Egyenlő távolság az egység előmozdításáért

2012. július 09., hétfő

Ezt az elvet hirdette meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület egy igazgatótanácsi határozatában a közelmúltban. A partiumi reformátusok célja, hogy a magyar pártok torzsalkodásának elmélyítése helyett az összefogás útjait keressék. Csűry István püspökkel még a Generális Konvent szombathelyi ülésén beszélgettünk.

Az elmúlt hónapokban egyházkerületük többször is megnyilvánult közéleti kérdésekben. Decemberben igazgatótanácsi határozatban (melyet megtalálnak cikkünk mellett jobbra, a kapcsolódó letöltések között – a szerk.) kérték a romániai magyar pártokat az összefogásra, majd az egyik párt programalkotó fórumára írt levélben is megjelentek, de húsvéti és pünkösdi pásztorlevelében is felismerhetők ezek a gondolatok.

Tavaly ősszel egyre többen kérdezték tőlünk, mit szól az egyház ahhoz, hogy az erdélyi-partiumi magyarság egyre széttagoltabb politikailag. Úgy éreztük, meg kell szólalnunk, és ezt lehetőleg előremutatóan, a megoldás irányába mutatva kell tennünk. Nem hiszek abban, hogy Erdélyben a magyarországihoz hasonló politikai irányzatokról lehetne beszélni. Itt összefogásra van szükség, és az egyháznak ezt kell szolgálnia. Ez azt jelenti, hogy nem állhatunk oda egyik politikai erő mellé sem, de odaállhatunk mindegyik mellé, felajánlva a közvetítő, békítő szerepünket, felajánlva az együttgondolkodás, együttműködés lehetőségét. Ezt jelenti a határozatban megfogalmazott egyenlő távolság elve.


Nem igazán, ahogy ezt az azóta lezajlott önkormányzati választások eredményei is mutatják. Helyette inkább támadásokat kaptunk az erdélyi-partiumi magyar politikumtól. Volt, aki azt kérte, vonjuk vissza a nyilatkozatot. Szomorú látni, hogy a romániai magyar pártok egymással és velünk dikicselnek ahelyett, hogy inkább egymással és akár velünk is összefogva a román ellenfeleikkel foglalkoznának, hatékony magyar érdekképviseletet valósítva meg Romániában. Példát vehetnének a most kormányzó román Szociálliberális Unióról (USL), melynek tagjai összefogtak a győzelem érdekében, így tavasszal ők alakíthattak kormányt, júniusban pedig megnyerték a helyhatósági választásokat. Vannak, akik azt mondják, hogy ezt a megosztó politikát Budapestről irányítják, de én nem osztom ezt a véleményt. Inkább úgy látom, hogy kicsinyes helyi érdekek okozták és tartják fönn ezt az áldatlan állapotot.Meghallgatták a politikusok a javaslatukat?

Nem lenne hallhatóbb a prófétai hang, ha nemcsak egy egyházkerület, hanem az egész Romániai Református Egyház hangja lenne? Az Erdélyi Egyházkerületet nem keresték meg, hogy csatlakozzon a kezdeményezésükhöz?

Bár a hangunk talán tényleg hallhatóbb lenne, még nem kerestük meg az erdélyieket. A Királyhágómelléki Egyházkerületben a korábbi püspök, Tőkés László politikai aktivitása miatt inkább hagyománya van a közéleti megnyilvánulásoknak, és nekem személyesen is fontos, hogy megszólaljunk ezekben a kérdésekben.

Ha már az elődjét említi: úgy hallottuk, hogy a Királyhágómelléki Egyházkerület fejlécével kapnak leveleket magyarországi egyházi vezetők és királyhágómelléki lelkipásztorok Tőkés László európai parlamenti képviselőtől. Rendjén van ez így?

Tőkés László valóban használ olyan fejlécet a leveleihez, amelyen a Királyhágómelléki Egyházkerület címere szerepel. A gyülekezetek szabadon használhatják a címert, ezért a volt püspöknek az a véleménye, ha húsz évig vezette ezt az egyházkerületet, miért ne használhatná ő is. Megítélésem szerint azonban a címer használata megtévesztő lehet, arról nem is szólva, hogy egy politikus által írt, esetleg politikai tartalmú levél nem feltétlenül áll összhangban annak a szervezetnek az álláspontjával, amelynek a címere alatt így megjelenik ez a politikai tartalom. Nem véletlen az sem, hogy annak a lelkipásztornak, aki politikai pályára megy, egyházunk törvényei szerint szüneteltetnie kell lelkipásztori állását.

Tavaly Romániában is népszámlálást tartottak. Még nincsenek hivatalos eredmények, mégis milyen tendenciákra számíthatunk?

A kiszivárgott adatok alapján két fájdalmas tendencia látszik. Az egyik szerint egyre több a román–magyar vegyes házasság, és ezekben egyre inkább a román fél felé billen a mérleg nyelve. Míg korábban az asszonyok asszimilálódtak és a családfő nemzetiségét követték a gyerekek, addig ma a román nemzetiségű házastárs dominál. A másik aggasztó adat azt mutatja, hogy az elvándorlás óriási méreteket öltött nemcsak a románság, de a magyarság körében is az elmúlt évtizedben.

Mindig megkérdezzük: hogy áll a református kórház ügye Nagyváradon? Tavaly azt nyilatkozta, hogy ígéretük van az önkormányzattól egy telekre. Megkapták már?

Az önkormányzati telek átvétele sajnos meghiúsult, mert kiderült, a felajánlott ingatlan környezete alkalmatlan arra, hogy ott egészségügyi ellátást valósítsunk meg. A közelmúltban a biharpüspöki gyülekezettel állapodtunk meg arról, hogy átad az egyházkerületnek a város szélén egy telekrészt a kórház céljaira. A terület tehát rendelkezésre áll, folyik az előkészítés. Most arra várunk, hogy a magyar kormánnyal is mielőbb megkezdhessük a tárgyalásokat az intézmény finanszírozásáról.

A Generális Konvent elnökségének februári ülésén arról döntöttek, hogy az Erdélyi Gyülekezet önálló egyházi bejegyzése miatt kialakult vitás helyzet rendezése érdekében az önök egyházkerülete, mint a gyülekezettel egyházszervezeti kapcsolatban álló részegyház, a szükséges lépéseket megteszi. Mi történt azóta ebben a kérdésben?

A rendszerváltozáskor az Erdélyi Gyülekezet azért jött létre, hogy segítse az erdélyi menekültek magyarországi boldogulását. A körülmények azóta megváltoztak, az eredeti célok helyett újakat kell megfogalmaznunk, ezért egyházkerületünk új megállapodást köt a gyülekezettel. Ebben a királyhágómelléki kórházmisszió kinyújtott kezeként az anyaországban gyógykezelt erdélyiek és partiumiak ellátásában, lelkigondozsában lesz a segítségünkre a budapesti székhelyű közösség. Az Erdélyi Gyülekezet – függetlenül attól, hogy az Országgyűlés önálló egyházként jegyezte be – továbbra is a Királyhágómelléki Egyházkerület 284. gyülekezete lesz. Olyan különleges státuszú missziós közösség, mint az egyetemi, a középiskolai vagy a missziói gyülekezeteink otthon, az egyházkerület területén.

Kiss Sándor, fotó: Sereg Krisztián

Az interjú megjelent a Reformátusok Lapja 2012. július 15-i számában

Istent keresem

1Thessz 2,1–12

„...a mi Istenünktől bátorságot kaptunk arra, hogy nyíltan hirdessük nektek Isten evangéliumát...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →