Cseh testvéreink zsinatot tartanak

2011. május 20., péntek

Választásokkal vette kezdetét május 18-án a Cseh Testvérek Protestáns Egyházának 33. zsinata, amelyet a prágai Emauzy apátságban tartanak mintegy 80 zsinati tag és 17 nemzetközi vendég részvételével.

A reformátori, evangéliumi egyházak egyesülésével 1918-ban létrejött protestáns egyház zsinatának napirendjén szerepel az elszórt cigánymissziós kezdeményezések jövőbeli összefogása, az egyház konferenciaközpontjainak egy rendszerbe fogott hatékony üzemeltetése, a lelkészek egységes továbbképzésének kialakítása, és az egyházfinanszírozás jövője, illetve a felszentelésről szóló állásfoglalás elfogadása.

Témák a zsinaton   

Az évente egyszer ülésező zsinat, amely istentisztelettel zárul május 22-én, Jiri Gruber személyében új elnököt választott és megújult az egyenlőképpen lelkészi és laikus tagokból álló hattagú elnökség is. Testvéregyházunk zsinatát minden alkalommal más és más helyen tartják. Idén az 1347-ben IV. Károly által alapított bencés kolostor ad otthont az ülésnek, amely az első szláv hagyományt ápoló apátságként fontos szerepet játszik a cseh reformáció történetében is. A huszita mozgalom itt is követőkre talált a 15. században és a cseh testvériség mozgalom egyik alapítója a kolostort elhagyó bencés szerzetes volt.

Joel Ruml, az egyházvezetés lelkészi elnöke az úrvacsorás nyitó istentiszteleten elhangzott igehirdetésében a Máté 13,52 (Ő pedig ezt mondta nekik: "Tehát minden írástudó, aki tanítványává lett a mennyek országának, hasonló ahhoz a gazdához, aki újat és ót hoz elő éléskamrájából." ) alapján a hagyományok folyamatosságának ereje mellett a mennyek országa tanítóinak megújulásra való készségét hangsúlyozta. A gyülekezeteket képviselő zsinati tagokat figyelmeztette kötelességükre, hogy „egységes és fegyelmezett közösségként” munkálják az egyház megújulását Isten igéje iránti feltétlen hűséggel, maguk mögött hagyva bevett automatizmusaikat mind gondolkozásukban, mind tevékenységükben. „Az éléskamrában vannak régi kincsek, mint a bűnbocsánat gondolata … a hídverés a választott nép és a pogányok között, a jó választása és a rossz elutasítása. De találhatók ott új értékek: a hívek egyetemes papsága, az emberek egyenlősége Isten színe előtt, a böjt új formái, vagy éppen Isten közelségének meglepően új valósága” – fogalmazott Ruml.

A zsinat a cigánymisszióról is tanácskozott. Csehországban élő cigányság elsöprő többsége a kommunizmus idejében Szlovákiából áttelepített, általuk „romungróknak” nevezett közösség. A cigányság helyzete és társadalmi valamint egyházi megítélése egybeesik a magyarországi helyzettel. A cigányok közötti munkát az egyház diakóniai részlege igyekszik összefogni, de átfogó koncepció és valóban szervezett misszió egyelőre nem működik az egyházban. Ennek kapcsán a zsinat elfogadott egy nyilatkozatot, hangsúlyozva felelősségét és elkötelezettségét a Csehországban élő mintegy 250-300.000 főt számláló cigányság között. 

Az egyházfinanszírozás kapcsán két kérdés került a zsinat elé. A gyülekezetek a 90-es évek eleje óta hozzájárulást fizetnek abba a szolidaritási alapba, amellyel az önállóan lelkész tartására képtelen kisebb gyülekezeteket támogatják. Az egyházfinanszírozás reformja azonban elmaradt, így a lelkészeket a mai napig a Cseh állam fizeti. Ezért kérdés a szolidaritási alap szerepe és a befizetések felhasználásának egyéb módjai. Az országos egyházi szervezet működését emellett alapvetően ingatlanok bérbeadásából biztosítják, amelyek kapcsán ugyancsak komoly problémákkal szembesül testvéregyházunk.

A fentiek mellett az egyházi konferenciaközpontok hatékony működtetése ügyében a HEKS szakemberének beszámolóját is meghallgatják, illetve döntést hoznak a felszentelés kapcsán arról, hogy világi tisztségek, illetve az állammal kötött szerződés alapján működő, más szervezetek által alkalmazott lelkészek (katonaság, kórházak, börtönök és várhatóan rendőrség) esetében miként gyakorolják.     

Vendégek a zsinaton


Testvéregyházunk ökumenikus nyitottságát, Krisztus egy egyháza iránti elkötelezettségét azzal is kifejezésre juttatja és gyakorolja, hogy református hagyomány szerint, 14 éve minden zsinati ülésére meghívja testvéregyházainak képviselőit szerte a világból. A világszerte élő református egyházakhoz hasonlóan a Cseh Testvérek ezzel a gyakorlattal is a krisztusi közösség konkrét megélését keresi és legfelsőbb döntéshozatali testülete nyilvánosságát teremti meg. A kölcsönös elszámoltathatóság ökumenikus elvének jegyében a vendégek köszöntőinek meghallgatása kiemelt szerepet kap a zsinat napirendjében és a zsinat témájához hozzá is szólhatnak. Harminc partneregyház rotációs rendszerben kap meghívást, így mindenkire kétévente kerül sor. Idén 9 ország 11 egyházának képviselői vesznek részt az ülésen Amerikából és Európából, köztük a Magyarországi Református és Evangélikus Egyház, illetve a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház delegáltjai. A zsinat kiemelt vendégei idén a Holland Protestáns Egyház delegációja és az amerikai presbiteriánus egyház képviselői, akik Magyarország és Kárpátalja érintésével érkeztek Prágába. A vendégek a zsinat előtt találkoztak az egyház vezetésével, ami arra is kiváló alkalom volt, hogy közös ebéd mellett egymást is jobban megismerjék.

A világszerte élő református egyházak egységesen ápolják azt az összetartozásukat kifejező hagyományt, hogy zsinatuk minden ülésére külföldi testvéregyházak képviselőit hívják meg tanácskozási joggal. A Magyarországi Református Egyház (MRE) is évente több meghívást kap szerte a világból. A zsinatokon való részvétel betekintést enged az adott egyházat aktuálisan foglalkoztató egyházi és társadalmi kérdésekbe és lehetővé teszi a testvéregyházak véleményének és hitbeli látásának gazdagító bevonását.

A Magyarországi Reformárus Egyház Zsinata a jövő héten tárgyalja a külügyi bizottság ide vonatkozó előterjesztését, mely szerint a jövőben a Magyarországi Református Egyház zsinati üléseire rendszeresen meghívnák a nemzetközi református testvéregyházak képviselőit.

Ökumenikus közösség

A Cseh Testvérek protestáns egyház, amelynek gyökerei a huszita reformációig nyúlnak vissza, jelenlegi formájában pedig a kálvini és lutheri reformáció egyházainak, a huszita és testvériség (Unitas Fratrum) mozgalom külső okok miatt sokáig megvalósíthatatlan egyesülésével jött létre 1918-ban. Az egyházkormányzat a zsinat-presbiteri elvet követi, 14 egyházmegyéjébe tömörült 250 gyülekezetében mintegy 120.000 tagot számlál. Országos irodájának három részlegében 34 munkatárs dolgozik. Az egyház nem csak az egyesülés tényével, hanem azzal is úttörőnek bizonyult Európa protestáns egyházai között, hogy 1953-tól szentel nőket is a lelkészi szolgálatra.

A MRE és a Cseh Testvérek közötti történelmi kapcsolatot napjainkban a két egyház hasonló helyzetéből fakadó kérdéseit érintő eszmecsere mellett (múltfeltárás, egyházi identitás és megújuló társadalmi szolgálat) az olyan kezdeményezések is megerősítik, mint a cseh lelkészek meghívás a dunamelléki egyházkerület szervezésében.

Ódor Balázs

Bővebben a Cseh Testvérek Protestáns Egyházának 33. zsinatáról

Kapcsolódó cikkek:

Cseh- magyar református történelmi kapcsolatok

Nyitott ajtók

Istent keresem

5Móz 28,49–69

„És bár olyan sokan voltatok, mint égen a csillag, kevesen maradnak meg közületek,” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →