A pragmatikus karizmatikusok – Néhány szó az Alpháról

2011. június 18., szombat

Londonban, a Holy Trinity Brompton templomban tartották a nemzetközi Alpha Kurzus szokásos évi rendezvényét, melyen egyházunkat Köntös László képviselte.

Egészen különleges élményben lehetett részem az elmúlt héten: egyházunk megbízásából részt vehettem a nemzetközi Alpha Kurzus szokásos évi rendezvényén Londonban, a Holy Trinity Brompton anglikán templomban.

Az Alpha Kurzusról először 1993-ban hallottam először, Amerikában, ahol az Allen Parki (Michigan) magyar református hátterű, de már angolul beszélő gyülekezetben kollégám kezdett el „kísérletezni” vele. Aztán sokáig semmi hír, míg az utóbbi időben itt, Dunántúlon hallottam újra arról, hogy néhány szolgatársunk Alpha Kurzust kezdeményezett. Mi, a Kerület vezetése, látva, hogy egyre többen érdeklődnek a missziói módszer iránt, fel is vettük a kapcsolatot a hazai Alpha Kurzus képviselőjével, Rátkay Jánossal. Úgy hogy „kapóra jött” a megbízás. Hálás vagyok érte, hogy egyházunk hivatalos delegáltjaként részt vehettem a londoni eseményen.


Igazán csak a jelenlét képes érzékeltetni az Alpha mai méreteit és kiterjedtségét: meghökkentő volt látni, hogy a Holy Trinity Brompton-ban több, mint 1200 „aktivista” gyűlt össze, a világ több, mint száz országából. Tényleg, a világ szinte minden szegletéből. Magyarországról 19-en vettek részt, de nem mint egységes delegáció, hanem saját egyházuk/gyülekezetük alphásaként.

Az Alpha Kurzus jelenleg a világ 164 országában működik, eddig 16 millió ember vett részt a kurzuson. Több, mint 300.000 önkéntesük dolgozik világszerte. A kurzusokon részvevők átlag életkora 26 év.



Az ez évi találkozónak az volt a különlegessége, hogy meghívták a különböző egyházak püspökeit is. A „Bishops Stream” részben kapcsolódott a nagy rendezvényhez, részben külön programokat szerveztek számunkra. Magyarországról még az Evangélikus Egyház képviseltette magát Mátrainé Szabó Marianna püspökhelyettes (Budapest-Déli Egyházkerület) személyében. A számok itt is sokat mondóak: több, mint 100 (!) püspök tett eleget a meghívásnak. Négyen az Egyesült Államokból, nyolcan a Csendes Óceáni térségből, ötvenöten Latin Amerikából, negyvenöten Afrikából, egy-egy  püspök Kanadából, Bulgáriából és Romániából. A felekezeti megoszlás is sokatmondó, hiszen a többségük katolikus és anglikán, szembetűnő volt az európaiak, köztük a protestánsok mérsékelt érdeklődése. (Egy megjegyzés még ide kívánkozik: a püspökök papi öltözete mellett az én fekete öltönyöm és nyakkendőm minden igyekezetem ellenére civilnek tűnt, amiből azt a következtetést vontam le, hogy érdemes lenne a református lelkipásztori öltözködést újragondolni.)

Az egész rendezvény jellegadó szereplője kétségtelenül Nicky Gumbel, a Holy Trinity Brompton lelkipásztora, az Alpha Kurzus alapítója volt. Személye egyben megtestesíti a kurzus szellemiségét, s talán segít megérteni a „titkot”: mitől ilyen hatékony? Nos, az Alpha alapítója közvetlen, szellemes, humoros, sokszor önreflexív, irónikus, pragmatikus – és: karizmatikus. Tényleg jó volt hallgatni előadásait és igehirdetéseit, amelyek egyébként soha nem feleltek meg a klasszikus műfaji szabályoknak.

Ahogyan látom, az Alphának két sarokpontja van, egy módszertani és egy teológiai: 1., pragmatikus módszer az emberek megszólításában, 2.,a Jézussal való személyes kapcsolat látható és érzékelhető megszületése az egyénben a Szentlélek által.

Módszertanilag az Alpha a mai ember konkrét igényeiből indul ki, ami azt jelenti, hogy kerüli az evangéliummal való direkt megszólítást. Először kisközösség, aztán hitre jutás. Nicky Gumbel szerint a hagyományos missziói módszer ez: hitre jutni – tartozni valahova- keresztyén életet élni. Ezzel szemben az Alpha megcseréli a sorrendet: tartozni valahova – hitre jutni – keresztyén életet élni. Az Alpha tehát a mindennapi, ma már többnyire egyházon kívül élő mai ember magányosságára, gyökértelenségére „épít”, de kerüli a direkt megszólítást az evangéliummal. Először közösséget ajánl fel – mégpedig – mindig a helyi gyülekezeti közösséget.

Az Alpha pragmatizmusának ez a másik sajátos vonása: mindig egy helyi gyülekezeten belül működik, nem akar „saját” egyházat felépíteni. Ennek érdekében teljesen neutrálisan viszonyul a különböző confessionális hagyományokhoz és a különböző egyházi hatalmi képletekhez. Ez egyébként abban is nyilvánvalóvá vált, hogy a találkozón többször is megjelent és beszédet is mondott London püspöke. Mint ahogyan a nagyszámú egyházi vezető jelenléte is ezt igazolta. Nicky Gumbel maga is többször hangsúlyozta, hogy az Alphát eszköznek tekinti, amelynek a célja a világ újraevangélizálása és a hitre jutottak integrálása a már meglévő felekezeti hagyományokba. Valószínűleg ez a módszertanilag türelmes vonása teszi az Alphát elfogadhatóvá nem csak a keresztyén egyházakon kívül élők számára, hanem a „hivatalos” egyházak számára is.

Persze, az Alpha ezt könnyen teheti, hiszen nincs mögötte részletesen kidolgozott teológiai háttér. Interconfessionalizmusát ez teszi lehetővé. Teológiailag egy igazán alapvető szempontra teszi a hangsúlyt: a Szentlélek jelenlétére a hívő ember életében. Ez az alapvonás igazán az istentiszteletek demonstratív jellegében mutatkozott meg: az igehirdetéseket követően (ezek sem voltak a szó klasszikus értelmében igehirdetések, inkább az ige kapcsán kötetlenül elmondott élet-példák, a modern színpadtechnika összes kellékével körítve), a Szentlélek eljöveteléért való imádság következett, majd pedig feszült várakozás: vajon a jelenlévők közül ki éli át „bensejében” a Szentlélek érkezését? Aztán voltak, valóban, akik előre mentek, ahol a lelkész kézrátétellel kérte a Lélek kitöltetését, Akinek az érkezése az egyénben kívülről is látható (rázkódás, stb.) jelekben mutatkozott meg. Az Alphának a karizmatikus jellege abban is „előjött”, hogy nagy hangsúlyt kaptak a kegyelmi ajándékok, mint például a nyelveken szólás és a gyógyítás.

Noha a hagyományos református kegyesség számára ez az erőteljes karizmatikus vonás akár idegenkedést is kiválthat (magam sem tartozom e kegyességi körbe), mégis, az Alpha, még ha lehetnek is teológiai fenntartásaink, azzal tud érdeklődést kiváltani, hogy elkerüli a ma sokszor tapasztalható missziói buzgóság buktatóit: nem agresszív, nem fenyegető, nem ítélkező. Megérti a mai embert, noha nyilván nem igazolja. Modern. Ugyanakkor nagyon határozott és kétségtelenül bibliai alapozottságú célja van, miközben nem sérti és sértegeti a confessionális státuszokat és hagyományokat. Az Alpha azért érdekes, mert egy sajátos kegyességet össze tudott kapcsolni egy egészen modern, sőt posztmodern módszertani technikával és gondolkodással. Pragmatikus karizmatikusok. Noha én nem vagyok karizmatikus, „csak” egy református, aki a hagyományban ismerte fel önmagát Isten megváltott gyermekeként, engem érdekel az Alpha.


Köntös László
A Dunántúli Református Egyházkerület
lelkészi főjegyzője

Istent keresem

Bír 18

„Abban az időben nem volt király Izráelben.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink