Dunamellék, az újrakezdések egyházkerülete - nagyszabású kiállítás nyílt a várban

2009. november 01., vasárnap

Különleges történelmet hordoz a dunamelléki reformátusság, az újrakezdések történetét. A török hódoltság és az ellenreformáció után szinte megszűnt a protestantizmus Pesten, ma pedig itt él a legnagyobb lélekszámú reformátusság, erről is beszámol az öt évszázad református hagyományát bemutató tárlat – mondta Bogárdi Szabó István püspök, miután pénteken megnyitották a Kálvin hagyománya - református kulturális örökség a Duna mentén című kiállítást a Budapesti Történeti Múzeumban.


Kincsek és hétköznapi tárgyak

A tárlat kilépett a templom falai közül és nemcsak az egyházi kiállításokon „szokásos” kincseket, hanem a hétköznapi tárgyakat is bemutatja - hangsúlyozta a kiállítás fontos értékeit említve a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. „Minden tárlóban van egy-egy tárgy, ami megragad. Megmutatkozik, hogy a mindennapi életben, az otthoni belsőben, iskolában, vagy egy divattervező gondolkodásában, hogyan jelenik meg a reformátusság és a kálvinizmus" – mondta érdeklődésünkre Bogárdi Szabó István. A református püspök nehezen tudott választani a szívének kedves darabok közül, végül az ormánsági festett ládákat, valamint a budahegyvidéki gyülekezet tagjairól készített fotósorozatot említette kedvenceként.

„Kifosztották” a Kecskeméti Ráday Múzeumot

A kiállítás ötlete Kósa Lászlótól, az ELTE professzorától származik – tudtuk meg az öt kurátor egyikétől, Farbaky Pétertől, aki arról kollektív munkáról beszélt, amelynek köszönhetően megszületett a nagyszabású tárlat a Dunamelléki Református Egyházkerület, a Budapesti Történeti Múzeum és a Hungarofest Nonprofit Kft. jóvoltából. A rendezők egyik missziója az volt, hogy olyan tárgyakat is bemutassanak, amelyek kvalitásuknál fogva nagy érdeklődésre számíthatnak, és a hazai közönség eddig szinte alig láthatta azokat. A Kecskeméti Ráday Múzeumból olyan sok tárgyat hoztak el Budapestre a kurátorok, hogy azt a múzeumot be is zárták egy időre.

Öt perc, vagy két óra?


Ha végig akarnak szaladni a kiállításon, az öt perc, ha csak a tárgyakra figyelnek fél óra, ha el is olvassák a feliratokat két óra a minimum – latolgatta a számokat kérésünkre Millisits Máté kurátor. A művészettörténész szintén a tárlat gazdagságát emelte ki, amely a legmagasabb művészi színvonalat vonultatja fel az ón tárgyaktól az ezüstökön át, a fakupákig, amelyekre ugyanolyan büszkék, mint a drága ötvös művekre.

Fejlődés másképp


Kálvin hagyománya - református kulturális örökség a Duna mentén: ez a kiállítás tárgyköre. Ennyiben párja a debreceni, szélesebb ölelésű kiállításnak, de egy szűkebb területre, a Dunamellékre összpontosít, amely területnek, török hódoltság révén fejlődése szükségképp másképp alakult, mint a többi egyházkerületé – olvasható Ritoók Zsigmond akadémikus a kiállításhoz írt katalógusának előszavában.

Kuriózumok a tárlaton

Hogyan hatott a reformátusság a magyar kultúra egészére? Ez is megtudható a Budavári Palotában rendezett tárlatból, ahol láthatók többek között Csók István képei, a töki református templom kazettás mennyezete, egy páros portré, amelyen Ráday Pált, Rákóczi kancellárját, valamint feleségét festette meg Mányoki Ádám, vagy Salamon király és jegyese egy 1548-ból származó kárpiton. A kiállítás olyan különlegességeket is felvonultat, mint például a német reneszánsz nagymesterének, Lucas Cranach-nak a festménye, amely alexandriai Szent Katalain vértanúságát ábrázolja. A kép, amely másfél száz éven át a teljes ismeretlenségben lappangott, a Ráday család gyűjteményéből került a református egyház tulajdonába.

Dunamellék, az újrakezdések egyházkerülete


Az elmúlt évszázadokban sokszor úgy hozta a történelem, hogy ami már végképp veszni látszott, az Isten kegyelméből újra sarjadhatott. A dunamelléki gyülekezetek a nádasok népe voltak a török időkben, ide húzódtak az ellenség elől, majd amikor elmúlt a veszedelem előjöttek és újrakezdték életüket Isten törvényei szerint és Isten dicsőségére – idézte fel az ősök emlékét Bogárdi Szabó István püspök, akiknek mérhetetlenül gazdag szellemi és tárgyi örökségét február 15-ig tekinthetik meg a Budapesti Történeti Múzeumban. Érdemes.

Fekete Zsuzsa

Istent keresem

Bír 1,16–2,5

„Kivezettelek benneteket Egyiptomból, és behoztalak erre a földre,” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink