A Németországi Magyar ajkú Protestáns Gyülekezetek Szövetségének megalapítása volt a tét Hannoverben

2012. január 16., hétfő

A németországi magyar protestáns, túlnyomó részt református gyülekezetek képviselői, hosszas tanácskozás és vita után egyezségre jutottak és elviekben elfogadták a hamarosan bejegyzésre kerülő egyesület alapító okiratát. Az ünnepélyes alapításra és egyesületként való bejegyzésre tavasszal kerül sor. A Magyar Református Egyház és Magyarországi Evangélikus Egyház egyaránt egy delegálttal képviselteti magát a megalakítandó küldöttgyűlésben.

Az előzetes tervek szerint utolsó alkalommal ülésezett a németországi magyar protestáns gyülekezetek, a magyarországi egyházak és a Németországi Protestáns Egyház (Evangelische Kirche in Deutschland - EKD) képviselői által alkotott előkészítő bizottság, hogy a magyar gyülekezetek jövőjéről tanácskozzon. A mostani ülés célja immár a szövetség alapító okiratának elfogadása és az egyesületként való bejegyzés előkészítése volt. Tétje pedig, hogy lesz-e hosszú távú biztosíték a magyar nyelvű közösségek lelkigondozásának.

 

A németországi magyar protestáns, túlnyomó részt református gyülekezetek képviselői, hosszas tanácskozás és vita után egyezségre jutottak és elviekben elfogadták a hamarosan bejegyzésre kerülő egyesület alapító okiratát. Az ünnepélyes alapításra és egyesületként való bejegyzésre tavasszal kerül sor. A Magyar Református Egyház és Magyarországi Evangélikus Egyház egyaránt egy delegálttal képviselteti magát a megalakítandó küldöttgyűlésben.

Várható működés

 A Szövetség célja lesz a preambulum szerint az, hogy „képviselje a magyar gyülekezetek érdekeit és úgy fogja össze az egyházi munkát, hogy hosszú távra biztosítsa Németországban Krisztus evangéliumának hirdetését, a keresztyén hitben való nevelését és a hívek lelkigondozói ellátását magyar nyelven.”

Az egyesületnek bármely németországi magyar gyülekezet tagja lehet, amely a Leuenbergi Konkordia elvén áll. Gyülekezetnek számít valamennyi közösség, amelyik rendszeresen szervez istentiszteletet és választott presbitériuma van. Az egyesület alapvetően az EKD nyújtotta támogatásból valósítja meg céljait, de szerényebb mértékben a két anyaegyház is hozzájárul működéséhez, valamint egyéb forrásokat is bevonhat. Az alapító okirat nevesíti a nyilvános és állami támogatás lehetőségét.

Az egyesület maga dönt rész- és teljes állású alkalmazottak foglalkoztatásáról, azokról az eszközökről, amelyekkel a magyar nyelven zajló egyházi szolgálatot biztosítani kívánja. Az egyesületet a tervek szerint az elnökség vezeti, amely az elnökből, al-elnökből és pénztárosból áll. Az elnökséget két évre választja majd meg a küldöttgyűlés, amely évente egyszer ülésezik.

Út az alapító okirat elfogadásáig

Bölcskei Gusztváv püspök, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke 2010. decemberi németországi útjával kezdődő, egyéves, intenzív előkészítés és tárgyalássorozat folyamán egyértelművé vált, hogy az érintett közösségek jövője kizárólag az anyaegyházak és az EKD összefogásában, protestáns alapokon biztosítható. Többek között erre és a tárgyalások történelmi jelentőségére utalt az MRE Zsinatának lelkészi elnöke levelében, amellyel 2011. decemberében szólította meg az érintett közösségeket és emlékeztette őket döntésük felelősségére.

A 2011. június 6-i megbeszélésen a képviselők megfogalmazták azt az alapszabály-tervezetet, amelyet a magyar gyülekezetek véleményezése a jelenlegi, valamennyi magyar közösség és az érintett tartományi egyház képviselőivel zajló tanácskozáson került elvi elfogadásra.

Finaszírozás

Az egyesület támogatására fordítandó összeg a jelenlegi 2,25 lelkészi állás költsége lehet a jövőben. Az EKD hajlandó a jövőben a jelenlegi szinten tartani a támogatást, azaz évi 200.000 Eurót juttatni az egyesületnek. Ez az összeg javarészét leköti az érintett lelkészek javadalmazása leköti, tehát az átmeneti időszakban tehát a kassza jóformán üres marad. Ugyanakkor az EKD szerződésben vállalja, hogy hosszú távon támogassa a magyar nyelvű gyülekezeti élet fennmaradását és az anyaegyházak is készek arra, hogy minden lehetséges eszközükkel segítség az egyesületet.

A 2011. február 22-én tartott első egyeztetésen az EKD legfelsőbb szinten is kifejezésre juttatta, hogy a magyar nyelvű lelkigondozást a jövőben is biztosítani kívánja. Thorsten Leisser, az ügyben felelős egyházi főtanácsos, az EKD migrációs és emberjogi referense úgy fogalmazott, hogy „a szív és a hit nyelvének” megtartását az EKD a jelentősen szűkölő forrásai ellenére is támogatni kívánja.

Új modell

Az új modell lényege, hogy az egyes gyülekezetek megtartják ugyan jelenlegi beágyazódásukat a tartományi egyházakban, vagy a helyi német gyülekezetekben, de egy bejegyzett egyesületet hoznak létre. Az egyesülettel az EKD hosszú távú támogatási szerződést köt és a jelenlegi szinten tartja a támogatást. Az új helyzet előnye, hogy az egyesületbe tömörülő közösségek maguk intézhetik sorsukat, határozhatják meg céljaikat és stratégiájukat. Ehhez a rendelkezésre álló eszközökről is maguk dönthetnek. Kihívást jelent, hogy a gyülekezetek együttműködésre és összefogásra kényszerülnek, és a szűkös anyagi forrásokat közös akarattal kell elosztaniuk.

Külügyi Iroda

 

Istent keresem

2Tim 1,1–7

„Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →