A legigazibb fény

2015. január 19., hétfő

Törőcsik Mari Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő kapta meg a Kölcsey Társaság díját a magyar kultúra napja alkalmából tartott szatmárcsekei ökumenikus hálaadó alkalmon.

A magyar kultúra napja alkalmából vasárnap megrendezett szatmárcsekei ökumenikus ünnepi istentiszteleten a művésznő betegség miatt nem tudott személyesen részt venni, de telefonon keresztül mondott köszönetet. Rövid beszédében felelevenítette a Himnuszhoz kötődő gyermekkori élményeit. Elmondta, mindig sírt gyerekként a nemzeti imádság hallatán és ma is büszkeséggel tölti el, mikor egy-egy magyar versenyzőnek játsszák. Beszéde végén Pilinszky János Négysoros című versével köszönte meg az elismerést.

Jánosi Zoltán, a Kölcsey Társaság elnöke laudációjában elmondta, hogy magyarországi kultúrában nem egyszer teremtődött olyan helyzet, amikor egy-egy nagy személyiségében sűrítetten, szinte jelképszerűen fogalmazódtak meg az ország legnagyobb értékei, legnagyobb tudása, legtisztább jövőképe, legméltóbb akarata vagy a történelem fölé emelkedő fénye. Nagyjaink, mint például Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor vagy Bartók Béla életműve példázatosan üzen erről, és ilyen varázslatos vonásokat visel magán Törőcsik Mari művészi és emberi pályája is. Jánosi Zoltán hangsúlyozta, hogy a Kölcsey Társaság most azért helyezi oda e kicsi templomban a maga kitüntetését, mert a Kölcsey-eszmék és -elvek legigazabb fényeit látja csillogni Törőcsik Mari művészi küldetésén.

Az ünnepi istentisztelet elején Szalay Kont, a Szatmári Református Egyházmegye közelmúltban beiktatott esperese mondott imát, majd Kis-Rigó László római katolikus püspök hirdetett igét, aki prédikációjában kiemelte, hogy az igazi kultúra egyik áldása az, hogy egy csoportot, nemzetet közösséggé tud kovácsolni. Jézus pedig azt várja el tőlünk, hogy rajta keresztül próbáljuk meg a tömeget közösséggé nemesíteni. Kiemelte, hogy aki keresi az igazságot, a jóságot, a szépséget, a szeretetet, az végülis Istent keresi, aki pedig a kultúrát szolgálja, az az evangéliumot szolgálja. A kultúra nem lehet más, csak keresztény, még ha nem is tudatos ez. Kérte, hogy a most kezdődő ökumenikus imahéten összefogva szolgáljuk a magyar kultúrát és hajoljunk meg a kultúra megteremetői előtt.

Kis-Rigó László után Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szolgált. Igehirdetésében kifejtette, hogy néhány nappal ezelőtt az egész világ kétségbeesetten és tanácstalanul bámulta a tv-t és próbálta felfogni, mi történt a művelt világ közepén, Párizsban, ahol embereket mészároltak le, ahol kiderült milyen törékeny és sebezhető a mi kultúránk. „Azt gondolom, hogy akik egy héttel ezelőtt összegyülekeztek Párizsban azért, hogy egy rövid ideig csendben legyenek, hallgassanak, ugyanazt tették, mint mi, amikor elcsendesülünk az istentisztelet elején, hogy el tudjuk juttatni Istenhez azt, amiről mi magunk tudjuk, hogy vétkeztünk. A csendben ennek is meg kell történni. Meg vagyok győződve arról, hogy minden élet elpusztítása istenkáromlás, isten gyalázása, és meg vagyok győződve arról, hogy a szatíra, irónia nem feltétlenül az."

Kifejtette, hogy amikor mi keresztyének kultúráról beszélünk, és ökumenikus nyitottság van bennünk, akkor azt is beleértjük, hogy mi a bibliás kultúra: az a belső csodálatos gazdagság, amit megadott az örökkévaló Isten minden népnek, s amit a mi számunkra megmagyarítottak, akik előttünk jártak. Az ő példájuk arra tanít minket, hogy őrizzük, ápoljuk, adjuk tovább a sokféle nehézség ellenére is.

Szöveg: Buzás Borbála, MTI Fotó: Balázs Attila

Forrás: ttre.hu

Ez történik továbbiak →