A csönd nem némaság – Lezárult az ökumenikus imahét

2012. január 23., hétfő

Szentlélek, jöjj, lobogó láng – énekelték a fiatalok január 22-én a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa székházának gyülekezeti termében, ahol az egység szimbolikus jeleként minden résztvevő meggyújtott egy-egy mécsest, amelyet a szószék előtt helyezett el. A fények végig világítottak az ökumenikus imahetet lezáró ifjúsági istentisztelet alatt.

Az alkalom szolgálattevői Szakács Gergely református lelkész, Körmendi Petra evangélikus lelkész, Nagy Krisztián katolikus pap, valamint a KözösPont misszió önkéntesei voltak, akik énekükkel, zsoltár- és lekcióolvasásukkal vállaltak tevékeny részt a szertartásból.

Mécsesgyújtás

Az istentisztelettel ugyan a 2012-es egyetemes imahét befejeződött, de az ifjúság számára ezzel egy másik esemény kezdődött el: a lelki felkészülés a KözösPont Misszió idei rendezvényire. „2012 legyen az ifjúsági misszió éve” – toborzott embereket Körmendi Petra köszöntőjében. A csapat január 31-ig várja még a jelentkezőket.

Csöndben kell lennünk, hogy halljunk

„Az Úrra való csendes várakozás átformál” – olvastuk az előre kiosztott kis tájékoztatóban a fő üzenetet, amely eredetileg az imahét második napjára szólt. Nagy Krisztián is erre a gondolatra helyezte a hangsúlyt prédikációjában. Ahogy hallhattuk tőle, a fiatalságnak az elcsendesedésre, a csendességre is szüksége van. Ugyan volt időszaka életének, amikor ő is megkérdőjelezte ezt, de rájött: a csönd nem egyenlő a süket némasággal, hanem egészen mást jelent – vallotta meg az igehirdető.

Balról jobbra a szolgálattevők: Szakács Gergely református lelkész,  Körmendi Petra evangélikus lelkész, Nagy Krisztián katolikus pap

Magyarázatában visszautalt az evangéliumban Jézus megkeresztelkedésének történetére (Mt 3,13–17). „Mintha csak egy programbeszédet hallanánk, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy az ember szeretetben éljen, méghozzá Isten közelében,” – mondta a pap. „De mégsem ennyire egyszerű Isten szavát felfedezni” – folytatta gondolatmenetét. „Földi világunk elkápráztat, és nem engedi felfedezni Urunk mondanivalóját. Ki vágyódik a csöndre abban a zajos a hangos világban, amiben élünk? Mégis vállalnunk kell a csöndet, amelyben meghalljuk szavát.”
Jézus megkeresztelkedésekor is csönd volt, a csendben nyílt meg az ég, és ekkor szólalt csak meg Isten. Mi is csak akkor hallhatjuk meg Isten kinyilatkoztatott szavát, ha csöndben vagyunk. Ez a szó most is él, és felkészít minket arra a világra, amelyben itt a Földön élünk, ahol küldetésünket teljesítjük. A csöndbe kell kivonulnunk ahhoz, hogy elvezethessünk mást is Istenhez. A KözösPont is ennek a missziója. Olyanok közé megyünk, akik nem, vagy csak torzítva hallják Isten Igéjét.

Ne félj, mert megváltottalak

Az igemagyarázat után az előző év hagyományához hasonlóan a keresztség emlékáldása következett. Körmendi Petra röviden felvezette, hogyan alakult ez ki. Sokat gondolkodtak azon, mi lehet az a közös a Krisztus-hívőkben, amiben mindannyiuk ugyanúgy részesülhet, ha már az úrvacsorában és az eucharisztiában nem. A keresztséget mindenki megkapta, ennek megújhodásáért kérte Isten áldását a jelenlévőkre a három szolgálattevő. Az áldás szövege, amelyet énekelt is a közösség: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy.”

A különböző felekezethez tartozó fiatalok az istentisztelet után szeretetvendégségen beszélgethettek, ismerkedhettek, ezzel is útjára indítva 2012-es közös missziójukat.

Szöveg: Kováts Annamária, Kép: www.evangelikus.hu

Istent keresem

5Móz 28,49–69

„És bár olyan sokan voltatok, mint égen a csillag, kevesen maradnak meg közületek,” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →