A Fiú fiú

2012. december 14., péntek

"Ha nem lennének ilyen provokatív megnyilvánulásai az egyházi kommunikációs csapatnak, mi is kevesebbet gondolkodnánk arról, mi a karácsony, mi a református, mi a keresztyén" – írja Kodácsy Tamás, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi lelkésze a református karácsonyi kampány kapcsán.

Jézus Krisztus emberi és isteni természete mindig egy paradoxon, azaz a közvéleményt felébresztő és felháborító tétel. A film elérte célját: sokakat fel is ébresztett, fel is háborított. A kommunikációt nagyon jól felépítették: egy figyelemfelkeltő filmhez csatoltak egy magyarázó honlapot, amely ismerteti a film szimbolikáját és azt összeköti a bibliai eseményekkel. Erre az üzenetre most ezrek figyelnek fel! Hogyan lehet az Isten Fiának emberré lételét megérteni? A keresztyénség a történelem során nem először néz szembe ezzel a problémával, sőt a korai krisztológiai viták során az inkarnációs (az Isten ember) és az adopciánus (az ember Isten) gondolatmenetek közötti harc ezt a kérdést feszegette. Az adopciánus felfogás azzal a tanításával, hogy a Názáreti Jézusból lesz Isten Fia – akár fogantatáskor, kereszteléskor, vagy feltámadáskor történjék meg ez – lényegében a konkrét földi valóságot (tudniillik az ács fiát) tekinti kezdőpontnak, és ez kapcsolódik össze a mennyei Igével (logosszal). Az inkarnációban viszont a mennyei az elsődleges, a testetöltéssel az örök logosz lesz idői, az egyetemesnek lesz része a konkrét. Mind az inkarnációs, mind az adopciánus krisztológiában megjelentek a finomabb, árnyaltabb tanítások, de azok a vadhajtások is, amelyeket az egyetemes zsinatok lenyestek. Van aki azt állította, hogy Jézusnak csak látszat teste volt (doketizmus), van aki azt, hogy Jézus nem is volt Isten (arianizmus). Mindkét megközelítési mód kimeríthetetlen és meglepő felismeréseket hoz mind a mai napig a különböző társadalmi kontextusokban, a keresztyén identitáskeresésben, a Jézus-kérdésben, és lényegében minden teológiai gondolatmenetben. A keresztyén teológiatörténetben pulzál a krisztológiai paradoxon oly módon, hogy rendszerint egy „alacsony", adopcianista megközelítésre általában egy „magas", inkarnációs krisztológián alapuló válasz érkezik, és fordítva is.

Ha lehántjuk a kritikákban érezhető liberális-fundamentalista elméleti fejtegetést, illetve a Zsinat Elnöksége és a Dunamelléki Református Egyházkerület közötti levélváltásról az egyházpolitikai felhangot, akkor ugyancsak egy ilyen vitának lehetünk a részesei. Végre ezeket nem spóroljuk meg, bár lesz, aki megütközik, és lesz, aki bolondságnak tartja az üzenetet (1Kor 1,23.)

Ami tetszett:

  • A film bátor vállalkozás. Szakít a megszokott kommunikációs módszerekkel és egy szimbolikus történetet mutat be, a szimbólumokat külön magyarázó honlap kíséri. Ha nem lennének ilyen provokatív megnyilvánulásai az egyházi kommunikációs csapatnak, mi is kevesebbet gondolkodnánk arról, mi a karácsony, mi a református, mi a keresztyén.
  • A filmben a prostituált szerepeltetése telitalálat. „Mit keres egy prostituált ebben a születési sztoriban?" – tehetjük fel a kérdést, amikor olvassuk a Jézus születéséről szóló beszámoló elején: „Júda fia volt a Támártól született Fáresz és Zerah", mert Jézus születési történetének rögtön az elején Támár kapcsán ott van egy botránkoztató prostitúciós történet (1Móz 38). Hányszor botránkozhattak meg a farizeusok, amikor Jézus szóba állt prostituálttal, vagy segített is neki?
  • A kaminosok a pásztorokat jelképezik, szintén ötletesen. Ők valóban nem az a betlehemes játékokban, illusztrációkban mosolygó figurák, akiknek elképzeljük őket. A társadalom peremén élnek, vad körülmények között, olyanok mint Móricz Zsigmond szereplői a Barbárokban.
  • A film egy földi megközelítése a karácsonyi történetnek, kifejezetten Jézus emberi történetét állítja a középpontba. A széles társadalom nem hívő rétegét kívánja megszólítani. Ebből sokkal kevesebbet tapasztalok az egyházi misszióban, így a mai kontextusban ezt mindenképpen pozitívumnak tartom.

Ami nem tetszett:

  • A honlap kontrasztba állítja Jézus szülőhelyének modern, mesterséges képét az autópálya pihenő egyszerűségével. Valójában az autópálya pihenő is egy szélsőségesen mesterséges környezet, nyoma sincs annak a teremtett világnak, amelyet éppen az állatok képviselnek Jézus születésekor. A WC-ből áradó szag nem ugyanaz mint a „bölcs bocik szájának langy fuvalma" (Babits Mihály: Karácsonyi ének). Pont ezért nem illenek a bárányok a film végére, kicsit erőltetett poén.
  • Valószínűleg a rendőr is azért került a filmbe, mert a társadalom által nem túl szimpatikusnak tartott hivatást gyakorol. Viszont itt sokkal összetettebb kérdésről van szó, ami érinti az állam-egyház viszonyt, és egyáltalán nem egyértelmű. Egyrészt Jézus születésénél a karhatalom gyakorlói (Heródes katonái) egyáltalán nem örültek a Messiásnak, másrészt Jézus életében mindig pozitív módon viszonyult a katonákhoz, őrökhöz, így a rendőrt mint szimbolikus figurát inkább kihagytam volna.
  • A filmben szereplő pár bárgyú, sodródnak az eseményekkel. József és Mária talpraesett páros: eljönnek Názáretből Betlehembe, keresnek szállást, otthont teremtenek egy istállóba, sőt azonnal menekülnek Egyiptomba, ha kell. Sokkal inkább egy aktív, mindent megtevő párról van szó, a filmben pedig inkább egy félős, esetlen pár van előttünk.
  • Világos, hogy itt Jézus születésének földi perspektívájáról van inkább szó, de hiányzik egy morzsányi a mennyeiből: a bölcsek, akik segítenek, arany vagy mirha, a mennyi sereg, a csillag, vagy valamilyen felemelő momentum. A betlehemi történetben nem csak a periféria van jelen, hanem a társadalom egésze, a teljes kozmosz.
  • A gyermek születésekor elalszanak az autóspihenő fényei. Ez inkább a kereszthalálnál igaz, amikor három órára besötétedett, a karácsonyi történetben a betlehemi csillag viszont mindig világított.

Világítson nekünk is, hogy a betlehemi történetet, Jézus Krisztus születését mélyéségében és magasságában éljük át szeretteinkkel, családunkkal, és a teremtett világgal együtt!

Kodácsy Tamás, egyetemi lelkész, KRE

Istent keresem

Jel 20,1–6

„…vele fognak uralkodni ezer esztendeig” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →