A reformáció magyarságunk alapja

2014. július 10., csütörtök

„Legyenek láthatóvá tetteid szolgáidon, egyházadon, gyermekeiden" – a 90. Zsoltár szavaival köszöntötték a közel 1500 résztvevőt a VII. Magyar Református Világtalálkozó határon túli központi rendezvényének megnyitóján. „Sepsiszentgyörgy egy olyan város, amely mindig felvállalta és megbecsülte református örökségét" – hangzott el a július 10-i rendezvényen.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket: „Különös öröm számunkra, hogy ezen a mai napon itt, Sepsiszentgyörgyön találkozhatunk a Kárpát-medence és az egész világ református magyarjaival. A történelem folyamán sok-sok fal épült, még a keresztyén gyülekezetek közösségében is. Az első világháború kitörése után azonban egy olyan fal emelkedett a mi magyar reformátusaink közé, amelyet nem mi alkottunk. Amikor ma itt együtt vagyunk, azért adunk hálát Istennek, hogy ez a fal lebomlott. A reformáció adta meg azt a lehetőséget, hogy az egy nyelven beszélők anyanyelvükön hallgatták Isten igéjét, és ez a küzdelem hozta el azt, hogy ma nem vagyunk szétválaszthatók: az anyanyelv és a közös kultúra az, ami bennünket összetart" – hangsúlyozta Kató Béla. „Falak ma is épülnek, és a kapcsolattartás nem mindig könnyű, de mi minden áldozatot meghozunk és mindig küzdeni fogunk azért, hogy ez a kapcsolat ne szűnjön meg" – tette hozzá.

Ezt követően Balog Zoltán magyarországi református lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a határok feletti magyar-magyar összetartozásról beszélt, amely a magyar nemzet egyik legfontosabb erőforrása. „A valóságos közösségnek mindig lelki-szellemi alapjai vannak. A magyarságnak szüksége van erre a többletre, amit mi, keresztyének adhatunk, amely számunkra egyszerre kiváltság, privilégium és kötelesség is. Hogy adni tudjunk az egész magyar nemzetnek, ahhoz nekünk szüntelenül meg kell újulni" – jelentette ki a miniszter. Arra szólította fel az egész magyarság keresztyén gyülekezeteit, hogy ezt a hitet őrizzék meg fiataljaikban, közösségeikben, templomaikban, és legyenek készek arra, hogy ebből az őrzésből valóságos továbbadás legyen. „Én azért jöttem el, hogy kifejezzem a magyar kormány azon szándékát, hogy mi arról az erőről, ami önökben van, nem szeretnénk lemondani, hanem hozzá szeretnénk ragasztani az egész Kárpát-medence magyarságának erejéhez" – fejtette ki Balog Zoltán.

Megnyitó beszédet tartott Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök is: „Ahol hitben, szeretetben találkozunk, mindig az a világ közepe, ez a keresztyénségnek és egyben a mi református meggyőződésünknek a nagy titka. Semmi sem periféria, még ha a helyzet, a sors, vagy a történelem annak is mutatja, minden azonnal középponttá lesz, ahol élő keresztyén hitben, egységben együtt vagyunk."

Utolsóként a Kárpát-medencei reformátusság nevében Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke szólt a közönséghez. „Május 24-én, Debrecenben, a református egységfesztiválon elhangzott: 'miénk itt a tér, mert mi nőttünk itt fel'. Úgy gondolom, ez mindenképpen ide is tartozik, hiszen a Kárpát-medence számunkra az a tér, ahol a magyarság, a keresztyénség talaját megtalálva, nemzetté lett. Bármennyire próbálták belénk sulykolni azt, hogy mi nem tartozunk ide, Wass Albert kiáltása, az 'Adjátok vissza a hegyeimet!' más értelemben válik valósággá. Mert amikor egy nép megtalálja önmagát, tagjai egymás felé fordulnak, az óhaj óhatatlanul imperatívusszá válik. Mi most ezt az egységet ünnepeljük együtt: itt is itthon vagyunk, helyünk van, Isten népe vagyunk és az ő népe is akarunk maradni" – emelte ki Fazekas László.

Forrás: reformatus.ro

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió