A cigánymisszióról az utolsó utáni órában

2013. december 02., hétfő

Cigánymissziós lelkésztovábbképzést tartottak Berekfürdőn november végén. Beszámoló.

Elszánt, részben cigánymisszióval (is) foglalkozó lelkészekből, hitoktatókból és egyéb gyülekezeti munkásokból álló csapat és néhány kétkedő, de mindenképp jó szándékú, megfigyelőnek tűnő lelkész jött össze a Berekfürdőn november 20. és 22. között zajlott cigánymissziós lelkésztovábbképzésen. Ráadásul még három cigány származású diplomás is megörvendeztette a társaságot, amely Kárpát-medencei merítésű volt, mivel a magyarországi missziós munkatársak mellett Szlovákiából és Kárpátaljáról is érkeztek résztvevők.

Sokan, sok helyről érkeztek a továbbképzésre

Már a továbbképzés elején, a bemutatkozásnál kiderült, hogy ki-ki más-más helyzetből és más-más nehézségű feladatokkal küzdve keresi a megoldásokat. A Biharból érkezett lelkészek gyülekezetében integráltan jelen vannak a cigány testvérek, és településeiken nincs különösebb ellentét a romák és nem romák között, míg Nagyecseden például sokkal több tényezős az együttélés kérdése: a cigányságon belül is nagy a feszültség. Kárpátalján elkülönülve, egész elképesztő körülmények között élnek a telepi cigányok, Jándon állami költségvetésből támogatott tanoda működik, máshol épphogy sikerül egy-egy gyerekprogramot megfinanszírozni.

Dani Eszter missziológiai blokkja a misszió holisztikus értelmezését hangsúlyozta: az emberi lét minden dimenziójában meg kell jelenni a cigányság között, csak úgy lehet az evangéliumot hitelesen továbbadni. Ismerjük meg azoknak a cigányoknak a világát, akik közé Isten elhívott minket, és gondolkodjunk el azon, hogy az ő kultúrájukban hogyan fogalmazható meg és ölthet testet az evangélium. (A továbbképzés résztvevői például megismerkedhettek a cigányság körében népszerű énekekkel.) Nagy kérdés, hogy hogyan készíthetjük fel – főleg a tradíciókhoz erősen ragaszkodó – gyülekezeteket, hogy befogadó közösségekké váljanak. Egy lehetséges válasz erre a cursillo evangélizációs hétvége, ahol cigány és nem cigány emberek együtt tapasztalják meg Isten kegyelmét, s válnak testvéri közösséggé.

A „ciganus" nagyenyedi diák

Landauer Attila ciganológiai alapozó képzését – második nap délelőttjén – a magyarországi cigányság három nagy csoportjának bemutatásával kezdte. A többség a magyarul beszélő romungrók, vagy magyarcigányok, mintegy húsz százalék az oláh cigányság – az ő nyelvük a romani, ami egy újind nyelv –, és tíz százalék alatti a beás cigányság – akik a román nyelv egy változatát beszélik. Továbbá élnek hazánkban kis számban vend (szlovén) és szinti (német) cigányok. Így már érthető, honnan jön a világhírű zenész, Snétberger Ferenc neve – ami az avatatlan fül számára nem tipikusan cigány név, de ahogy egy kisfilmből kiderült, a szintik közül kerültek ki a hárfázó cigányok, és innen már nem nehéz a gitárig eljutni.

Dani Eszter (jobbra), a zsinati missziói iroda vezetője

A református egyház cigánypasztorációjának nyomait intézményeink anyakönyveiben már reformáció kezdeteitől tetten érhetjük. Jelentős adat, hogy a Nagyenyedi Református Kollégiumba 1687-ben beiratkozott Grausser Dávid, akiről feljegyezték, hogy ciganus, azaz cigány. Ezzel ő a világon az első ismert cigány felsőoktatási hallgató. Ezután itt-ott felbukkannak anyakönyvi adatok cigány származású diákokról, például Kolozsvárott Vistai Farkas Mihályról, aki később egy jelentős latin-cigány-magyar szójegyzéket állított össze. Továbbá olvashatók bejegyzések keresztelőkről és cigány esküvőről is. Szintén református teológus nevéhez kötődik a cigány nyelv indiai eredetének felfedezése.

A többség éhes a jó tapasztalatokra

Ez már Forgács István független cigányügyi szakértő véleménye, aki kicsit felkavarta a kedélyeket. Az őszinte beszédet sürgette romaügyben, hogy a tabuk ne hátráltassák a helyzetfelismerést és a cselekvést. Lehessen beszélni a problémákról, a valós adatokról, folyamatokról és a sérelmekről is – hangsúlyozta. Szerinte az utolsó utáni órában vagyunk, hogy megoldjuk a cigányság képzését és munkához jutását, mert a demográfiai mutatók alapján nyilvánvaló, hogy az évszázad közepére Magyarország aktív korban lévő lakosságában jelentősen megemelkedik a cigányok aránya.

A továbbképzés az induló cigánymissziós honlap, a tanodaprogram és a HEKS-pályázatok témája körüli műhelymunkával és tapasztalatcserével zárult.

Elkészült egyházunk cigánymissziós stratégiája – már csupán végre kellene hajtani. A továbbképzés végére munkaközösséggé ért csapatnak szüksége lesz Jézus biztatására a mustármagból fává terebélyesedésről és az egész tésztát megkelesztő kovászról.

N.K.

Istent keresem

1Thessz 2,1–12

„...a mi Istenünktől bátorságot kaptunk arra, hogy nyíltan hirdessük nektek Isten evangéliumát...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →