A Károli a legjobbak között

2011. december 24., szombat

A HVG hetilap minden év novemberében közzéteszi az úgynevezett Felvi-rangsort, amely a magyarországi felsőoktatási intézményeket karok szerint minősíti, minden tudományterületet egyetlen rangsorban. A hivatalosnak tekinthető felmérésben az idei összetett képzési rangsorban a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara (KRE-BTK) a 167 felsőoktatási kar közül az 5. helyen szerepel a rangsort évek óta vezető ELTE bölcsészkar és az azt követő három nagy általános orvostudományi kar után. Az abszolút kari rangsor szerint tehát a KRE-BTK jelenleg az ország második legjobb bölcsészkara.

„Ez nagyon nagy dolog, hiszen ugyanebben az összesített kari rangsorban tavaly a 29. helyet foglaltuk el. Ez egy év alatt hatalmas fejlődés” – hangsúlyozza Sepsi Enikő, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, aki hozzáteszi: „A felmérés egészen pontos módszertanát nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy az oktatói és a hallgatói kiválóságot mérik bizonyos megadott paraméterek alapján, mint például az oktatóknál a tudományos fokozat, a hallgatóknál pedig az elsőhelyes jelentkezések, vagy a nyelvvizsgával beérkezők száma.” A minisztériumi adatok alapján készült rangsorban elért, a Károlit tekintve egyedülálló helyezés okainak és a megőrzése lehetőségeinek nyomában jártunk egyházunk egyetemén.

Erősíteni a református jelleget

Az egyetem nagy, átfogó átalakításának köszönhetjük az országos összesített rangsor ötödik helyét. Az új egyetemi és a kari vezetésnek az volt a törekvése, hogy a minőség és a református értékrend iránt elkötelezett, a tudományokban élenjáró kollégák oktassák a hallgatókat. Az oktatók 97%-a úgynevezett „A” nyilatkozatos, munkaviszony keretében foglalkoztatott oktató. A teljes munkaviszony keretében foglalkoztatott oktatók 81 százalékának van tudományos fokozata. 2009 októberében ez az arány 62% volt. Egy év alatt harminc százalékkal növekedett a felvett hallgatók száma is, és az államilag támogatottak kétharmados aránya is ideális, vagyis jó eredményeket elért hallgatókat tudtunk felvenni. Úgy sikerült növelnünk a hallgatói létszámot a demográfiai hullámvölgyben, hogy a színvonal nem csökkent, hanem emelkedett – fogalmaz Sepsi Enikő dékán.

A minőséget biztosíthatják a tehetséggondozó programjaik is.

Számtalan hallgatói műhely alakult a karunkon, amelyekben a hallgatók oktatói vezetéssel foglalkoznak az általuk kutatott témákkal. Az egyetem az idei évben elnyert egy jelentős összegű TÁMOP-pályázatot a tehetséggondozás témakörében, ennek keretében létrehoztunk egy hallgatói demonstrátori rendszert. Nagyon komolyan gondoljuk, hogy a tehetséggondozásnak fontos szerepet kell kapnia az egyetem működésében.

Arról van visszajelzésük, hogy a foglalkoztatók mit gondolnak az egyetemről kikerülő hallgatókról?

Most állítjuk fel a Karrier Irodát, amely a diplomás pályakövetésnek és diáktanácsadásnak ad keretet. Az eddigi felméréseink szerint a károlisokat foglalkoztató munkáltatók nagyon, vagy eléggé elégedettek a hallgatóinkkal. A válaszadók többsége az erősségek közül a megbízhatóságot, a kollegialitást, a lényeglátást és a számítógép-kezelést emeli ki, és sokra becsüli az alázatukat, a terhelhetőségüket és a kreativitásukat. A tavalyi rangsorban a munkaerő-piaci kapcsolatok tekintetében az első helyen álltunk a bölcsészettudományi karok között.

Jövőre új szakokat is indítanak.

2012 szeptemberében a Történelemtudományi Doktori Iskola mellett a szociológia alapszakunkat is elindíthatjuk gyakorlatorientált, a piacra felkészítő és keresztyén, nemzeti szellemben oktató tanszékkel, nemzetközi viszonylatban is elismert szakembergárdával. Új képzésünk lesz jövőre a német diszciplináris mesterszak is. Ebben a tanévben elindult a partneriskoláink számára a vezetőtanárokat képző mentortanár szakirány a pedagógus szakvizsga keretében. A jövőben szeretnénk mentálhigiénés szakirányt is indítani, és folyamatban van az angol diszciplináris mesterszak, a kulturális antropológia alapszak, a kommunikáció- és médiatudomány mesterszak, valamint a nyelvtudományi mesterszak indítása is.

A református egyház az egyetem fenntartója. Az egyetem bölcsészettudományi kara mit tud adni az egyháznak?

Az egyház, de az egész nemzet számára tud kutatásokat végezni. Ugyanakkor az elmúlt tanévben a tananyagban is próbáltuk a református jelleget erősíteni. Elindítottuk a L’Harmattan Kiadóval közösen a Károli Könyveket és az egyetemi jegyzetkiadást. A Károli Könyvek két újabb kötete Szakrális kommunikáció, illetve A zsoltár a régi magyar irodalomban címmel a napokban jelenik meg. Az egyetem többi karával a szinergiák jobb kihasználására törekszünk. Tervezzük továbbá, hogy az egyházzal együtt középiskolai és egyetemi egészség-megőrzési programot indítunk.

Hogyan tekintenek a mostani ötödik helyre? Nem lesz nehéz megtartani?

Gyakran eszembe jut a Rómaiakhoz írott levél: „Nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.” (Róm 9,16) Nagy a szívünkben a hála, hogy feszített munkánkon áldás volt, és ezt a helyezést elértük. Akinek a szívében hála van, nem fél attól, hogy mit hoz a jövendő.

T. Németh László

 

Bizalom és lelki egészség

Megújuló látásmódot kínál a segítő szakmák művelőinek a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara négy féléves szakirányú továbbképzése. A 2002-ben indult mentálhigiénés segítő szakemberképzésről Grezsa Ferenc pszichiátert, a szak vezetőjét kérdeztük.

Kezdettől a Kárpát-medencei magyarság összetartozása jegyében terveztük és végezzük munkánkat. Ez fontos küldetés, mert egész magyar népünk rá van szorulva arra a támogatásra, amelyet végzett hallgatóink nyújthatnak. Célunk, hogy Brassótól Pozsonyig egy Kárpát-medencei magyar segítő hálózat jöjjön létre. Tudatosan építjük ezt hírlevelekkel, szakmai rendezvényekkel, műhelyekkel – fővárosi, illyefalvi (Erdély, Kovászna megye) és felvidéki hallgatóink összekapcsolásával.

Miért van szükség erre a továbbképzésre?

A pedagógusok, szociális munkások, lelkészek, hitoktatók, orvosok, nővérek sok problémával küzdenek a pályára kikerülve, mert hivatásuk teljes betöltéséhez hiányoznak bizonyos lélektani készségek és ismeretek, például a kapcsolatokban való segítés gyakorlata. A négy féléves mentálhigiéné szak e hiányt pótolja. Ráépített programként a nálunk végzett pedagógusok két további féléves tanulás után pedagógus szakvizsgát is tehetnek.

Csak segítő szakmabeliek érdeklődnek a mentálhigiéné után?

Újabban jönnek például a versenyszférában dolgozó közgazdászok, jogászok is, akik közvetlenül nem végeznek segítő munkát, de a jövőben – ahogy fogalmaznak – emberibb közegben szeretnének dolgozni. Nekik a mentálhigiéné egyfajta megújulást jelent, de a többi hallgató visszajelzései is pozitívak. Mintegy hatszázan végeztek már, akik szinte kivétel nélkül arról számolnak be, hogy gyökeresen megújult hivatásszemélyiségük, világlátásuk, illetve a hivatásukhoz való viszonyuk. Egész emberképükre hatott a képzésben megtapasztalt nyitottság, bizalom, lelki érzékenység. Minden egyes személy képes fejlődésre, önmaga, hivatása és a külvilág egyre árnyaltabb átélésére. Megfelelő kapcsolati légkörben ez a fejlődés törvényszerűen bekövetkezik. Képzési programunk ilyen légkörben zajlik.

Február óta ön a Nemzeti Drogmegelőzési Irodának is vezetője. Lesz szerepük az új drogstratégiában a mentálhigiénés szakembereknek?

A most formálódó új nemzeti kábítószer-ellenes stratégia mentálhigiénés szemléletű, nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre, az egészségfejlesztésre. Hallgatóink között vannak lelkészek, pedagógusok, szociális munkások. Az új drogstratégia nagyon sok teendőt fogalmaz meg e szakterületek számára. A drogmegelőzés lényege is a mentálhigiéné, a lelki egészség támogatása. Remélem, a református iskolák – a Károli Gáspár Református Egyetemet is beleértve – a jövőben fontos színterei lesznek az ilyen irányú törekvéseknek.

Bagdán Zsuzsanna

 

Megfelelni az elvárásnak

„A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) gyakorlatilag teljes támogatottsággal akkreditálta a Történelemtudományi Doktori Iskolát” – tájékoztatta lapunkat Szakály Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Történelemtudományi Doktori Iskolájának vezetője.

Mikor indulhat az oktatás, és milyen programmal várják a hallgatókat?

Jövő év szeptemberében már szeretnénk hallgatókat fogadni. Várhatóan 2012. április közepéig lehet jelentkezni, június végéig pedig lezajlanak a felvételik. Azt gondolom, hogy ez a KRE és az ott oktató kollégák életében is nagyon fontos esemény, hiszen sikerül azon kevés történelemtudományi doktori iskolák közé bekerülni, amelyek meghatározóak az ország tudományos életében és a jövendő történésznemzedék fölkészítésében. A 18. század közepétől megjelenő társadalmi, politikai és katonai konfliktusok kutatására épülő doktori iskolát terveztünk. Ez azt jelenti, hogy egyúttal olyan témákat ajánlunk a hallgatóknak, amelyek a hazai reformátusság és az egyháztörténeti kutatások számára is fontosak.

Minek köszönhető a mostani siker? Hiszen ez már nem az első próbálkozás a Károlin történettudományi doktori iskola létrehozására, de csak most jutottak el az akkreditációig. 

Olyan törzstagokat találtunk, akik a hazai történészszakmában megfelelő ismertséggel és szakmai teljesítménnyel bírnak. A doktori iskolánk létrejöttében nagyon komoly segítséget nyújtott a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, két munkatársuk is a törzstagok közé került: Hermann Róbert és Szabó Péter. De természetesen a Károli professzorai is, Gergely András, Belényi Gyula, Kun Miklós és magam, valamint Ö. Kovács József és Kurucz György docensek is. Megnéztem más történelemtudományi doktori iskolák internetes honlapjait, de olyannal, ahol nyolc törzstagból öten az MTA-doktorai és hárman kandidátusok, nem sokkal találkoztam. Mellettük természetesem még további kitűnő történészek oktatnak majd és dolgoznak témavezetőként. Azt gondolom, hogy ez lehetett annak az alapja, hogy a MAB alkalmasnak találta a pályázatunkat, amelynek elkészítésében nagyon sokat segítettek az egyetem vezetői, valamint a jogi és a minőségbiztosítási szakemberei.

Mit jelent az egyetem és a történelem szak számára, hogy van egy történelemtudományi doktori iskolája?

Az egyetemi létet. Bízom abban, hogy az egyetemünkön végzett hallgatók ragaszkodni fognak a Károlihoz. Ehhez természetesen már az alap- és a mesterképzés folyamán megfelelő programot kell nekik biztosítani. Mert most már nem mondhatja senki, hogy azért nem jön mesterképzésre hozzánk, mert nincs doktori iskolánk. Az egyetemektől elvárt három lépcsőt – alap-, mester- és doktori képzést – most már történelem szakon biztosítani tudjuk. Ez pedig kívánalom, hogy komolynak tekintsenek bennünket.

T. Németh

 

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2011. december 25-i, karácsonyi számában

 

A Károli letölthető felvételi tájékoztatója

Hívogat a Károli - kapcsolódó anyag

Istent keresem

5Móz 29

„A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a miénk...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →