A reformáció kincs

2014. január 23., csütörtök

„A reformáció visszaadta a középkor végén az embereknek az élethez és a jövőhöz szükséges bátorságot”— mondta Bölcskei Gusztáv református püspök január 23-án a Parlamentben, a Reformációi Emlékbizottság első, alakuló ülésén.

A Bizottság létrehozását tavaly, a reformációi emléknapján jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A Bizottság a reformáció 500. évfordulójának ünneplését készíti elő, melyre 2017-ben kerül sor.  

A testületben a 3-3 református és evangélikus állandó tag mellett a Római Katolikus Egyház képviselője is helyet kapott, valamint a kisebb protestáns egyházak is képviseltetik magukat. A világi tagok közé a Magyar Tudományos Akadémia két delegáltat küld. A Reformáció Emlékbizottság munkáját miniszteri biztos is segíteni fogja, mely feladattal Hafenscher Károlyt, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnökét bízták meg.

Az alakuló ülést Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg. Elhangzott az állam és az egyházak közös reformációi bizottsága létrejöttének egyik indokaként, hogy Magyarország, a magyar nemzet mindig akkor volt erős, egységes és rendelkezett kellő önbecsüléssel, amikor az állam nem ellenségének, hanem szövetségesének tekintette az egyházakat.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az egyházak nem csupán a vallási életben fejtenek ki jelentős tevékenységet, hanem oroszlánrészt vállalnak a kultúra terjesztésében, az ifjúság nevelésében, a szegények és elesettek megsegítésében, valamint a betegek gyógyításában. Orbán Viktor szerint a mai Európának van mit tanulnia az 500 évvel ezelőtt történtekből, mert a reformáció hitéleti tételein túl válaszolt az akkori Európa egyre jobban mélyülő válságára is. Mint mondta, ma is olyan válság sújt bennünket, amiből kizárólag közgazdasági döntésekkel, szellemi megújulás nélkül aligha lehet kikeveredni. Végül arról szólt, hogy a reformáció a magyarságnak olyan nemzeti kincset adott, mely felekezetre való tekintet nélkül mindannyiunké. Ennek a kincsnek az összegyűjtése, fenntartása lesz a bizottság feladata.  

 

A bizottsági ülés megnyitója (forrás: kormany.hu)

 

Ezt követően Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke mondott köszöntőt. Kiemelte, hogy nem a reformációból sarjadt egyházak akarják magukat ünnepelni. Meggyőződése, hogy a reformáció egyrészről az egész kereszténység ügye kíván lenni, másfelől olyan válságra adott választ, ami messze túlmutatott az egyházak keretein. A reformáció visszaadta a középkor végén az embereknek az élethez és a jövőhöz szükséges bátorságot azzal a gondolattal, ami a tanításának középpontjában állt. Az Isten kegyelméből, hit által való megigazulást hirdette meg és hatalmas energiákat szabadított fel, melynek következtében az ember Isten iránti hálából ma is a közösség javát szolgálja.

Bölcskei Gusztáv arra is kitért, hogy öt éve, május 22-én mondták ki a magyar reformátusok egységét. Idén ezt az évfordulót tervezi megünnepelni az egyház, aminek alkalmából református világtalálkozót is szerveznek.

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szintén rövid beszédében fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az ökumenikus imahéten kezdheti meg a Reformációi Emlékbizottság a munkáját. Utalt arra is, hogy Luther Márton korábbi Ágoston-rendi szerzetes imaharcából indult ki a reformáció, ami bejárta az egész világot.  Egyik legfontosabb tanítása, hogy Isten közvetlenül megszólítható.

Az ülésen jelen volt Kövér László házelnök is, és a német, a holland és a svájci nagykövetek.

A Magyarországi Református és Evangélikus Egyház közös tervei 2017-re


Közös ünnepi zsinat

Protestáns nagykiállítás

Közös protestáns lexikon kiadása

Közös tudományos konferenciák

Kulturális rendezvények

reformatus.hu

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

Ez 7

„Fújjátok csak a kürtöt...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink