Bizonytalanságokkal indul a tanév

2013. szeptember 04., szerda

Tisztázatlan finanszírozás és az utolsó pillanatban is változó jogszabályok – ezek jellemzik az új oktatás-nevelési rendszerre történő, zökkenőmentesnek aligha nevezhető átállást Papp Kornél szerint. A Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetőjével a tanévkezdés apropóján beszélgettünk.

Rendszerváltás a magyar oktatásban

Így jellemzi az oktatási rendszer bő másfél éve zajló átalakítását Papp Kornél, a Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetője. Az új korszakot a nemzeti köznevelési törvény 2011. decemberi elfogadása nyitotta meg, amelynek köszönhetően új közoktatási és köznevelési rendszer felépítése indult meg Magyarországon. A református szakember szerint az új szabályozásra többek között azért volt szükség, mert az első szabadon megválasztott parlament által megalkotott korábbi jogszabály az elmúlt két évtizedben túlszabályozott, bürokratikus rendszert hozott létre, amelyen belül a gyakorlati pedagógiai munkára az utóbbi időszakban már egyetlen reformnak sem volt hatása.

A korábbi rendszer a gyermeket állítva a középpontba az autonóm emberképre épült, így a tanulónak a pedagógus csak a segítője, legfeljebb a munkatársa lehetett, de semmiképpen sem a vezetője. E felfogás következtében egyre több fegyelmezési eszközt vettek ki a tanárok kezéből, ami az utóbbi időben már odáig vezetett, hogy a híradók egyre többször tudósítottak a diákok vagy éppen a szüleik által a pedagógusokkal szemben elkövetett atrocitásokról, akik végső soron egyre kevésbé tudták ellátni oktatói-nevelői feladatukat.

Ezzel szemben az új rendszer az oktatási-nevelési folyamatot közösségben képzeli el, amelynek kulcsszereplőjeként tekint a pedagógusra. Az új vízió közel áll a keresztyénség pedagógusképéhez is, amely szerint a tanár leginkább a juhokat terelő pásztorra hasonlít, aki a személyiségén, személyes példáján keresztül próbálja Jézushoz vezetni a gyermekeket. Ehhez persze hiteles, a hivatásukra összpontosítani tudó tanárokra van szükség, amihez az új közoktatási-köznevelési rendszer az életpályamodell bevezetésével, illetve annak részeként a bérek rendezésével kívánja biztosítani a feltételeket.

Gyarapodó református oktatási rendszer


Idén két iskolát vesz át a református egyház, immár nem az önkormányza­toktól, hanem az államtól: ezek mindegyike – egy hernádnémeti kéttannyelvű általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény, valamint egy kazincbarcikai szakközépiskola – a Tiszáninneni Egyházkerület intézményrendszerének a bővítéséhez járul hozzá.


Alulról építkező intézményeket is alapít a református egyház ebben a tanévben: három egyházközségi fenntartású, önálló óvoda indul, egy a Dunamelléki Egyházkerület területén lévő Erdőkertesen, kettő pedig a Tiszántúli Egyházkerület területén, Baktalórántházán és Debrecen-Bánkon, valamint másik kettő már meglévő intézmények tagintézményeként az ugyancsak tiszántúli Kunhegyesen és Mezőtúron. Új tagintézményként általános iskolai első négy osztályt indít a dunamelléki Pátkán a lovasberényi Reményik Sándor Általános Iskola. Óvoda a Tiszáninneni Egyházkerületben is indul, Tomoron.


Intézmény-összevonásokra is sor kerül az új tanévtől: Mezőtúron a református kollégium általános iskolájába olvad be az eddig kis létszámmal működő, hátrányos helyzetű és tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel foglalkozó Reménység Általános Iskola és Szakiskola, valamint Hevesen a tavaly átvett szakközépiskolához tagozódik be a helyi református óvoda és a közeli Átány református általános iskolája.
Jelentős előrelépés, hogy a Református Pedagógiai Intézet szeptembertől már nemcsak Budapesten működik majd, hanem Debrecenben, Miskolcon és Nagykőrösön is telephelyet létesít. A Református Pedagógiai Szakszolgálat tevékenységi köre is bővül: Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény néven működik tovább, és szeptember 5-én Budapesten, a Bethesda Kórház szomszédságában korai fejlesztő központot nyit.

Változások a gyakorlatban

Az átalakulás eddigi talán leglátványosabb eleme, hogy január elsejétől az önkormányzati közoktatási intézmények – az óvodák kivételével – állami fenntartásba kerültek. Ez azonban az egyházi oktatást nem érintette. Az átalakulás további, tartalmi kérdései viszont igen: az első és az ötödik, valamint a hatosztályos gimnáziumok esetében a hetedik évfolyamon most szeptemberben lépnek hatályba azok a helyi tantervek, amelyeket a tavaly nyáron elfogadott új nemzeti alaptanterv és az ennek gyakorlati megvalósításához iránymutatást adó kerettantervek alapján kellett kidolgoznia az egyházi intézményeknek is. – Mégsem jelenthetjük ki, hogy az intézmények maradéktalanul fel lennének készülve az új tanévre, hiszen alapvető kérdések maradtak máig tisztázatlanul – állítja Papp Kornél.

Az egyik ilyen a finanszírozás kérdése. Eddig ugyanis a diákok száma után, fejkvóta alapján biztosították az intézmények működését. Szep­tembertől pedig nemhogy a finanszírozás mikéntje nem tisztázott, de még a költségvetési törvényben sem szerepelnek számok. Az ország működésének anyagi feltételeit biztosító jogszabályba tavalyi elfogadásakor ugyan belekerült, hogy idén március 31-ig tisztázni kell a kérdést, de tavasszal ezt a határidőt június 30-ra, majd szeptember 1-jére módosította az Országgyűlés. Az intézmények jelenleg csak annyit tudnak, hogy szeptemberre még megkapják azt az összeget, amit a korábbi hónapokra is, de hogy mi lesz októbertől, miből fizetik ki a szeptemberi béreket, lapzártánk idején, augusztus 26-án még nem tudták. Biztató viszont, hogy éppen az oktatást érintő tisztázatlanságok miatt augusztus 26–27-re összehívták az Országgyűlést.

Feszültté teszi az iskolakezdést az is, hogy a nyár során számos olyan jogszabály megváltozott, illetve augusztus utolsó hetében várhatóan még megváltozik, amelyek végrehajtására az intézmények nem tudtak, illetve nem tudnak felkészülni. Így fordulhat elő például az a képtelen helyzet, hogy egy református gimnázium olyan státuszokat létesített és töltött be a nyár folyamán, amelyekről időközben kiderült, hogy azokat az állam valószínűleg mégsem finanszírozza.

Hit- és erkölcstanoktatás

Az előzőekben vázolthoz hasonló bizonytalanságokkal kellett és kell szembenézniük az állami iskolákban az erkölcstanoktatás helyett választható hit- és erkölcstanoktatást szervező egyházközségeknek is. A kormányzati szándék ebben az esetben is ismert volt már másfél éve, a törvény is megszületett, ám a tanulók jelentkezését szabályozó végrehajtási rendeletre mégis egészen idén márciusig kellett várni, jóllehet akkor már megkezdődött a beiratkozás folyamata.

Sajnos a hittankönyvek megrendelésével sincs minden teljesen rendben. A rendelések határidejét megelőző napon ugyanis a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ arra utasította az állami iskolákat, hogy ne ők rendeljék meg ezeket a könyveket, mert az iskolák fenntartását irányító szerv más úton kívánja biztosítani azokat. Végül az történt, hogy volt, aki megrendelte a könyveket, volt, aki nem, de máig nem tudják az egyházközségek, hogy lesz-e a hittanosaiknak hittankönyvük a tanévkezdéskor vagy nem. Illetve az is bizonytalan, hogy a meg nem rendelt tankönyveket ki fogja megrendelni és ki fogja kifizetni végül, ugyanis az első osztályos tanulóknak ingyen járnának azok. A református egyház a kérdésben végig azt képviselte, hogy a tankönyvrendelés az iskola dolga, és hogy nem lehet különbséget tenni az erkölcstant és a hit- és erkölcstant választó gyermekek között.

A református hittanosok számokban


A Zsinati Oktatásügyi Iroda rendelkezésére álló adatok szerint április folyamán a leendő elsősök 52%-a választotta az erkölcstan helyett valamelyik egyház hittanoktatását. Közülük 10 751 főt, az összes első osztályos hittanos 26,3%-át íratták szüleik a református csoportokba. Az ötödikesekről pontos információ egyelőre nem áll rendelkezésre, folyik az adatgyűjtés, de az iroda számításai szerint a református hittanra jelentkezett ötödikesek létszáma mintegy 8500 főre tehető. A hatosztályos gimnáziumokba járó hetedikeseké pedig 118 fő. A létszámadatokat, bár kötelességük lenne, nem mindenhol közölték az egyházközségekkel az állami intézmények igazgatói. Az adatszolgáltatás jelenleg 76%-os. Ebből úgy tűnik, hogy országos átlagban az első évfolyam esetén 7,55, az ötödikesek esetében 6,72, a hatosztályos gimnáziumba járó hetedikesek esetében pedig 4,72 fős átlaglétszámmal lehet számolni csoportonként. Az országrészek között jelentős különbségek vannak: míg például a Tiszántúlon több mint tíz, addig a Dunántúlon csupán négy-öt elsős jut egy csoportra, az ötödikesek esetében pedig még nagyobb a különbség.

Ennél is súlyosabb kérdés, hogy hány főtől lehet csoportot szervezni, mit finanszíroz az állam. Sem a törvény, sem a végrehajtási rendeletek nem adnak erre iránymutatást az iskoláknak és az egyházközségeknek. Papp Kornéltól megtudjuk, hogy nyáron öt alkalommal egyeztettek erről az oktatási államtitkárság és a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseivel, de nem sikerült megállapodniuk. Míg a kormányzati elképzelés 12 fős elméleti csoportlétszámmal számol, addig a református egyház számára az első évben a 7 fős átlaglétszám lenne elfogadható, amit a következő esztendőkben a református oktatási szakember szerint néhány fővel talán még emelni lehetne, de a 12 tanulós virtuális létszámot akkor is irreálisnak tartja. Az első verzió szerint 195, a második szerint 310 millió forintba kerülne az előttünk álló tanévben az első, az ötödik és a hatosztályos gimnáziumokban a hetedik évfolyamosokat érintő református hit- és erkölcstanoktatás finanszírozása. Ha nem születik kompromisszum, a 115 millió forintos különbséget a református egyház biztosan nem tudja kigazdálkodni, ebben az esetben viszont a két kisebb egyházkerület területén lévő állami iskolákban aligha indulhatna református hittancsoport, de a két nagyobb egyházkerület területén is számos egyházmegye és gyülekezet komoly gondban lenne. Márpedig ha valahol nem szervezik meg a csoportokat, annak bizonyára híre megy, és jövőre nemhogy több, de még annyi jelentkező sem lesz, mint amennyi volt az idei esztendőben.

Kiss Sándor, kép: Sereg Krisztián

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2013. szeptember 1-jei számában

Istent keresem

Préd 7

„Jobb olyan házba menni, ahol gyászolnak, mit olyanba, ahol mulatnak, hiszen így lesz vége minden embernek. Szívlelje meg ezt, aki él!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →