Az Úr félelmében ünnepeltek

2012. június 20., szerda

„Elődeink mindig tudták szemeiket az égre emelni, megtalálták a segítség kiapadhatatlan forrását" – mondta előadásában Huszár Pál, dunántúli főgondnok. A körmendi sportcsarnokban 2012. június 20-án délután ünnepi istentiszteletet tartottak a Dunántúli Református Egyházkerület fennállásának négyszáz éves évfordulója alkalmából.

A körmendi Batthyány kastélyban tartották 1612. június 19-én és 20-án az első dunántúli református zsinatot, melyen püspököt is választottak maguknak a helvét hitvallású protestánsok. Ezt az eseményt tekintik a dunántúli egyházkerület megalakulásának. A kerületben számos program, ünnepség zajlik a jubileumi évben, a szerdai körmendi istentisztelet az egyik központi megemlékezés volt.

Éneklő emlékmenet

Az ünnepség nem sokkal tizenkét óra után kezdődött, amikor az ünneplő menet – élén az egyházkerület vezetése és Kövér László, a rendezvény fővédnöke, benne a Generális Konvent tagjai, a dunántúli egyházmegyék és gyülekezetek képviselői és a dunántúli református iskolák küldöttségei – a Batthyány kastélytól a sportcsarnokhoz vonult. Az éneklő sokaság útbaejtette a református templomot is, ahol emléktáblát avattak.

„Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura" – a Dunántúli Református Egyházkerület vezérigéjével köszöntötte Steinbach József püspök mindazokat, akik eljöttek hálát adni azért, hogy Isten négyszáz éven át megtartotta a dunántúli reformátusokat. Az istentiszteleten Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdette az Igét, a Péld 1,7 alapján.

Az Úrnak félelme a bölcsesség kezdete

„A kezdettel jó tisztában lenni, mert ha már ott elromlik valami, azt utólag nehéz kijavítani" – kezdte ünnepi igehirdetését a püspök. A négyszáz évvel ezelőtti eseményekről szólva elmondta: „Ez a kezdet nem akart mást, mint odaigazítani az akkor élők életét ahhoz a kezdethez, mely az Élő Istentől jön. Odarendelni magát a kezdet alá, amely meg tud tartani, fel tud emelni."

„Az Úr félelme nem fóbia – fogalmazott Bölcskei Gusztáv –, hanem valami egészen más: annak a komolyan vétele, hogy Isten nem szórakozik velünk, mi se szórakozhatunk vele." Mint mondta, Isten az erőfeszítést, a teljes odaadás kívánja, s ez az erőfeszítés sokszor megmutatkozott a dunántúli reformátusok életében, de mindig talpra tudtak állni a megaláztatás és a kisemmizés után.

Komolyan venni Isten Isten voltát, s az ember ember voltát – így összegezte a püspök az istenfélelmet. „Akiben az Úr félelme ott van, az tudja: az egyház életének középpontjában nem elvont igazság áll, hanem a megigazított élet" – tette hozzá. Végül Bölcskei Gusztáv azt kérte: „áldja meg Isten a ti jubileumotok ezzel a lelkülettel, hogy az Úr félelmében felegyenesedve járjatok".

Egy folyamat fordulópontja

Szakál Péter, az istentiszteletnek otthont adó őrségi egyházmegye esperese imádsága után Huszár Pál, a zsinat világi elnöke, egyben dunántúli főgondnok tartott előadást a jubiláló egyházkerület megalakulásának körülményeiről. „Négyszáz év emberi mértékkel olyan nagy, hogy előírja számunkra a tisztelgést és a hálát" – mondta, hozzátéve, hogy jó alkalom ez az elődök lelki értékeinek megismerésére és a levont tanulságok hasznosítására jövőnk tervezésében. „Elődeink mindig tudták szemeiket az égre emelni, megtalálták a segítség kiapadhatatlan forrását. Ezért lehetünk mi ma itt" – fogalmazott.

Az egyházkerület kialakulása csak jelképesen köthető egy dátumhoz – derült ki az előadásból –, az önállósodási folyamat korábban kezdődött, s a későbbi események teljesítették ki a folyamatot. Fontos előzmény volt a szintén 1612-es köveskúti zsinat, melyen lerakták a református egyházszervezet alapjait. A körmendi zsinaton Patay Istvánt választották református püspöknek, aki bele is kezdett az egyházszervezői munkába. „Fordulópont volt a körmendi zsinat: a dunántúli reformátusok először választhattak maguknak legfelsőbb szintű egyházi vezetőt" – mondta Huszár Pál.

A szolgáló lelkület elismerése

Az istentisztelet ünnepi műsorral folytatódott, melyen az egyesített református rézfúvós zenekar is játszott. Az ünnepség végén Bebes István, Körmend polgármestere üdvözölte az ünneplő gyülekezetet, majd Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke adta át Vas Megye elismerő oklevelét Steinbach Józsefnek, megköszönve a dunántúli reformátusság szolgáló lelkületét és méltatva építő közösségét.

Feke György, fotó: Sereg Krisztián

Példa a körmendieknek

 

Négyszáz évvel ezelőtt, a körmendi Batthyány-kastély udvarán tartott zsinaton alapították meg a Dunántúli Református Egyházkerületet. A Generális Konvent résztvevőit június 19-én este itt látta vendégül a körmendi református gyülekezet. A történelmi helyszínen a nyugat-dunántúli kisváros polgármesterével, Bebes Istvánnal beszélgettünk.

 

Hogy van jelen ma a reformátusság Körmend életében?

A reformátusság ma is meghatározó eleme, igazi kovásza a város életének. Nemcsak a gyülekezet fizikai, de a lelki jelenléte is meghatározó. Szépen rendben tartja a templomát és annak környezetét, fontos programokat szervez, és a lelkipásztora által jelen van minden városi ünnepen, eseményen. Különösen fontos számomra, hogy odafigyeljek ennek a kovásznak a városunkkal kapcsolatos véleményére, mert úgy érzékelem, hogy ők markánsabban hangot adnak annak, ami a szívüket nyomja, mint mi, római katolikusok.

 

Ünnepi istentiszteleten vesznek részt Körmenden a református egyház vezetői, akik a Kárpát-medence magyarlakta vidékeiről érkeztek. Miért tartották fontosnak, hogy megvendégeljék őket az ünnep előestéjén?

Körmend mindig is odafigyelt a jelenlegi országhatárokon kívül élő magyarokra. Számos kapcsolatunk van a külhoniakkal a személyes barátságokon túl a néptáncegyüttesünkön, a fúvós zenekarunkon és a meghatározó civil szervezeteinken keresztül is. Örülünk, hogy a református egyházvezetők is eljöttek közénk, és irántuk is tanúsíthatjuk a szeretetünket. A református egyházban különösen erős az összetartozás tudata, és örülök annak, hogy ezt az erőt most a körmendiek is megtapasztalhatják.

 

Kiss Sándor

Istent keresem

2Krón 34

„...leromboltatta az oltárokat, ...összetörette a bálványokat...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →