Aki a Debreceni Nagytemplom harangjait felszerelte

2013. június 22., szombat

135 éve hunyt el Pozdech József, a szlovák harangfelszerelés-gyáros, akinek munkáját számos református harang dicséri.

Pozdech József (Jozsef Pozdech) 1811. februárjában született a Nagyszombat melletti Gerencsérben. Jó kézügyessége már kilenc éves korában megmutatkozott, amikor fából különböző bábukat kezdett készíteni. Középiskolásként fából és papírból a nagyszombati jezsuita templom makettjét is megformálta.

Szülei tanácsára a bognár és a kovács mesterséget tanulta ki, és 1830-ban segéddé válva különböző műhelyekben gyarapította tovább tudását. Három hónapig Modorban, majd két hónapot Győrben, ezt követően Ráckeresztúron dolgozott, ahol életében először önállóan kovácsolt munkadarabot. Később Belgrádban munkálkodott, majd visszakerülve Magyarországra Fülöpszállásra került.

Az 1831-es nagy kolerajárvány miatt abbahagyta a vándorlást és hazaköltözött a Felvidékre. Ugyanebben az évben Uhliková Annával házasságot kötött, a házasságból két fiú (akik hamar meghaltak) és hat lány született. Szülőfalujában következő évben önálló kovácsműhelyében végezte munkáját. A saját fejlesztésű kovácsfújtatóit 1846-ben Pesten a III. iparkiállításon nagy sikerrel mutatta be. Ez tette lehetővé, hogy Pesten, a Józsefvárosban saját gyártmányainak üzletet nyithasson. Ezt követően a hónapok egyik felét Gerencséren, míg másik felét Pesten töltötte. Szülőfalujában, Gerencsérben 1849-ben leégett a háza, ami helyett felépített új házát eladva egész családjával Pestre költözött. Idővel az egyszerű falusi kovácsból fontos pesti iparossá vált, akiről a magyar újságok is megemlékeztek.

Gyártmányainak jelentős részét fújtatók, a különböző zárszerkezetek és malomalkatrészek tették ki. Pozdech a hagyományos kovácsfújtatóit kiegészítette úgy, hogy azzal három tüzet lehetett fújtatni egyszerre.

Harangok

Pesti működésének legfontosabb tevékenysége harangfelszerelések gyártás volt. Az 1860-as évek elején az addig az országban általánosan használt fából készített harangjármokat (a harang felfüggesztését és mozgását biztosító szerkezet) öntöttvasból készítette.Az új szerkezet nemcsak a templomtornyok statikáját, de a harangok élettartalmát is javította. Számos helyen, köztük Debrecenben a Nagytemplom mindkét tornyában napjainkig használják az általa készített szerkezeteket.

Böszörményi Pozdech-harang

Pozdechet honfitársai ezekkel a szavakkal méltatták a korabeli újságokban: "Ez a lelkes szlovák hazafi elsőként ismerte fel, hogy a harang tengelyének rövidítésével és a felfüggesztés súrlódásának csökkentésével könnyíteni lehet a harangozást, mégpedig oly mértékben, hogy ahol eddig hat férfi kellett ehhez a művelethez, Pozdech újfajta rendszerében elégséges két férfi is."

Maga Pozdech a harangok megrendelését csak felvette, majd azok öntését Bécsújhelyen Hiltzer Ignác végezte. A kész öntvényekre már ő szerelte fel a saját műhelyében készített tartószerkezeteket. Többek között az egyik leghíresebb magyar harangra, a debreceni Nagytemplom büszkeségére, a Rákóczi-harangra is ő készítette és szerelte fel a díszes szerkezetet 1873-ban.

Pozdech József élete végéig Pesten, a Terézvárosban élt. Leányai az akkori kulturális és társadalmi élet jelentős személyiségeihez mentek férjhez.

A XIX. század neves hetilapja, a Vasárnapi Ujság így adott hírt a neves harangfelszerelés-gyáros 1878. június 22-án bekövetkezett haláráról: "POZDECH JÓZSEF, országosan ismert fővárosi harangöntő, ki a harangok fölszerelésére uj módszert talált ki, s erre külföldről is kapott sok megbízatást, elhunyt 68 éves korában. A derék iparos a magyar ipar körül kifejtett érdemeiért két izben nyert ő felségétől érdemkeresztet".

Pozdech szaktudását a mai napig számos harang, köztük több református harang hirdeti Hajdúböszörménytől Miskolcon át Szigetmonostorig.

Millisits Máté, Kép: Bajkó Ferenc

Istent keresem

2Tim 4,1–5

„...töltsd be szolgálatodat” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →