A vizsolyi biblia

2016. december 20., kedd

Károli Gáspár és lelkésztársai Vizsolyban közreadott első teljes magyar nyelvű Szentírása minden idők legnagyobb hatású bibliafordítása magyar nyelvterületen. A fordítási és nyomdai munkálatokról, a fordítók kilétéről, a korabeli viszonyokról és a vizsolyi biblia hatásáról beszélt Szabó András irodalomtörténész a XII. Harkányi Szabadegyetemen.

Az első teljes magyar nyomtatott bibliafordítás Károlyi Gáspár és fordítótársai munkája – kezdte előadását Szabó András. Az irodalomtörténész mindjárt az elején felhívta a figyelmet arra is, hogy a 16. századi református lelkész nevének eredeti írásmódja és helyes ejtése is az ly-os alak, hiszen a 16. században élt református lelkész nagykárolyi születésű volt. Az általa jegyzett szentíráskiadás korában pedig még nem volt egységes a helyesírás, a bibliák címlapjain ezért a Károli (pontosabban Caroli) alak rögzült. Igaz, az is csak a vizsolyi Biblia kiadása után több mint száz évvel terjedt el, hiszen a címlapon eredetileg sem Károli, sem a többi fordító neve nem szerepelt.

Ki volt Károli Gáspár?

Károli Gáspárról nincs hiteles ábrázolás, külsejéről egy elképzelést egykori szolgálati helyén, a gönci református templom kertjében ma is látható szobor jelenít meg. Annyi bizonyos, hogy tehetős mezővárosi polgári család sarja volt, és fiatalon az egyik legjelentősebb protestáns oktatási intézményben, a brassói gimnáziumban tanult. 1556-ban a reformáció szülővárosába, a wittenbergi egyetemre is eljutott. „Luther ekkor már nem, de pályatársa, Melanchton még élt. Károlyi Gáspár nála és más reformátoroknál tanult csaknem hat esztendőn keresztül. A bibliafordításra az ott szerzett tudása tette felkészültté."

Károli Gáspár a gönci gyülekezet lelkipásztora 1563-ban lett. „Akkor épp kialakulóban volt a református egyház azon a vidéken. A tokajhegyaljai régió a magyar reformátusság egyik szülőföldje lett Gönc központtal, csakúgy, mint Debrecen és környéke, Észak-Magyarország és környéke Tokaj központtal, valamint Dél-Baranya és környéke. Északkelet-Magyarországon nem volt egyházkerület, csak esperességek, amelyeknek a vezetői püspöki hatáskörrel bírtak, vagyis önállóak voltak. Károlyi Gáspár az abaúji esperesség vezetője lett."

A fordítók

A bibliafordításhoz az 1570-es években kezdhetett hozzá. „Az első tiszáninneni zsinatot Göncön tartották, az ott hozott egyházi törvények egyike előírta, hogy minden lelkésznek legyen Bibliája. Addig ugyanis az oktatás és a tudomány nyelvén, latin nyelven írt Bibliát használtak, a lelkészek az istentiszteleten is abból olvastak fel, fejből fordítva magyarra a kijelölt igeszakaszt."

A teljes Szentírás egységes magyar nyelvre fordítását többen végezték, erről Károli az első kiadás előszavában írt. „Utólagos következtetések szerint a munkálatokban részt vevő lelkészek felosztották egymást között a bibliai könyveket, és a végén egybeszerkesztették külön fordításaikat" – magyarázta Szabó András.

A cikk a Parókia Portálon folytatódik.

Jakus Ágnes, fotó: Füle Tamás, parokia.hu

Istent keresem

1Krón 28

„...ismerd meg atyád Istenét, és szolgálj neki teljes szívvel és készséges lélekkel, mert megvizsgál az Úr minden szívet, és megismer minden szándékot és indulatot.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink