Emlékezés−Megbékélés−Megújulás

2014. május 07., szerda

A közéletet mélyen megosztja az emlékezet-kultúra és az emlékezet-politika gyakorlata, ezért a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa konferenciát szervezett, melynek egyik célkitűzése volt a zsidó-keresztyén hagyomány és a teológiai örökség szempontjainak megjelenítése az emlékezés számára.

„Uram, szereteted az égig ér" – a 36. zsoltár 6. versének megidézésével nyitotta meg Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke az Emlékezés−Megbékélés−Megújulás című konferenciát. A május 7-én a MEÖT székházában rendezett tudományos tanácskozás résztvevőit Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára köszöntötte. „A múlt értelmezésének akkor van jelentősége, ha a mába vezet" – hangsúlyozta Steinbach József.

A MEÖT Szociáletikai Bizottsága által szervezett konferencia apropóját néhány évforduló szolgáltatta: az első világháború kitörésének 100. évfordulója, a zsidó származású nemzettársak elhurcolására való emlékezés (holokauszt emlékév), valamint az a körülmény, hogy 25 évvel ezelőtt kezdődött el Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon is az a társadalmi-politikai rendszerváltásnak (1989/90) tartott folyamat, amely fordulatot hozott nemcsak a társadalom gazdasági és politikai életébe, hanem emlékezetkultúrájába is.

A múlt emlékezete

„Nem beszélhetünk egységes emlékezet-kultúráról, és nem is ez a cél. Minden etnikai, kulturális csoport máshogy emlékezik" – vetette meg bevezető előadásában Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem professzora a tudományos megközelítés alapjait. A MEÖT Szociáletikai Bizottságának elnöke az emlékezet-kultúra és vallás kapcsolatát boncolgatva kitért Jézus történetének – többek között halálának és feltámadásának – sokszínű emlékezetére is. A zsidó-keresztény emlékezet-kultúra eltér a társadalmi emlékezet-kultúrától – hangzott el. A többi között azért, mert előbbi prófétai jellegű – az emlékezés spirituális folyamat is.

Az első globális háború mérlegét vonta meg, és a háború a világ történelmében betöltött új szerepét elemezte Matus János professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. „Háborút nem lehetett önmagáért vívni, mert az ellentmondott minden jellegű értéknek" – mondta Balogh László Levente politológus, a Debreceni Egyetem docense. A második világháború kitörésekor a Bibliát használták a háború legitimálására, elsősorban az ószövetségi igék értelmét kifordítva. A Jó és Rossz közötti összecsapás, az apokaliptikus szemlélet is megjelenik – mondta Balogh László Levente.

A bűnbánat szerepe

Bűnvalló nyilatkozatok a történelmi változások után címmel Korányi András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzora tartott előadást. „Nem tudtunk imádkozni, nem tudtunk szeretni" – olvasható például a Stuttgarti Bűnvalló Nyilatkozatban. Az előadó betekintést nyújtott a különféle bűnvalló, hitvalló nyilatkozatokba, illetve azok belső struktúráiba.

Szigeti Jenő professzor, a Miskolci Egyetem és az Adventista Teológiai Főiskola tanára bemutatta, milyen volt a kis-egyházak helyzete – a betiltások, üldözések miatt illegalitása – a történelmi elnyomás idején.

A megbékélés realitása

Péter és Júdás története abban hasonlít egymásra, hogy mindketten találkoznak bűneikkel, de mindegyik más választ ad erre – mondta Kertész Botond történész. Az Evangélikus Országos Múzeum tudományos munkatársa a közegyházban és a közéletben való múltfeltárás nehézségeiről és fogadtatásáról beszélt. „Feltárhatunk neveket, történeteket, de ez a teljesség igénye nélkül tud csak megtörténni" – említette az ügynökkérdés kapcsán. El- és áthárítás, bagatellizálás – sorolta Kertész Botond a gyakori reakciókat.

A Talmudban a felelősség és a kollektív felelősség között különbség létezik, viszont az is jelezve van, hogy többed íziglen a fiakon lehet számon kérni az atyák bűneit – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség rabbija. Az ellentmondás feloldódik, ha tudjuk, hogy mindez attól függ, miről van szó – és ebben segít a hagyomány, a zsidó bölcselet. Köves Slomó a megbocsátás teológiájába vezette be a hallgatóságot, kitérve a holokausztra is. A megbékélés a tanulságról szól – jelentette ki.

„Van-e bocsánat és van-e túllépés? A két szélsőérték között vergődik a válasz" – mondta Visky S. Béla docens, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára, aki a megbocsátás realitását és a megbékélés ethoszát nézte meg közelebbről, a francia filozófia segítségével. „Letettem a fegyvert, a szeretet elűzi a félelmet" – zárszóként Kalota József érseki vikárius, a MEÖT alelnökének elmélkedését hallhatta a közönség, mely a bűnbánat egyházmegújító hasznáról szólt.

Az előadásokat a MEÖT szerkesztett formában, tanulmánykötet keretében is szeretné megjelentetni.

reformatus.hu

Istent keresem

2Tim 2,1–13

„...fiam, erősödjél meg a kegyelemben...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →