„Ahova ember nem menne”

2014. április 15., kedd

Tiszaföldvár, Üllő, Kiskunhalas, Szatmárcseke, Budapesten a Hős utca vagy a nyolcadik kerület – csak néhány abból a harminc településből, ahol reformátusok cigánymisszióval foglalkoznak. Az évek óta zajló helyi kezdeményezéseket a Zsinati Missziói Iroda próbálja felkarolni, tavaly őszi ülésén a Zsinat elfogadta a Magyarországi Református Egyház cigánymissziós stratégiáját. A dokumentum három kulcsfogalma – megbékélés, egészség, reménység – köré országos találkozót és imanapot szerveztek idén április 12-én Budapesten.

„Csak az Istennel való személyes megbékélés képes feloldani a társadalmi feszültségeket" – fogalmazott nyitó áhítatában Balogh Róbert. A cigány származású hatodéves teológushallgató az önismeret és a helyes krisztusi szeretet fontosságát hangsúlyozta. Arról beszélt, nem könnyű szembenézni hibáinkkal, s még nehezebb másokat a tőlük elszenvedett sérelmekkel együtt elfogadni. „Sokszor teher a másik ember, de képesek vagyunk egymást szeretetben elszenvedni, ha készek vagyunk a kompromisszumokra és a változásra." A legnagyobb harag közepette is van egy végső kapaszkodó: az a szeretet, amelyik mindannyiunkért adta Krisztust – hangsúlyozta.

Isten küld

A káposztásmegyeri református templomban magyarok és cigányok – összesen száznyolcvanan – találkoztak, osztották meg egymással tapasztalataikat és adtak hálát Isten munkájáért, a megélt csodákért, és imádkoztak gyógyulásért.

„Két '56-os disszidens – Patkós László és nővére – Amerikában megtér, s egymástól függetlenül ugyanazt az üzenetet kapják Isten Igéjéből: eredj haza a tieidhez, és jelentsd meg nékik, milyen nagy dolgot cselekedett veled az Isten! Közben itthon egy idős nógrádi baptista néni imádkozott a környékbeli cigányokért" – a két történet találkozásáról, az ebből születő pasaréti cigánymisszióról mesélt Patkós László özvegye.

A testvérek hazajöttek Magyarországra, a pasaréti református gyülekezet tagjai lettek, és nyugdíjas éveiket azzal töltötték, hogy házi bibliaórákat tartottak az ország különböző pontjain. Az idős néni közvetítésével eljutottak az Érsekvadkerten, Drégelypalánkon és a környező településeken élő cigány családokhoz is, hétvégenként bibliaköröket, gyerekfoglalkozásokat tartottak nekik. A testvérpár már nem él, de Isten elkészítette a folytatást, s a pasaréti ifjúságnak is szívére helyezte szolgálatukat.

Mai vámszedők

A két dél-koreai misszionáriust, Choi Young-ot és feleségét is Isten hívása vezette Magyarországra tíz évvel ezelőtt. Komolyan vették az igei üzenetet s olyan nép közé jöttek, melynek a nyelvét sem ismerték. D. Szabó Dániellel, aki szintén szívén viseli a cigányság sorsát, Észak-Magyarországon kezdtek tevékenykedni.

„Mikor Choi és Dani bácsi először jöttek a cigánytelepre, azt hittük, osztogatni fognak valamit, de azt mondták, Istenről akarnak beszélni – idézte fel Gulyás László a sárospataki romák találkozását az evangéliummal. – Nem ismertük Istent, nem hirdették nekünk, azt se tudtuk, kihez forduljunk." A keménykötésű férfi behívta a házába és megvendégelte őket, azok pedig megkérték, hogy tarthassák az alkalmakat nála. Az egykori bokszoló és népes családja azóta is kiveszik a részüket a misszióból.

Amikor Lászlót arról kérdezték, melyik településre menjenek hirdetni az Igét, azt felelte: „Oda, ahová egyébként ember nem menne, csak az Isten." Így kezdtek el Olaszliszkára járni, s tevékenységüket áldás – ahogy ők mondják: csoda – kísérte, mára Sátoraljaújhelyen, Becskeden, Vajdácskán és Tiszakarádon, Sárospatakon pedig már két református cigány közösség is kialakult.

Gyógyuló sebek

A szombati találkozó résztvevői az ország különböző részeiről és Kárpátaljáról érkeztek, sajátos életúttal a hátuk mögött, mégis összekötötte őket a hála: Isten csodálatos munkája a szemük előtt bontakozott ki, emberek tértek meg, életek vettek új irányt. A büssüi cigány családok az óvodai hittanoktatásnak köszönhetően kerültek a gyülekezet vonzáskörzetébe. Akik keresztyének lettek közülük, összefogva egy istállóból közösségi házat hoztak létre, veteményest gondoznak, s egyesületükkel az egész falu életkörülményeit szeretnék javítani. Károlyi Oszkár, a helyi gondnok hangsúlyozta: „Minden áldás, a pünkösdi csodák, a közösségből fakadnak."

Az egész napos találkozó résztvevői – a Roma Kultúra Világnapjához kapcsolódva – közösen imádkoztak a cigányság társadalmi problémáiért és megtéréséért. Az imádságos együttléten Gulácsy Lajos, nyugalmazott kárpátaljai püspök a lelki egészség fontosságára hívta fel a figyelmet. „Olvassuk naponta a Bibliát, de fogadjuk is el és gyakoroljuk, amit olvastunk!" Azt kérte, hogy mindenki tegye meg, amit csak tud a cigányság és a magyarság sebeinek gyógyulásáért. Romák és magyarok vitték együtt Isten elé azokat a sebeket, előítéleteket, melyek mindkét oldalon nehezítik az elfogadást és az együttélést.

Az alkalmon, melyen jelen volt Dúl Géza katolikus és Bakay Péter evangélikus cigánymissziós referens, Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, valamint Garai Péter, a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, bemutatták a református cigánymisszió honlapját.

Feke György, képek: Vargosz

Istent keresem

2Tim 3,10–17

„...mindazokat, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, szintén üldözni fogják” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →