Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban

2010. december 21., kedd

Bemutatták az Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban című tanulmánykötetet Budapesten, a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskolán.

Bemutatták az Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban című tanulmánykötetet Budapesten, a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskolán.

A Szent István Társulat és a Luther Kiadó közös kiadványa a május 6–7-én azonos címmel rendezett konferencia anyagából készült, amelyet Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, Tőkéczki László történész, dunamelléki református főgondnok, Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója és Balogh Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjának igazgatója méltattak.

Várszegi Asztrik hozzászólásában hangsúlyozta: a könyv témája nem speciálisan egyházi, hanem össztársadalmi kérdés. „Tudnia kell a kutatóknak, hogy fontos és hasznos munkát végeznek” – fogalmazott a főapát, aki szerint a lelki bajaink a múlttal és a feltárás nehézségeivel is összefüggenek. A főapát hozzátette: a számadás és tisztulás folyamata fájdalmas, ezért félünk tőle. Várszegi Asztrik a kötet erényei közül kiemelte Szabó István dunamelléki református püspöknek az evidenciákról szóló bevezető tanulmányát is.

Tőkéczki László arra figyelmeztetett, miközben az egyházak alkalmazkodtak az istenellenes hatalomhoz, elvesztették lényegüket. „Fenn lehet-e tartani az egyház folyamatosságát hazugsággal?” – tette föl a kérdést a főgondnok, aki szerint sokan jóakaratról beszélnek, de a keresztyénség ezzel nem esik egybe. „E világi megváltásban hittek azok, akiknek a krisztusi megváltásban kellett volna hinniük” – hangsúlyozta Tőkéczki László, aki hozzátette: „minimum bűnvallással tartoznak” azok, akik az egyház részéről együttműködtek a kommunista titkosszolgálatokkal.

Czenthe Miklós meglátása szerint a kommunisták a nemzetet akarták megtörni, ezért első célpontjukká az egyházak váltak. Az igazgató kitért az egyházi, ezen belül az evangélikus múltfeltárás nehézségeire is, amellyel kapcsolatban véleménye szerint az evangélikus egyházvezetés részéről jelenleg „óvatos támogatás” tapasztalható. Czenthe Miklós hangsúlyozta: az egyházi múltfeltárás nem lehetséges az össznemzeti múltfeltárás nélkül.
Balogh Margit szerint a tanulmánykötetből az tűnik ki, hogy a 20. század a „sötétség évszázada” volt, és mindenki szembekerült a hatalommal, aki megpróbálta megőrizni egyéniségét. Ezzel összefüggésben kiemelte: az egyházüldözés nemcsak a baloldali diktatúrák sajátossága volt, hanem a fasizmus esetében is része volt a rendszernek. 

Kiss Sándor

Istent keresem

1Thessz 4,1–8

„...testvéreim, kérünk titeket, és intünk az Úr Jézus nevében...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →