A Biblia mindenkié

2014. február 27., csütörtök

Nem véletlen, hogy  Magyar Bibliatársulat éppen ezt a mondatot tette a revideált újfordítású Biblia népszerűsítésének jelmondatává, ezzel akarván kifejezni a bibliafordítás jelentőségét és az abban rejlő lehetőségeket: minél többekhez eljuttatni az olvasás és megértés élményét.

Amikor első alkalommal ízlelgettem ezt a mondatot, két gondolat jutott az eszembe. Egyfelől, hogy mennyire triviális ez a mondat. Hát persze, hogy mindenkié a Biblia, hiszen bárki hozzáférhet a szent szövegekhez, számtalan nyelven és számtalan formában. A második, szorosan ehhez kapcsolódó gondolat, hogy mindez csak ötszáz éve ennyire természetes, amikor is megérett az idő arra, hogy a humanizmus által felszántott európai gondolkodást a reformáció éppen az anyanyelvre lefordított Szentírással vesse be, amely ezáltal valóban nem csupán a kiválasztott kevesek olvasmánya lett, hanem mindenki számára feltárhatta kincseit. És ha most az összes következmény felsorolásától eltekintünk is, azért jegyezzük meg, hogy a Biblia lefordításával minden nemzetben együtt járt a nyelv megújulása is.

Nem véletlen tehát, ha a Magyar Bibliatársulat éppen ezt a mondatot tette a revideált újfordítású Biblia népszerűsítésének jelmondatává, ezzel akarván kifejezni a bibliafordítás jelentőségét és az abban rejlő lehetőségeket: minél többekhez eljuttatni az olvasás és megértés élményét. No persze az továbbra is nagy kérdés, hogy sikerül-e elérni az áhított célt.
Amikor ösztöndíjas voltam Németországban, első olvasmányul egy rövidke teológiai művet választottam, hogy megkíméljem magamat a kudarcélménytől, amiből – akkor sejtettem, ma már biztosan tudom – még számos állt előttem.

A könyvet Claus Westermann írta Gottes Engel brauchen keine Flügel címen (ez a könyv egyébként megjelent magyarul is a Kálvin Kiadónál, Isten angyalainak nincsen szárnyuk címmel – a szerk.). Könyvében a kiváló egykori ószövetséges azt a kérdést járja körül, hogy miként jelennek meg az angyalok a bibliai elbeszélésekben. A végeredményt úgy summázhatnánk, miszerint nem véletlen, hogy nem ismerik fel az angyalokat vendégül látóik, ennek oka roppant egyszerű: éppen úgy néznek ki, mint egy korabeli, átlagos ember. Ha tehát ma meglátogat bennünket egy angyal, úgy vélhetően farmerban és pólóban lép hozzánk – feltéve, hogy a sportos ruházatot szereti és külsejéből nem, csupán az általa hozott üzenetből válik, válhat számunkra egyértelművé, bizony az Úr angyala szól hozzánk. Amikor egy alkalommal szó­ba került ez a westermanni gondolat, feleségem megjegyezte: ma bizony annyira túl van kommunikálva minden, az embert annyi csatornán keresztül éri el az információ, hogy ha Isten angyalai nem keltik fel az első percben az érdeklődést, akkor a mai ember másik csatornára vált, vagy továbbáll.

Valóban olybá tűnk, változtatni kell a kommunikáción. Hogy ezt az angyalok miként teszik, rájuk bíznám. Mi meg igyekszünk megtenni a tőlünk telhető legjobbat. Számos eszközt felhasználva szeretnénk eljutni mindenkihez: a Szentírás természetétől nem idegen, hogy nyomtatva, e-book formájában, számítógépen vagy éppen mobiltelefonon „lapozgassuk". És számtalan módon szeretnénk felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a Szentírás a legjobb útravaló, amivel nekiindulhatnak a mindennapoknak. Mert a Biblia valóban mindenkié és valóban mindenki számára elérhető – a mi feladatunk pedig az, hogy ezt tudatosítsuk is mindenkiben.

Kókai Nagy Viktor
Megjelenik a Reformátusok Lapja következő számában.

Istent keresem

1Thessz 4,9–12

„...csendesen éljetek, tegyétek a magatok dolgát...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →