A magyar reformátusok összetartozását kifejező építész

2013. június 17., hétfő

„A templom: Isten háza. Tehát legyen: tiszta, minden a maga természetes színében. A templom: Isten trónterme." - állította az ötven évvel ezelőtt elhunyt Szeghalmy Bálint templomépítő.

Szeghalmy Bálint (Nagyvárad, 1889. április 21. – Deggendorf, 1963. június 16.) általános és középiskoláit szülővárosában, Nagyváradon végezte, 1912-ben a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Építészhallgató korában, 1909-ben jelent meg a Vasárnapi Ujság című hetilapban egy figyelemfelkeltő írása a villám sújtotta mezőtelegdi református templomról, amely ezekkel a drámai szavakkal kezdődik: „Ritka és a maga nemében szinte páratlan műkincseket rejteget a biharmegyei Mezőtelegd ódon ref. temploma. Alig néhány éve fedezték fel és javították ki a templom Árpád-korabeli festményeit s ma már ismét összerepedezve, megrongálva tekintenek le a kormos falakról. Május 27-én ugyanis a villám belecsapott a toronyba s az egész templom, a szentélyt kivéve, elhamvadt. Az óriási hőség és lehulló gerendák miatt a gyönyörű falfestmények is jelentékenyen megsérültek."

Szeghalmy Bálint 1919-1929 között Nagykanizsa városi mérnöke (főépítésze) volt. Ezekben az években készültek a következő építészeti tevei: a karcagi kultúrház, a hódmezővásárhelyi iparos-egylet székháza, a szombathelyi felső kereskedelmi iskola épülete, a soproni evangélikus teológiai internátus épülete, a nagykanizsai mozi és kultúrház.
Nagykanizsán az ő tervei alapján épült fel a Beák-villa, a Teutsch-kastély, a vásártér és a piaci árucsarnok. 1929-től 1945-ig Miskolc főmérnöki tisztét töltötte be. Ebben az időszakban Miskolcon két református szakrális épülete valósul meg, a Martin-kertvárosi és a Deszka-templom.

A Dunántúli Református Egyházkerületben az ő tervei szerint épült többek között a keszthelyi, a kisbéri, a mosonmagyaróvári, a zalaegerszegi templom. Sümegen és Tapolcán a református és az evangélikus hívek részére közös templomot tervezett. Az összes megvalósult vagy csak tervezett épületére a református építészeti tradíciók tudatos egyéni értelmezése a jellemző, amelyet ő így foglalt össze: „A templom: Isten háza. Tehát legyen: tiszta, minden a maga természetes színében. A templom: Isten trónterme."

Kós Károly-i hatás 

Munkásságán bár erőteljesen érződik Kós Károly (1883-1977) hatása, de Szeghalmy mégsem volt másolója egyetlen építésznek sem. Több tervének megvalósulását a II. világháború kitörését követő pénz- és építőanyag hiány akadályozta meg teljesen, vagy részlegesen. A Budapest-Pesterzsébet Klapka téri Református Egyházközség templomának csak az altemplomi része készült el, míg a soroksári református templomtervének a megvalósításába bele sem fogtak.
A pesterzsébeti reformátusoknak mai napig álmuk, a templom Szeghalmy Bálint tervei szerinti befejezése, az anyagi források előteremtéséért 1994-ben létrehozták a Klapka téri Református Egyházért Alapítványt. Az építész tervei ennél a szakrális épületnél az erdélyi erődtemplomok igen erőteljes hatását mutatják, meghatározó elemük a homlokzat középtengelyében emelkedő faburkolatú-koszorús torony. Az eredeti elképzelések szerint 374 ember számára lett volna biztosítva ülőhely a templomban.

A Klapka téren az altemplom építése 1939. július 2-án az ünnepélyes kapavágást követően kezdődött el. Az alagsori, 150 fős gyülekezeti nagyterem 1940-re készült el. A templom eredeti tervek szerinti továbbépítését a II. világháború, majd az azt követő évek nehézségei lehetetlenné tették. A templom mai formáját adva az építkezés 1966-ban fejeződött be az alagsor sátortetővel való befedésével. A templom felszentelésére 1967-ben került sor. Szeghalmy Bálint a hévízi közös evangélikus-református templom terveit 1941-ben készítette el. A Balatonhoz közeli kis városban az építkezés elkezdését ugyancsak lehetetlenné tette a háború, de a rendszerváltást követően lehetőség adódott a templom felépítésére.

A Szeghalmy vázlat terveinek precíz kidolgozását, az önkormányzattól kapott telekre történő adaptálását, a kivitelezés vezetését Zób Mihály helyi építész vállalta el az 1990-es évek közepén. Az anyagi források összegyűjtését a Hévízi Templomépítő Alapítvány végezte, Kuti Géza református, és Nagyné Szekér Éva evangélikus lelkipásztorok vezetésével.
A II. világháború után Szeghalmy Bálint feleségével együtt a németországi Deggendorf városában telepedett le.

Újjáéledő hírneve

Nevét és életművét a rendszerváltásig a magyar reformátusság többsége elfelejtette. Ismertebbé válásában örömteli és szomorú események egyaránt szerepet játszottak. Az utolsó még életében felépített munkája szülővárosához, Nagyváradhoz kötődik. A Nagyvárad- Réti Református Egyházközség temploma 1950 és 1956 között készült el, amelynek már terveit Németországból küldte el a megrendelő gyülekezet számára.

Az 1990-es évek nagy megdöbbenést keltő cselekedete volt, amikor 1997. december 4-én, a kora hajnali órákban egy férfi felgyújtotta a miskolci Deszka-templomot. A rendőrség elfogta az elkövetőt, a bíróság mentális beszámíthatatlansága miatt gyógykezelésre ítélte. Országos összefogás eredményeként sikerült megvalósítani a gyors újjáépítést, az előző leégett templom formájában. Az új Deszka-templom felszentelésére ünnepélyes keretek között 1999. május 2-án került sor.
Németországból 2000. október 29-én hazahozták Szeghalmy és felesége hamvait és Miskolcon, a Deszka-templom kertjébe helyezték őket örök nyugalomba. Nevét Keszthelyen a Szeghalmy Bálint Református Alapítvány és Miskolcon a Szeghalmy Bálint Építészeti Alapítvány őrzi.

Millisits Máté

Istent keresem

2Tim 1,1–7

„Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →