A pápa beszéde európai bankszakértőkhöz

2010. június 13., vasárnap

altXVI. Benedek beszédet mondott az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának 45. közgyűlésén Rómában résztvevő tagjai előtt.

A pápa elmondta: A Szentszék érdeklődéssel fordul minden olyan struktúra felé, amely hitelkölcsönei révén támogatja a fejlődést célzó szociális projekteket, válaszol a vészhelyzetekre és hozzájárul a szükséget szenvedő emberek életkörülményeinek megjavításához. A múlt század végén Európában lezajlott politikai események lehetővé tették, hogy a földrész végre „mindkét tüdejével” lélegezzen – idézte elődje, II. János Pál szavait a pápa. Tudjuk, hogy még további hosszú utat kell megtenni ahhoz, hogy ez teljesen meg is történjen. A kelet és nyugat közötti gazdasági és politikai kapcsolatok minden bizonnyal fejlődtek, de felmerül a kérdés, hogy valóban beszélhetünk-e emberi haladásról? A totalitárius ideológiáktól való felszabadulást vajon egyoldalúan nem pusztán a gazdasági haladásra használták fel, megkárosítva egy olyan emberi fejlődést, amely tiszteletben tartja az emberi méltóságot? Nem vetették-e meg olykor azt a spirituális gazdagságot, amely az európai önazonosságot kialakította? A segítség, amelyet a bank a közép-keleti, valamint a dél-európai országoknak nyújtott, hozzájárult ahhoz, hogy csökkentsék az egyensúlyhiányt és előmozdítsák az igazságosságon és szolidaritáson alapuló integrációs folyamatot. Ez a két feltétel ugyanis nélkülözhetetlen Európa jelene és jövője számára – állapította meg XVI. Benedek az Európa Tanács Fejlesztési Bankja tagjaihoz intézett beszédében. Ezután utalt arra a különösen súlyos gazdasági és pénzügyi válságra, amely ma az egész világot és Európát áthatja. Ezt a helyzetet nem lehet pusztán pénzügyi szempontok szerint elemezni. A Fejlesztési Bank mutassa meg eredetiségét és erősítse meg a társadalmi integrációt. Hívja fel a figyelmet a környezetvédelem és az infrastruktúrák szociális vonatkozásaira. A bank akkor marad hűséges hivatásához, ha a szolidaritás szellemében végzi tevékenységét. A pápa emlékeztetett „Caritas in veritate” kezdetű enciklikájára, az egyház társadalmi tanítására, valamint munkájára, amellyel pozitív módon hozzájárul a személy és a társadalom fejlődéséhez. Az egyház, Krisztust követve, Isten és a testvérek iránti szeretetben olyan mozgatóerőt lát, amely képes valódi energiát nyújtani a társadalmi, jogi, kulturális, politikai és gazdasági környezet megújításához. A pápa enciklikájában rá kívánt mutatni a szeretet és az igazság közötti kötelékre, amely, ha hiteles, dinamikus erőt jelent és megújítja a személyek közötti kapcsolatokat, új irányt ad a gazdasági és pénzügyi életnek. Ezek ugyanis nem önmagukért léteznek, pusztán eszközt jelentenek. Egyetlen céljuk a személy teljes, emberhez méltó önmegvalósítása. Ez az egyetlen tőke, amelyet érdemes megmenteni. Ebben a tőkében található az ember lelki dimenziója. A kereszténység lehetővé tette Európa számára, hogy megértse, mi a szabadság, a felelősség és az etika, amelyek áthatják törvényeit és társadalmi struktúráit. A kereszténység, illetve jelképeinek háttérbe szorítása hozzájárulna ahhoz, hogy megfosszák földrészünket alapvető forrásától, amely lankadatlanul táplálja és hozzájárul valódi önazonosságához. A kereszténység az európai népek számára közös spirituális és erkölcsi értékek forrásánál lelhető fel. Az Európa Tanács tagállamai kinyilvánították statútumuk előszavában, hogy szilárdan ragaszkodnak ehhez az értékekhez. Ezt a ragaszkodást erősítette meg a 2005-ben Varsóban aláírt Nyilatkozat, amely garantálja azoknak az alapelveknek az életerejét, amelyekre az európai politikai és társadalmi élet épül, különös tekintettel az Európa Tanács tevékenységére – mondta még a Fejlesztési Bank 45. közgyűléséhez intézett beszédében XVI. Benedek pápa. (RV.de – hu – 2010-06-12 – dr. békefy-röhrig klaudia – www.reformatus.hu)

Istent keresem

1Thessz 3,9–13

„Hogyan is adhatnánk eléggé hálát Istennek...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →