Az egyházak jövőképe a népszámlálás után

2013. május 08., szerda

Református, evangélikus és katolikus vallástörténészek, egyházvezetők kerekasztal-beszélgetés és könyvbemutató keretében vitatták meg a népszámlálási eredmények okait és a történelmi vallási közösségek egyházképét a Károli Egyetemen.

„Az ember nyitott a természetfölöttire, megvan az igénye, hogy valaki ezt a helyet betöltse. A létszámcsökkenés mögött inkább az intézmények iránti bizalmatlanságot látom, és itt fel kell tennünk a kérdést, hogy mennyire képviseltük helyesen az evangéliumot" – kezdte a beszélgetést Kránitz Mihály vallástörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, miután Herjeczki Kornél, a Harmat kiadó  vezetője köszöntötte az egybegyűlteket a Károli Egyetem Bölcsészettudományi Karának dísztermében május 8-án. „Pál nem esett kétségbe, amikor Európába jött, mi se felejtsük el, hogy az egyházak, az emberek is változnak, hol csökkenés, hol növekedés figyelhető meg az egyházakban. Manapság, a szekularizáció korszakában különösen nehéz a helyzetünk, mert az emberek számára a karrier, a fogyasztás, az utazás került középpontba, és meglehet, hogy úgy élik le az életüket, hogy a nagy kérdések mellett elmennek." – mondta a vallástörténész.

„Az egyháztagság esetében nincs akkora különbség" – jegyezte meg Szűcs Ferenc, a Károli Egyetem Hittudományi Karának professzor emeritusa, ám a fogyásból le kell vonni, hogy az érdeklődés alábbhagyott.

Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott püspöke felelevenítette, hogy az előző népszámláláskor, 2001 tavaszán a történelmi egyház püspökei pánikban várták az adatokat. Aztán „volt halleluja", mert jóval rosszabbra számítottak. Ami az evangélikusokat illeti, a mostani szám több mint a 2001-ben nyilvántartottak száma. Ugyanakkor a püspök felhívta a figyelmet a népszámlálás hátulütőire: tud olyan 230 lelkes dunántúli településről, ahol szinte mindenki evangélikusnak mondja magát, a statisztika azonban csak három evangélikust hozott ki. A csökkenés okai között keresgélve arra jutott, hogy „a pásztori felelősség nem lángolt bennünk, a ránk bízottak keresésének a felelőssége. Isten nem azt fogja számon kérni, hogy hány lelket térítettél meg, mert nem fogja számon kérni a saját munkáját, de azt meg fogja kérdezni, hogy elmondtad-e, amit rád bíztam?".

Ezután Fabiny Tibor, a Károli Egyetem tanszékvezetője Miroslav Volf Képünkre és hasonlatosságunkra című, a Harmat kiadó által most megjelentetett könyvéről kérdezte a résztvevőket. „Egyfajta szintézist szeretett volna teremteni" – mondta Kránitz Mihály, Szűcs Ferenc pedig úgy jellemezte Miroslav Volfot, mint aki nem egyszerűen elméleti teológus volt, hanem e hivatás életformájává vált. Volf nevét a résztvevők többek között Dietrich Bonhoeffer és Karl Barth vallástörténészekkel állították párhuzamba.

A könyv kimerítően járja körül az egyházat, mint a Szentháromság képmását. Az Ágostai Hitvallás úgy fogalmaz, hogy „Az egyház a szentek gyülekezete, amelyben az evangéliumot tisztán tanítják és a szentségeket helyesen szolgáltatják. A szertartások különbözősége az egyház egységét nem befolyásolja.", azaz dinamikus egyházfogalmat feltételez – mondta Ittzés János az evangélikus egyházképről.

Szűcs Ferenc szerint az egyházképet illetően egyetértés van az egyházak között. Kálvin János is megelégszik azzal a két lényeggel, amit Melanchton Fülöp említ: „az Ige tiszta hirdetése" illetve „a szentségek kiszolgáltatása". „Pál apostol adja meg a választ, amikor azt mondja, hogy ti Krisztus teste vagytok" – tette hozzá Kránitz Mihály.

A Szentháromság titkának boncolgatása kapcsán Szűcs Ferenc megjegyezte, hogy azt a „Szentháromság, mint személy" fogalma tudja hozzánk közelebb hozni. Ittzés János Szent Ágostont idézte, akihez a tengert kagylóval kimerő  kisfiú így szól: Hogy gondolod, bölcs Augustinus, hogy az eszeddel megfejted a Szentháromság titkát?

A kerekasztal-disputa végén a közönség is kérdezhetett, a könyv egyes kijelentéseire célozva Ittzés püspök kifejtette, „nem méltó, hogy az ember a saját képére akarja formálni az egyházat, ezért fontos ez a könyv".

reformatus.hu
Fotó: Sereg Krisztián

Istent keresem

Mal 1,6–14

„Esedezzetek csak Istenhez, hogy kegyelmezzen nektek!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →