Emlékezni kell

2014. november 03., hétfő

„Mitől lesz egy kétszáz éve élt vagy még ma is élő személy önéletrajza érdekes?" – tette fel magának a kérdést memoárja elején az '56 után elítélt Horváth Barna. Az azóta elhunyt borsod-gömöri esperes idén megjelent „szabálytalan" életrajzi könyvéből kiderül.

Horváth Barna élete – írtunk már róla korábban – ízelítőt ad a XX. századi magyar történelemből: a Horthy-korszak Budapestjén született, egy tokaj-hegyaljai kis faluban vészelte át a második világháborút, pataki diákként fogadta Istent a szívébe. '56 októbere a pesti utcán találta, s mivel egy évvel később sem volt hajlandó felejteni, a börtönt is megjárta. Harminc évvel később látta szétesni az őt fogva tartó diktatúrát, s ott volt a pártállami ellenőrzés alól szabaduló református egyház megújulásánál.

1998 és 2002 között folytatásokban megjelent, Pályánk emlékezete című önéletrajza – ahogy a címe is mutatja – egy egész generáció (a pataki diákság, az '56-os forradalom, a hatvanas évekbeli református egyház) életébe enged bepillantást, miközben az a határozott cél vezérli, hogy elmesélje az elmesélhetetlen lelki utazást: hogyan lett az irodalmi pályára lépő fiatalemberből mások szolgálatára elhívott lelkipásztor.

1957 októberében – az egy évvel korábbi forradalom évfordulóján – Balás-Piri Lászlóval és társaival (egykori pataki diákokkal) emlékezésre hívták az embereket. A röpcédulázó fiatalokat elkapták, Horváth Barna négy és fél hónapot töltött előzetes letartóztatásban, ezzel ki is töltötte az '58 nyarán rá kiszabott büntetést. „Két hónap a Fő utcán és két hónap a Markóban időben is felér egy szemeszterrel, hatásában pedig egész egyetem. Ott lehet tanulni szociológiát, viselkedéstudományt, pszichológiát, de sok mást is, ami adódik egy kétszemélyes zárkában vagy egy 23 fővel zsúfolt markói »nagy istállóban«."

Az irodalmi pályára készülő teológushallgató fiút társai a fogdában arra kérték, meséljen nekik esténként, s amikor eljött a vasárnap, „a több mint húszfős zárkaközösség istentiszteletet »rendelt« énekléssel, imádsággal, prédikációval." Látta, hogy az emberek „a nyomorúság pokoli bugyraiban mennyire szomjazzák az Isten Igéjét", rájött arra, hogy van fontosabb a könyvek írásánál, s nem rugódozott többé a lelkipásztori hivatás ellen.

A református lelkész megőrizte leveleit, iratait, írásait, hagyatékából készült életműsorozatát fia, Horváth Barnabás Dávid gondozza. Az ötödik, Emlékezni tilos című kötet magában foglalja a már említett önéletrajzot, kiegészítve az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától (ÁBTL) kapott dosszié anyagaival és Horváth Barna korabeli levelezésével. A „szabálytalan" életrajzi kötetben hivatalos- és magánlevelek, kihallgatásról készült jegyzőkönyvek, családi levelezés, száraz határozatok váltják egymást, a családi fotóalbum képei illusztrálják, s ezekből az apró mozaikokból rajzolódnak ki az 57-es és az 58-as sorsfordító események.

Az anyag nemcsak azért érdekes, mert Horváth Barna tanúja volt egy meghatározó történelmi kornak, hanem azért is, mert két nézőpontból láttatja ugyanazt a könyv: a lelkész által írt visszaemlékezés, amellett, hogy sodró lendületű, s magával ragadó, érezhetően egy gondosan megszerkesztett narratívát kínál. Az egymást váltó korabeli dokumentumok viszont – bár szintén szerkesztettek – valósággal visszaröpítenek minket az időben. Ezekből megismerjük az ifjút, akinek Budapestre kerülve ingre, fekete cipőre van szüksége, a teológust, aki az előzetesből szabadulva pünkösdkor már legációba megy, s végigkövethetjük azt is, hogyan találja meg a helyét s szolgálatát az egyházban.

Amellett, hogy ez a könyv személyes tanúságtétel s történelmi kordokumentum, a családi emlékezet izgalmas példája is. Ahogy gondolatban Horváth Barna vitázott elhunyt édesapjával memoárja elején, úgy állnak párbeszédben a különböző képi és írott emlékek végig a könyvben. S ahogy a kényszerű hallgatás évtizedeinek elmúltával Horváth Barna megosztotta gyerekeivel az élettörténetét, ők, ha meg nem is érthetnek mindent, azt tudják, érzik: emlékezniük kell.

Feke György

Horváth Barna: Emlékezni tilos

Horváth Barna életműsorozata, 5. rész

Szerkesztette: Horváth Barnabás Dávid

AmfipressZ, Budapest, 2014

 

A sorozat korábbi kötetei:
1. Horváth Barna: Amerikából jöttünk. Adalékok az United Presbyterian Church (USA) és a Tiszáninneni Református Egyházkerület kapcsolatának krónikájához. AmfipressZ, Budapest, 2011.

2. Horváth Barna: Biblia az irodalomban. AmfipressZ, Budapest, 2012.

3. Horváth Barna: Koinónia. Teológiai tanulmányok. Horváth Barnabás Dávid, Budapest, 2013.

4. Horváth Barna: Presbiterek. Egyházismereti előadások. Horváth Barnabás Dávid, Budapest, 2014.

Figyelem!

A Reformatus.hu megújult

Ön a Magyarországi Református Egyház korábbi weboldalán jár, amelyet 2020. április eleje óta nem frissítünk. Az itt található információk már elavultak lehetnek. Kattintson és látogasson el megújul honlapunka.