A holokauszt kezdete

2014. március 20., csütörtök

Keresztény egyházak vezetői, politikusok is részt vettek a magyar holokauszt 70. évfordulója alkalmából meghirdetett Mazsihisz-rendezvénysorozat nyitó eseményén.

Noha 1944. március 19-én vonultak be a náci csapatok Magyarországra, a holokauszt nem a német megszállással kezdődött – hangsúlyozta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl Tivadar téren március 19-én. Az út, amelyet az ország akkori vezetői a zsidók számára kijelöltek, már korábban elkezdődött: a numerus claususszal, a zsidó törvényekkel.

Ezek ellenére a magyarországi zsidók többsége még az auschwitzi rámpán is bízott a magyar közigazgatásban, ez derül ki a visszaemlékezésekből, családi elbeszélésekből – mondta. De miért engedelmeskedtek a zsidók? Miért nem hallani magyarországi lázadásról, nagyobb ellenállásról? „Húsz év szisztematikus jogfosztása kellett ahhoz, hogy a magyarországi zsidók némán, lehajtott fejjel és feltartott kezekkel vonuljanak végig az utcákon, megalázva és megadóan szálljanak fel a marhavagonokba" – hangzott el.

„Amikor a náci hadigépezet bevonult Magyarországra, az esemény inkább volt nevezhető a bajtársi szövetség kiterjesztésének, semmint később szoborban megformálható leigázási eseménynek" – utalt Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója a vitatott megszállási emlékmű Gábriel arkangyal-ábrázolására. Horthy Miklós kormányzó a helyén maradt, a két állam, a két hadsereg - német vezénylet alatt – zavartalanul kooperált, a deportálást pedig azonnal beindították. „Ha meghamisítjuk a valóságot és az ellenkezőjére fordítjuk az igazságot, akkor nem tudjuk a jóra, az emberségre tanítani a gyermekeinket" – mondta a holokauszt-túlélő, megjegyezve, hogy a vészkorszak idején 600 ezer magyar állampolgárt gyilkoltak meg.

Karsai László történész hangsúlyozta, a magyar deportálók szuverenitással rendelkeztek, a németek pedig csak a magyar hatóságok tevékenységének köszönhették, hogy sikerült „Európa-rekordot" felállítaniuk: 1944. május 14-től július 9-ig 147 vonattal 437 ezer embert deportáltak.

Ilan Mor izraeli nagykövet arról beszélt, hogy Izrael kiáll a magyarországi zsidóság mellett, és szembeszáll a holokauszt-tagadás mindennemű próbálkozásával, történelmi tények elferdítésével és torzításával szemben, amelyek a zsidók kiirtásához vezettek Európában. Nem válhat megszokottá egyetlen országban sem, hogy a zsidók megfélemlítve, vagy bántalmazásoktól sújtva éljenek, csak azért, mert zsidók – tette hozzá. Kardos Péter főrabbi, holokauszt-túlélő megjegyezte, hogy manapság kénytelen hazudni idős, a vészkorszakot túlélt rokonainak, ismerőseinek a magyar politikában felbukkanó antiszemitizmus kapcsán.

Az esemény végén Bálint András színművész elszavalta Radnóti Miklós Majális című versét. A résztvevők a zsinagóga bejárata előtt elhelyezték az emlékezés köveit és virágait.

A megemlékezésen többek között részt vett Erdő Péter bíboros, Bölcskei Gusztáv református püspök, Tarr Zoltán zsinati tanácsos, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke és Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke.

reformatus.hu
Fotó: Vargosz 

Istent keresem

2Tim 1,15–18

„...az Ázsiában lévők mind elfordulnak tőlem...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →