Bárki nyithat protestáns könyvesboltot

2012. június 14., csütörtök

Egy református könyvesbolt központi helyen való megnyitásának témája nem újkeletű. Amióta néhány évvel ezelőtt bezárták a Protestáns könyvesboltot a fővárosban a Ráday utcában, azóta a levegőben lógnak a kérdések: Miért nem nyílt újra? Kinek kéne ismét létrehoznia? Vajon erősítené a Magyarországi Református Egyház misszióját egy ilyen bolt? A válaszokat Tarr Zoltán zsinati tanácsosnak, Simonfi Sándor esperesnek és Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatójának segítségével kerestük.

„A Protestáns könyvesbolt a Budapest-Északi egyházmegye ingatlanában kapott helyet, Budapesten a Kálvin tér mellett, a Ráday utca elején – kezdi ismertetni a bolt történetét Tarr Zoltán. – Amikor az egyházmegye az épületet felújította, megkérte a boltot üzemeltető Kálvin Kiadót, hogy csukja azt be. Ennek oka az volt, hogy a könyvesbolt ott működött, ahol eredetileg egy kapuja, bejárata volt a létesítménynek. Ezt állíttatta vissza, nagyon helyesen, az egyházmegye."

„Felajánlottuk a kiadónak, hogy folytathatja bolti tevékenységét a Ráday utcában – mondja Simonfi Sándor, Budapest-Északi Református egyházmegye esperese. – Egy teljesen új helyiséget alakítottunk volna ki számukra, mi álltuk volna ennek költségeit. Mégsem kérték."

„Amikor felmerült, hogy újranyithatnánk a Protestáns könyvesboltot, végigzongoráztuk a lehetőségeket. A szándék meg volt bennünk, ahogy a Dunamelléki Egyházkerületben és az egyházmegyében is, de nem mertünk belevágni a bolt újbóli üzemeltetésébe anyagi okokból" – indokolja meg Galsi Árpád, miért mondtak le a lehetőségről. A kiadó vezetője úgy fogalmaz, hogy változatlanul nem lenne bölcs dolog kinyitniuk. „Egy belvárosi, utcafronti boltban legalább két eladót kéne alkalmazni, és ha az hosszított nyitvatartással működne, akkor még több alkalmazottra lenne szükség. Sajnos az a tendencia, hogy a kis könyvesboltok mindenfelé bezárnak, többek között azért is, mert eltolódott a könyvkereskedelem a nagy plázák felé, míg a kisebb üzletek nem tudják kigazdálkodni a költségeket, nem tudják pótolni a veszteségeket. Mi sem tudnánk. Nem szeretnénk a könyváraink radikális emelésére kényszerülni."

„Ha egy kiadónak nem kifizetődő egy könyvesbolt fenntartása a maga árrésével, akkor nekünk, egy egyházmegyének még annyira sem érné meg. Számunkra sokkal ráfizetésesebb lenne" – utal arra az esperes, ők miért nem vitték tovább az üzletet. „Csak azért nem érdemes fenntartani egy könyvesboltot, hátha betévednek oda az érdeklődők. Nem hiszem, hogy akkora térítő ereje lenne, nem igazán tudna missziós célokat szolgálni" – magyarázza a lelkész, majd hozzáteszi „a felszíni forgalom a Kálvin térnél nem túlzottan nagy, és a közelben lévő, erősen egyházi jelleggel is bíró Ráday könyvesboltban amúgy is meg lehet kapni a kiadó könyveit, és az egyházmegye gyülekezeteiben harmincegy helyen folyik iratmisszió".

A Kálvin Kiadó jelenleg két boltot üzemeltet a fővárosban, egyiket székhelyén, a Bocskai úton, a másikat a Zsinati székházban, az Abonyi úton. Mindkét helyen az ott lévő raktárbázisra épül és más funkciókhoz kapcsolódik az árusítás. Ez így költséghatékony megoldás. De nem csak ezen a két helyszínen lehet a kiadványaikkal találkozni, hanem az egyházmegyei lerakatokon, gyülekezeti iratterjesztőkön, valamint keresztyén és világi könyvterjesztőkön, könyvesboltokon keresztül is igyekeznek eljuttatni azokat az olvasókhoz. (A legtöbb keresztyén könyvesbolt Budapesten található.) Mindezek mellett az internetes vásárlásra helyez egyre nagyobb hangsúlyt, ezzel téve mindenki számára hozzáférhetővé a keresztyén értékeket felvonultató olvasmányokat.

Nem önálló tevékenység, misszió

Galsi Árpád megítélése szerint csak ott lenne értelme egy új üzlet kialakításának, ahol igazi jövés-menés van, ahol az emberek ügyeiket intézik, bevásárolnak, ugyanakkor egyházi programok is vannak. Budapesten nincs egyetlen ilyen csomópont sem, míg akár Debrecenben a Nagytemplomnál a kétféle dolog remekül össze tud kapcsolódni. Egyszerre református központ és forgalmas is.

Nem munkaköri kötelessége egy kiadónak, hogy könyvesboltot üzemeltessen, hangsúlyozza Tarr Zoltán, akitől azt is megtudtuk, hogy bármelyik egyházi szervezetnek, egyházkerületnek, egyházmegyének, gyülekezetnek, lelkipásztornak, magánszemélynek, vállalkozásnak lehetősége, hogy protestáns, református könyvesboltot nyisson. Erről nem kell egyeztetnie a zsinattal, a bolt létesítése nincs a hatáskörében, de ha egy gyülekezet kezdene ilyen vállalkozásba, akkor annak meg vannak a belső egyházi folyamatai. Abba sincs beleszólása az egyházi vezetésnek, mit árulnak egy protestáns könyvesboltban. Az üzemeltetőnek kell felvállalnia annak terhét, hogy eldöntse, melyik kiadvány fér bele az értékrendbe, és melyik nem. Ez teljes mértékben az adott működtető felelőssége.

A tanácsos úgy véli, hogy a kecskeméti és debreceni két református könyvkereskedés szolgálhat mintául arra, miként működhet egy keresztyén könyvesbolt. Az előbbit a gyülekezet, az utóbbit egy gyülekezethez köthető vállalkozó vezeti. Egyik üzletben sem csak könyvek kaphatók. A magyarországi gyakorlat, de más országok gyakorlata is azt mutatja, hogy a könyvesbolt üzemeltetése önálló tevékenységként nem kifizetődő. Inkább misszióként fogható fel, aminek csak egy eszköze lehet a könyv, annak árusítása más tevékenységgel, például kávézóival kiegészíthető.

A Kálvin Kiadó vezetője is kiemeli, hogy a református könyvárusítás nem kereskedelmi, hanem missziói tevékenység. Egy könyvesbolt azonban önmagában nem tudja ezt a célt betölteni, csak úgy, hogyha olyan keresztyén találkozóhelyként is működik, ahol hívő emberekkel lehet beszélgetni, lehetőség van a bizonyságtételre. Meglátása szerint talán olyan református értelmiségi klubnak, kulturális központnak, ifjúsági klubnak lenne jövője, amihez, ha jól működik, kapcsolható könyvárusítás is.

Kováts Annamária, Fotó: Kalocsai Richárd, Sereg Krisztián

Istent keresem

5Móz 31,1–13

„...fel kell olvasni..., hallgassák és tanulják meg...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink