis a gyerekek óráról órára más terembe vándorolnak, akárcsak az Amerikai Egyesült Államokban. „Eleinte a szülők furcsállották, hogy a gyerekeiknek magukkal kell cipelniük a teljes iskolai felszerelésüket, a gyerekek azonban hamar hozzászoktak. Ráadásul így a szünetekben az iskola diákjai többet beszélgetnek egymással a folyósokon, jobban megismerik egymást” – mutatott rá a rendszer előnyeire az iskolaigazgató.

Erdély büszkesége

A hálaadó istentiszteleten a Zak 3,2b alapján Kató Béla püspök hirdetett igét. „Mi a titka a Bethlen Gábor Kollégiumnak, miért tud évszázadok óta szinte folyamatosan működni?” – tette fel a kérdést igehirdetésében a püspök. „Jeruzsálemben és környékén évezredeken keresztül harcoltak, a várost többször lerombolták, de mindig újjáépült, mert az emberek hittek abban, hogy az Úr velük van. Az Isten oltalmában való erős és személyes hit a titka annak, hogy az enyedi kollégium ma is él és virágzik. Ez a hit öröklődött nemzedékről nemzedékre, és ez éltette a generációkat annyi évszázadon keresztül” – fogalmazott Kató Béla.

Az igehirdetést követően Szőcs Ildikó igazgató és Maksay Ádám egyházkerületi műszaki előadó, tervezőmérnök beszélt a nyolc évvel ezelőtt megkezdett munkálatokról, melyek során folyamatosan biztosítani kellett az oktatást. Köszöntötte az egybegyűlteket Horatiu Mihai Josan, Nagyenyed leköszönt polgármestere is, aki a kollégiumot a város kincsének nevezte, ahol olyan kiválóságok tanultak, mint Kőrösi Csoma Sándor tibetológus. „Isten éltesse az iskolát, amely Nagyenyed, Erdély és Románia büszkesége lehet” – kívánta. Az ünnepségen felszólalt Oana Iuliana Badea polgármester is, annak idején a román Oktatási Minisztérium államtitkáraként írta alá a papírokat. „A társadalom alapjainak az építését jelenti, ha ilyen iskolákat tudunk felmutatni” – mondta a polgármesterasszony.

Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök köszöntőjében elmondta: felmenői mind az enyedi kollégiumban tanultak. Ám nem csak ők, hiszen sok barcasági, Királyföldi, dél-erdélyi evangélikus is, aki a nehéz körülmények miatt nem tudott dunántúli vagy felvidéki magyar scholákba iratkozni. „Ezért a ma Erdélyben élő több tízezres magyar evangélikus közösség a nagyenyedi Bethlen Gábornak is köszönheti létét” – zárta felszólalását a püspök.

Nem könyöradomány

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédét követően Balog Zoltán miniszter üdvözölte a jelenlevőket. „Erdélyben a reformátusoknál szinte minden Bethlen Gáborral kezdődik. Az erdélyi fejedelem nem tehetett meg mindent, amit kellett, de igyekezett mindent megtenni, amit lehet” – fogalmazott a miniszter. „Most a magyar és a román állam, az önkormányzat és az egyház közös erővel példamutatóan összefogott, és mindent megtett, hogy az európai uniós pályázatból az iskola megújuljon. A pénzt azonban nem szabad könyöradománynak tekinteni. Meg kell értetnünk mindenkivel, hogy csak együtt munkálkodva tudunk megmaradni, együtt építve a nemzetek Európáját egy olyan időben, amikor láthatólag a kontinens fölé viharfelhők gyülekeznek” – mondta Balog Zoltán.

Fekete Károly tiszántúli püspök a Kárpát-medencei református egyházak köszöntését tolmácsolta, majd a jelenlevő főméltóságok átvágták a szalagot, és az épületet hivatalosan is átadták. Ezt követően emléktábla avatásra került sor, amelyet gr. Mikó Imre és Vásárhelyi Boldizsár emlékére a Magyar Út- és vasútügyi Társaság, a Közlekedéstudományi Egyesület, a Magyar Mérnöki Kamara és az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság állíttatott.

Színes programok a kollégiumban

Délután a közelről és távolról érkezett vendégek számos programpont közül választhattak. A Collegium Gabrielense régizene együttes, a kollégium Fügevirág néptánccsoportjának és a Ficfa zenekar, valamint a gyomaendrődi mazsorettek műsora után a Bagossy Brothers Company koncertjén lazíthattak, az iskolatörténeti vagy a természetrajzi múzeumot, esetleg a sportfotó- és rajzkiállítást tekintették meg. A gyerekeket kézműves foglalkozások várták, az új cserkészotthonban cserkésztalálkozóra került sor, virtuális iskolalátogatáson vehettek részt vagy a biológiai laborban végezhettek kísérleteket.

Somogyi Botond, fotó: Kiss Gábor és Lepedus-Sisko Péter

A cikk szerkesztett formában megjelenik a Reformátusok Lapja 2016. szeptember 25-i számában.

Istent keresem

1Thessz 5,1–11

„...legyünk éberek és józanok!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →