Először lesz közös költségvetése a Magyar Református Egyháznak

2010. május 27., csütörtök

A felvidéki Komáromban, története során először tanácskozik a határon túl a Generális Konvent. A Kárpát-medencei reformátusság legfőbb tanácskozó testülete közös költségvetést, és a trianoni békeszerződésről szóló nyilatkozatot fogadott el. Az ülésen felszólalt a felvidéki református egyház szlovák nyelvű püspökhelyettese is.

Nyitó áhítatában Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke az ApCsel 2, 42-47. alapján elmondott igehirdetésében azt mondta, nem lehet alkalmasabb időben, pünkösd után néhány nappal, és alkalmasabb helyen, e kettészakított városban a Generális Konvent idei első ülése. Felidézte, az első keresztyén közösség ekkor kezdte meg életét, és az emberek egyként hallották meg Isten üzenetét, azt, hogy mit tervez, és mit akar. „Mit cselekedjünk, Atyánk fiai” – tették fel a kérdést, a felvidéki püspök hozzátette: „Mi most milyen választ tudunk adni erre a kérdésre?”

Fazekas László azt mondta, át kell élni most is ezt az Istentől való közösséget. Kiemelte, most már olyan időket élünk, amikor szabad szabadon gondolkodni, szabad közösségben lenni. Ha Krisztust követjük, akkor Isten egymásra is bíz minket. Ezért bele kell élnünk magunkat a másik helyzetébe, belegondolni magunkat azokba a körülményekbe, amelyek között a másik él. Felelevenítette, az első keresztyén közösségek együtt könyörögtek. „Úgy érzem, ez nem a sajátunk” – tette hozzá Fazekas László, megjegyezve, vágyakoztak a közösségre és közvetítették Isten szeretetét a világba. A felvidéki püspök azzal zárta prédikációját, hogy legyen ez olyan közösség, amely vonzó mások számára is.

Két nemzetiség, de egy egység

Az áhítat után Bastrnák Tibor Komárom polgármestere köszöntötte a Generális Konvent tagjait. A városvezető azt mondta, örömmel tölti el a tudat, hogy Komáromra irányul a Kárpát-medencei reformátusok figyelme. Köszöntőt mondott az eseménynek helyet adó Selye János Egyetem rektorhelyettese, Stoffa Veronika is. Elmondta, az egyetem három karának egyik a református teológiai kar, ahol 1994 óta közel százötvenen szereztek diplomát. Tervben van a doktori iskola és a diakóniai szak beindítása is.

alt

Utánuk tartott beszédet a szlovák reformátusok nevében Marián Hamari, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház szlovák püspökhelyettese, aki nagy megtiszteltetésnek mondta, hogy jelen lehetnek a Generális Konventen, és a szlovák ajkú református testvérek nevében köszöntötte a résztvevőket. A kilenc szlovákiai református egyházmegyéből kettő szlovákajkú. „Két nemzetiség, de egy egység” – jellemezte egyházát. Megjegyezte, a Generális Konvent akkor ülésezik, amikor a budapesti és pozsonyi parlament a kettős állampolgárságról határozott. „A mi polgárságunk viszont a mennyei királysághoz köt. Eszkatológikus kijelentést adhatunk a történtekre: a múlt megoszt minket, de egységet alkotunk Krisztusban. Egy apostoli tanítást akarunk megőrizni, ugyanazokat a hitvallásokat megőrizni, bizonyságtevőnek lenni reménységünkben, Krisztusban” – zárta szavait Marián Hamari.

Növekvő felvidéki reformátusság

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház lelkészi főjegyzője, Géresi Róbert bemutatta a szlovákiai reformátusok kilencvenéves történetét. A trianoni döntés után, a két világháború között az egyház nehezen ocsúdott a helyzetből, nehezen szervezték meg magukat, évek teltek el ezzel, mert azt gondolták, átmeneti lesz a szétszakítottság állapota. Amikor végre sikerült ez az újjászervezés, akkor újra többször változtak a határok, és a második világháború után az addig Csehszlovákiához tartozó Kárpátalja a Szovjetunió része lett.

A szlovákiai reformátusok mostani helyzetét bemutatva Géresi Róbert kiemelte, hogy a földrajzi elhelyezkedés nagyban nehezíti a szolgálatot. A felvidéki reformátusok ugyanis a magyar határhoz tapadó területeken élnek, azonban középen, Nagykürtös környékén van egy „szakadás”. A kilenc egyházmegye közül két, Kassa környéki szlovák anyanyelvű,de vannak olyan gyülekezetek ahol két nyelven szolgálnak. A szlovák nyelvű gyülekezetek egyébként nem a huszadik század eredményei.

A legutóbbi, 2001-es népszámláláskor 109 735-en vallották magukat reformátusnak, mi több mint huszonötezerrel haladta meg a tíz évvel korábbi, 82545-ös lélekszámot. Ez volt a legnagyobb arányú növekedés a szlovákiai felekezetek közül. Ennek két fő oka közül az egyik az lehetett, hogy az 1991-es népszámlálási kérdőíven nem volt jó a református meghatározása, megfogalmazása. Az is szerepet játszhatott a növekedésben, hogy 91-ben még túl közel volt a diktatúra lebomlása, és sokan féltek magukat felekezethez tartozónak vallónak. Géresi Róbert hozzátette, a 109 ezer hívő fele fizet egyházfenntartói járulékot, van tehát terepe, lehetősége a belmissziónak. A szlovákiai reformátusok között jelenleg 240 lelkipásztor szolgál, ami kétszerese a 70-es évekbelinek.

Az egység első éve

Az egységes Magyar Református Egyház első évét Tarr Zoltán zsinati tanácsos mutatta be egy prezentáció keretében. A csendes építkezés időszakának, a kapcsolatok további mélyítése idejének mondta a debreceni Alkotmányozó Zsinat óta eltelt évet. A beszámolóban kitért rá, hogy a Kárpát-medencei együttműködésben a közös munka koordinálásának súlypontja a Generális Konvent Elnöksége, amely tavaly négyszer, idén a komáromival együtt már négyszer ülésezett.

alt

A tavaly kitűzött célok megvalósítása közül a közös lelkészképesítés irányába tett lépéseket emelte ki, a közös bizottságok – alkotmányügyi, liturgiai – munkája közül az utóbbiban készült, az egységes liturgia felé vezető első javaslattervezetet említette. Az együttműködés missziói területeken, közös Kárpát-medencei diakóniai konferencia szervezésével is testet öltött. Fontos párhuzamként beszélt a református egyházak új világközösségének június végi megalakulásáról, amely az Egyesült Államokban, Grand Rapidsban történik majd meg.

Közös költségvetés, határon túli célok

A Magyar Református Egyház első közös költségvetéséről szóló javaslatot Csomós József tiszáninneni püspök vezette fel. Kiemelte, az egység elhatározásakor nem gondolta, hogy a közös költségvetés egy év elteltével megvalósulhat. Nem egy szokványos költségvetési munka volt ez, jegyezte meg, hiszen nem a kiadásokat vették sorra és igazították össze a lehetséges bevételekkel. Hanem a bevételeket vették számba, vagyis mindegyik egyháztest a saját lehetőségei szerint jelezte, mennyit tud beletenni a közösbe. A kiadási oldallal kapcsolatban megjegyezte, a források magyarországi célokra nem fordíthatóak, abból kizárólag határon túli programok valósulnak meg. Egyetlen magyarországi költség a Generális Konvent egyfős, budapesti irodájának fenntartása.

A közös költségvetéshez a tiszántúli és a dunamelléki egyházkerület járul hozzá a legnagyobb mértékben. Az egyháztestek mellett két Kárpát-medencei alap, a lelkészsegélyezési és a közoktatási még tízmillió forinttal járul hozzá a költségvetéshez, amelynek végösszege ötvenegymillió-hétszázezer forint. Saját számlája, költségvetési hivatala nem lesz a Magyar Református Egyháznak, az egyes egyháztestek zárolják saját költségvetésükön belül ezeket az összegeket, majd amikor szükség van ezekre, akkor hívják le a forrást.

A költségvetést, illetve annak alapelveit egyaránt egyhangúlag fogadta el a Konvent.

A hit erejével elhordozni, de nem elfelejteni

A Generális Konvent trianoni békeszerződéssel foglalkozó zárónyilatkozatának tárgyalását Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke vezette fel. Megjegyezte, minden korábbi alkalommal, amikor korábban is a Generális Konvent előkészítetése történt, tudatában voltak, hogy milyen aktualitások övezik az adott ülést. Így volt ez most is, amikor a május végi ülésre készültek, tudván, mennyire közel van június 4., a trianoni békeszerződés kilencvenéves évfordulója.

alt

A Konvent ülése elfogadta a Trianonról megemlékező nyilatkozatot, amelynek kezdő mondata így hangzik: „A hit erejével elhordozni, de nem elfelejteni – a magyarság számára ez a feladat adatott a trianoni békeszerződés kilencvenedik évfordulóján.”

Csepregi Botond

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió