A parlament előtt a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló törvénytervezet

2017. február 21., kedd

Az értékek és az érdekek találkozásának nevezte nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki az előterjesztés február 20-i, parlamenti ismertetésekor elmondta: a változtatás elfogadása esetén már idén tizenegyre nőhet a munkaszüneti napok száma.

A politikus, aki a javaslat egyik fideszes előterjesztője, hangsúlyozta: a húsvét előtti péntek szabadon töltése világnézettől függetlenül mindenki számára nyereség. „Fontos lépés lenne az ország, a nemzet keresztyén önazonosságának helyreállításában, és nemcsak a családok életminőségét, de a munkaerő képességét is javítja, növelve a regenerálódás lehetőségét" – tette hozzá.

A húsvét előtti péntek szabaddá tételét a politikus a rendszerváltás óta eltelt mintegy huszonöt év egyik fontos adósságának nevezte. „Azt üzeni, hogy áldozat nélkül nincs feltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét" – hangsúlyozta az előterjesztő, aki civilben református lelkész. Hozzátette: az előterjesztők nem gondolják, hogy bárkire rá kellene kényszeríteni ezt a meggyőződést, de minden család érdeke, hogy a húsvéti ünnepkörben egy újabb napot kapjanak a közös pihenésre.

Nagypéntek Európa tizennégy országában munkaszüneti nap, számos országban több munkaszüneti nap van egy évben: Németországban tizenhét, Bulgáriában tizenhat, Szlovákiában tizenöt, Horvátországban tizennégy, Ausztriában tizenhárom, Csehországban és Lengyelországban is, Dániában tizenkettő, ahogy Franciaországban és Belgiumban is.

Balog Zoltán szólt az intézkedés várható pozitív hatásáról a turizmusra, és úgy ítélte meg: az elmúlt években a gazdaság növekedése érdekében tett kormányzati intézkedések pozitív hatásai többet nyomnak a latba a gazdaság szempontjából, mint egy fizetett szabadnap elrendelése. Hangsúlyosan szólt arról, hogy ezen szempontokat sem kívánják figyelmen kívül hagyni, de azt, hogy a gazdasági helyzet most lehetővé teszi az intézkedést, szimbolikusan az is jelzi, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is az előterjesztők között van.

„Hogy ünnepnap lesz-e nagypéntek, az azokon múlik, akik ünnepelni szeretnének" – vélekedett, hozzátéve: voltak, akiknek az elmúlt évtizedekben, akár az előző rendszerben is ünnepnap volt. „Én magam betanított esztergályosként szabadságot kaptam annak idején a Diósgyőri Gépgyárban 1977-ben, hogy otthon tudjam ünnepelni ezt a napot. Akkor is voltak megértő munkaadók, bízom benne, hogy most is lesznek, akik ezt támogatni fogják" – fogalmazott. A lelkész ironikusan megjegyezte: az egyházak és az egyházi szolgák számára nagypéntek mindig is intenzív munkával telik, hiszen ők munkával ünnepelnek.

Orbán Viktor miniszterelnök október 14-én a Magyarországi Református Egyház Zsinatának 1956-os emlékülésén jelentette be, hogy munkaszüneti nap lehet a húsvét előtti péntek. Véleménye szerint a reformáció emlékéve alkalmas pillanat arra, hogy ezzel a lépéssel a nagypéntek méltó megünneplését segítsék. Az errő szóló törvényjavaslatot Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes, Balog Zoltán (Fidesz), az emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály (Fidesz) nemzetgazdasági miniszter képviselői indítványban nyújtották be még november 18-án, de akkor lekerült a parlamenti ülés napirendjéről. Balog Zoltán február 9-i nyilatkozata szerint azonban még idén munkaszüneti nap lehet a nagypéntek. 

A hétfőn beadott előterjesztéshez február 23-ig lehet módosító javaslatot benyújtani, döntés az általános és bizottsági viták után, a március 20-i héten várható.

MTI – reformatus.hu, fotó: Balogh Zoltán, Szigetváry Zsolt

Figyelem!

A Reformatus.hu megújult

Ön a Magyarországi Református Egyház korábbi weboldalán jár, amelyet 2020. április eleje óta nem frissítünk. Az itt található információk már elavultak lehetnek. Kattintson és látogasson el megújul honlapunka.