Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról!

2010. november 17., szerda

Gyulafehérváron, az egykori református templomban, az érseki székesegyház Szent Anna kápolnájában kedden felavatták Bethlen Gábor emléktábláját.

Gyulafehérváron, az egykori református templomban, az érseki székesegyház Szent Anna kápolnájában kedden felavatták Bethlen Gábor erdélyi fejedelem emléktábláját születése 430. évfordulóján.

A megemlékezést a Kárpát-medencei magyar református egyházak vezetőit tömörítő testület, a Generális Konvent Elnöksége kezdeményezésére tartották a Gyulafehérvári Székesegyházban.

Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Pap Géza erdélyi püspök, aki a Zsid 13,7 alapján elmondott prédikációjában kifejtette, az ige felszólításának – Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról! – világi töltete van. „Azokról kell megemlékeznünk, akik Isten akaratából hatalmat kaptak annak érdekében, hogy egy sajátos történelmi és politikai helyzetben vezessék a népet” – mondta a püspök. Úgy vélekedett, kevés olyan uralkodónk van, aki az ige szerinti leszűkítésnek – miszerint azokról emlékezzünk meg, „akik Isten beszédét szólották néktek” – megfelelnek. Pap Géza szerint Bethlen Gábor ilyen történelmi alak volt. Szavai szerint Bethlen Gábort Istennel való kapcsolata, az Isten szavához való feltétel nélküli ragaszkodása tette nagy fejedelemmé. Az erdélyi uralkodó hitt Isten kiválasztó kegyelmében, komolyan vette, hogy a hatalom és a dicsőség egyedül Istené és ő sáfára, szolgája az Úrnak.

„Miben követésre méltó példa számunkra Bethlen Gábor hite? Tömören fogalmazva azt mondhatnánk, hogy abban, ahogyan ragaszkodott hitvallásához, ahogyan megélte a reformációban felismert igazságokat – hangzott el az igehirdetésben. – Bethlen Gábor tudta, hogy egyedül a Biblia az Isten szava, ahhoz sem hozzátenni, sem abból elvenni nem lehet, ’mert a teljes írás Istentől ihletett’. Tudta, hogy egyedül Krisztus a megváltó, és a mi közbenjárónk Isten és ember között, ’mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus’. Tudta, hogy egyedül kegyelemből hit által kapjuk az üdvösséget, ’nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.’”

Az egykori református templom most már katolikus székesegyház, így beszédet mondott Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseki helynöke. „Bethlen Gábor magyar múltunk jeles személyisége, de életműve nemcsak a múltról szól, hanem a ma emberéről is, hirdetve a testvéri összetartozást felekezetek és országhatárok nélkül. Az ő életműve Erdélyben teljesedett be, ott, ahol a lakosság háromnyelvű, de a Krisztusba vetetett hit közös" – fogalmazott az érseki helynök, majd Bethlen Gábort idézte: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?". Potyó Ferenc megítélése szerint a megemlékezés egy új kezdet, mert azt bizonyítja, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak lélekben ismét egynek kell lennie.

Bethlen Gábort Huszár Pál a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke méltatta. A dunántúli főgondnok volt az egyik ötletgazda, egykori veszprémi oktatótársa, Paczolay Gyula felvetését vitte a Generális Konvent Elnöksége elé. „Bethlen zavaros politikai helyzetben volt fejedelem, de remek politizálással, diplomáciai érzékkel, erős akarattal és hittel igazi tündérkertté varázsolta Erdélyt. Fontos volt számára a hit, hiszen nem kevesebbszer, mint huszonnyolc alkalommal olvasta végig a Bibliát. A régi nagy királyok méltó örökségét töltötte be erdélyi fejedelemként" – méltatta Huszár Pál.

A megemlékezés végén Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke mondott imát.

Ezt követően Bölcskei Gusztáv és Pap Géza leleplezte a Tiszáninneni Református Egyházkerület közreműködésével készült emléktáblát. A tábla a Szent-Anna kápolnában kapott helyet, ott áll többek között a Bocskai István fejedelem és a Martinuzzi Fráter György-emléktábla valamint Izabella királynő és János Zsigmond szarkofágja is.

Az ünnepség végén koszorúzásra került sor majd a nemzeti ima eléneklését követően a református egyházak püspökei, teológiai tanárok a templomhoz közel levő Collegium Academicum épületét látogatták meg. A bejutáshoz a bukaresti honvédelmi minisztérium jóváhagyására is szükség volt, hiszen az épületben a román hadsereg egyik kaszárnyája működik. Ősz Sándor Előd kolozsvári levéltáros vezetésével a mintegy harmincfős lelkipásztori közösség 299 év után járhatott a Bethlen Gábor uralkodása idején felépült falak között. Néhány évig ezekben a termekben működött a Református Főiskola, később azonban az állami tulajdonban levő ingatlan a Habsburgok kezébe került, katonai támaszpont lett, és mind a mai napig a katonaság használja.

„Ez egy csodálatos ünnep volt, sok része nem is általunk tervezetten fejezte ki az együvé tartozást. Azt is mondhatnám, hogy véletlenek sorozata, de véletlenek nincsenek” – mondta a megemlékezés után Csomós József tiszáninneni püspök. Felidézte, hogy amikor a Generális Konvent elnöksége eldöntötte, hogy felkarolja az ötletet, megkeresték Jakubinyi György Miklós érseket, aki válaszlevelében nemcsak igent mondott a felvetésre, hanem egy képen maga jelölte be, hol tudná elképzelni az emléktáblát a székesegyházban. Az emléktábla a tiszáninneni egyházkerületben készült el, a szöveg mellé ugyanis Borsi Anta sárospataki szobrász munkájával Bethlen bronzból elkészített címere is felkerült. Ebben részt vállalt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés is, annak elnöke, Ódor Ferenc felajánlása okán. A tábla maga a Nyír-Márvány Kft.-nél készült.

Csomós József felidézte a Collegium Academicum épületébe tett látogatást is: „Félelmetes érzés volt azok között a történelmi falak között járni. A történet különlegessége ugyanis, hogy amikor a Sárospataki Kollégiumnak menekülnie kellett, akkor Gyulafehérváron talált végső menedéket. Abban az épületben járhattam, ahol több mint 300 évvel ezelőtt a Sárospataki Református Kollégium működött összevonva a gyulafehérvári kollégiummal, és ez előtte senki másnak nem adatott meg.”

„Örömmel láttam itt nagyon sok embert, reformátusokat, és nem reformátusokat, mert hiszem, hogy Bethlen Gábor a miénk is, reformátusoké is, de másoké is felekezetre való tekintet nélkül – mondta a megemlékezésről Huszár Pál. – Az erdélyi fejedelmet minden magyar ember sajátjának tekintheti, és tekintse is, és hagyja, hogy Bethlen őhozzá is szóljon, hogy öröksége rá is hasson. Az örökség, amely az összmagyarságért, a magyar kultúráért és elsőrenden a hitünkért érzett felelősségérzetet jelenti.”

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629) a 17. századi magyar történelem legjelentősebb politikusa volt. A sokoldalú és mélyen vallásos fejedelem 16 évi uralkodása alatt fő célja az osztrák és a Török Birodalom közé ékelődött Erdély önállóságának és megerősödésének biztosítása valamint a vallásszabadság megőrzése volt. Gyulafehérvári udvarát kulturális és politikai központtá fejlesztette, itt alapította 1622-ben a református főiskolát. Megerősítette a gazdaságot, támogatta az egyházat és a kultúrát. Az ő jóvoltából készülhetett el az első román nyelvű biblia, de ő támogatta a katolikus Káldi György jezsuita bibliafordítását is. A lelkipásztoroknak és leszármazottainak fejedelmi rendelettel biztosította a nemesi rangot.

Európa Rádió/Református.hu/Somogyi Botond

Kapcsolódó írások:

Ne maradjunk el a bethleni reformátusságtól!

A református fejedelem példája

Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4

Gyulafehérváron, az egykori református templomban, a Szent Anna Székesegyház kápolnájában kedden felavatták Bethlen Gábor erdélyi fejedelem emléktábláját születése 430. és halála

A megemlékezést a Kárpát-medencei magyar református egyházak vezetőit tömörítő testület, a Generális Konvent elnöksége tartották meg a Gyulafehérvári Székesegyházban.

Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Pap Géza erdélyi püspök, aki a Zsid 13,7 alapján elmondott prédikációjában kifejtette, az ige felszólításának – Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról! – világi töltete van. „Azokról kell megemlékeznünk, akik Isten akaratából hatalmat kaptak annak érdekében, hogy egy sajátos történelmi és politikai helyzetben vezessék a népet” – mondta a püspök. Úgy vélekedett, kevés olyan uralkodónk van, aki az ige szerinti leszűkítésnek – miszerint azokról emlékezzünk meg, „akik Isten beszédét szólották néktek” – megfelelnek. Pap Géza szerint Bethlen Gábor ilyen történelmi alak volt. Szavai szerint Bethlen Gábort Istennel való kapcsolata, az Isten szavához való feltétel nélküli ragaszkodása tette nagy fejedelemmé. Az erdélyi uralkodó hitt Isten kiválasztó kegyelmében, komolyan vette, hogy a hatalom és a dicsőség egyedül Istené és ő sáfára, szolgája az Úrnak.

„Miben követésre méltó példa számunkra Bethlen Gábor hite? Tömören fogalmazva azt mondhatnánk, hogy abban, ahogyan ragaszkodott hitvallásához, ahogyan megélte a reformációban felismert igazságokat – hangzott el az igehirdetésben. – Bethlen Gábor tudta, hogy egyedül a Biblia az Isten szava, ahhoz sem hozzátenni, sem abból elvenni nem lehet, ’mert a teljes írás Istentől ihletett’. Tudta, hogy egyedük Krisztus a megváltó, és a mi közbenjárónk Isten és ember között, ’mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus’. Tudta, hogy egyedül kegyelemből hit által kapjuk az üdvösséget, ’nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.’”

Az egykori református templom most már katolikus székesegyház, így beszédet mondott Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseki helynöke. „Bethlen Gábor magyar múltunk jeles személyisége, de életműve nemcsak a múltról szól, hanem a ma emberéről is, hirdetve a testvéri összetartozást felekezetek és országhatárok nélkül. Az ő életműve Erdélyben teljesedett be, ott, ahol a lakosság háromnyelvű, de a Krisztusba vetetett hit közös" – fogalmazott az érseki helynök, majd Bethlen Gábort idézte: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk". Potyó Ferenc megítélése szerint a megemlékezés egy új kezdet, mert azt bizonyítja, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak lélekben ismét egynek kell lennie.

Bethlen Gábort Huszár Pál a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke méltatta. A dunántúli főgondnok volt az egyik ötletgazda, egykori veszprémi oktatótársa, Paczolay Gyula felvetését vitte a Generális Konvent Elnöksége elé. „Bethlen zavaros politikai helyzetben volt fejedelem, de remek politizálással, diplomáciai érzékkel, erős akarattal és hittel igazi tündérkertté varázsolta Erdélyt. Fontos volt számára a hit, hiszen nem kevesebbszer, mint huszonnyolc alkalommal olvasta végig a Bibliát. A régi nagy királyok méltó örökségét töltötte be erdélyi fejedelemként" – méltatta Huszár Pál

A megemlékezés végén Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke mondott imát.

 

Ezt követően Bölcskei Gusztáv, az MRE zsinatának lelkészi elnöke és Pap Géza erdélyi püspök leleplezte a Tiszáninneni Református Egyházkerület közreműködésével készült emléktáblát. A tábla a Szent-Anna kápolnában kapott helyet, ott áll többek között a Bocskai István fejedelem és a Martinuzzi Fráter György-emléktábla valamint Izabella királynő és János Zsigmond szarkofágja is.

Az ünnepség végén koszorúzásra került sor majd a nemzeti ima eléneklését követően a református egyházak püspökei, teológiai tanárok a templomhoz közel levő Collegium Academicum épületét látogatták meg. A bejutáshoz a bukaresti honvédelmi minisztérium jóváhagyására is szükség volt, hiszen az épületben a román hadsereg egyik kaszárnyája működik. Ősz Sándor Előd kolozsvári levéltáros vezetésével a mintegy harmincfős lelkipásztori közösség 299 év után járhatott a Bethlen Gábor uralkodása idején felépült falak között. Néhány évig ezekben a termekben működött a Református Főiskola, később azonban az állami tulajdonban levő ingatlan a Habsburgok kezébe került, katonai támaszpont lett, és mind a mai napig a katonaság használja.

 

„Ez egy csodálatos ünnep volt, sok része nem is általunk tervezetten fejezte ki az együvé tartozást. Azt is mondhatnám, hogy véletlenek sorozata, de véletlenek nincsenek” – mondta a megemlékezés után Csomós József tiszáninneni püspök. Felidézte, hogy amikor a GK elnöksége eldöntötte, hogy felkarolja az ötletet, megkeresték Jakubinyi György Miklós érseket, aki válaszlevelében nemcsak igent mondott a felvetésre, hanem egy képen maga jelölte be, hol tudná elképzelni az emléktáblát a székesegyházban. Az emléktábla a tiszáninneni egyházkerületben készült el, a szöveg mellé ugyanis egy sárospataki szobrász munkájával Bethlen bronzból elkészített címere is felkerült. Ebben részt vállalt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés is, annak elnöke, Ódor Ferenc felajánlása okán. A tábla maga a Nyír-Márvány Kft.-nél készült.

 

„Örömmel láttam itt nagyon sok embert, reformátusokat, és nem reformátusokat, mert hiszem, hogy Bethlen Gábor a miénk is, reformátusoké is, de másoké is felekezetre való tekintet nélkül – mondta a megemlékezésről Huszár Pál. – Az erdélyi fejedelmet minden magyar ember sajátjának tekintheti, és tekintse is, és hagyja, hogy Bethlen őhozzá is szóljon, hogy öröksége rá is hasson. Az örökség, amely az összmagyarságért, a magyar kultúráért és elsőrenden a hitünkért érzett felelősségérzetet jelenti.”

 

A püspök felidézte a Collegium Academicum épületébe tett látogatást is: „Félel

Gyulafehérváron, az egykori református templomban, a Szent Anna Székesegyház kápolnájában kedden felavatták Bethlen Gábor erdélyi fejedelem emléktábláját születése 430. és halála

A megemlékezést a Kárpát-medencei magyar református egyházak vezetőit tömörítő testület, a Generális Konvent elnöksége tartották meg a Gyulafehérvári Székesegyházban.

Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Pap Géza erdélyi püspök, aki a Zsid 13,7 alapján elmondott prédikációjában kifejtette, az ige felszólításának – Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról! – világi töltete van. „Azokról kell megemlékeznünk, akik Isten akaratából hatalmat kaptak annak érdekében, hogy egy sajátos történelmi és politikai helyzetben vezessék a népet” – mondta a püspök. Úgy vélekedett, kevés olyan uralkodónk van, aki az ige szerinti leszűkítésnek – miszerint azokról emlékezzünk meg, „akik Isten beszédét szólották néktek” – megfelelnek. Pap Géza szerint Bethlen Gábor ilyen történelmi alak volt. Szavai szerint Bethlen Gábort Istennel való kapcsolata, az Isten szavához való feltétel nélküli ragaszkodása tette nagy fejedelemmé. Az erdélyi uralkodó hitt Isten kiválasztó kegyelmében, komolyan vette, hogy a hatalom és a dicsőség egyedül Istené és ő sáfára, szolgája az Úrnak.

„Miben követésre méltó példa számunkra Bethlen Gábor hite? Tömören fogalmazva azt mondhatnánk, hogy abban, ahogyan ragaszkodott hitvallásához, ahogyan megélte a reformációban felismert igazságokat – hangzott el az igehirdetésben. – Bethlen Gábor tudta, hogy egyedül a Biblia az Isten szava, ahhoz sem hozzátenni, sem abból elvenni nem lehet, ’mert a teljes írás Istentől ihletett’. Tudta, hogy egyedük Krisztus a megváltó, és a mi közbenjárónk Isten és ember között, ’mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus’. Tudta, hogy egyedül kegyelemből hit által kapjuk az üdvösséget, ’nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.’”

Az egykori református templom most már katolikus székesegyház, így beszédet mondott Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseki helynöke. „Bethlen Gábor magyar múltunk jeles személyisége, de életműve nemcsak a múltról szól, hanem a ma emberéről is, hirdetve a testvéri összetartozást felekezetek és országhatárok nélkül. Az ő életműve Erdélyben teljesedett be, ott, ahol a lakosság háromnyelvű, de a Krisztusba vetetett hit közös" – fogalmazott az érseki helynök, majd Bethlen Gábort idézte: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk". Potyó Ferenc megítélése szerint a megemlékezés egy új kezdet, mert azt bizonyítja, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak lélekben ismét egynek kell lennie.

Bethlen Gábort Huszár Pál a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke méltatta. A dunántúli főgondnok volt az egyik ötletgazda, egykori veszprémi oktatótársa, Paczolay Gyula felvetését vitte a Generális Konvent Elnöksége elé. „Bethlen zavaros politikai helyzetben volt fejedelem, de remek politizálással, diplomáciai érzékkel, erős akarattal és hittel igazi tündérkertté varázsolta Erdélyt. Fontos volt számára a hit, hiszen nem kevesebbszer, mint huszonnyolc alkalommal olvasta végig a Bibliát. A régi nagy királyok méltó örökségét töltötte be erdélyi fejedelemként" – méltatta Huszár Pál

A megemlékezés végén Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke mondott imát.

 

Ezt követően Bölcskei Gusztáv, az MRE zsinatának lelkészi elnöke és Pap Géza erdélyi püspök leleplezte a Tiszáninneni Református Egyházkerület közreműködésével készült emléktáblát. A tábla a Szent-Anna kápolnában kapott helyet, ott áll többek között a Bocskai István fejedelem és a Martinuzzi Fráter György-emléktábla valamint Izabella királynő és János Zsigmond szarkofágja is.

Az ünnepség végén koszorúzásra került sor majd a nemzeti ima eléneklését követően a református egyházak püspökei, teológiai tanárok a templomhoz közel levő Collegium Academicum épületét látogatták meg. A bejutáshoz a bukaresti honvédelmi minisztérium jóváhagyására is szükség volt, hiszen az épületben a román hadsereg egyik kaszárnyája működik. Ősz Sándor Előd kolozsvári levéltáros vezetésével a mintegy harmincfős lelkipásztori közösség 299 év után járhatott a Bethlen Gábor uralkodása idején felépült falak között. Néhány évig ezekben a termekben működött a Református Főiskola, később azonban az állami tulajdonban levő ingatlan a Habsburgok kezébe került, katonai támaszpont lett, és mind a mai napig a katonaság használja.

 

„Ez egy csodálatos ünnep volt, sok része nem is általunk tervezetten fejezte ki az együvé tartozást. Azt is mondhatnám, hogy véletlenek sorozata, de véletlenek nincsenek” – mondta a megemlékezés után Csomós József tiszáninneni püspök. Felidézte, hogy amikor a GK elnöksége eldöntötte, hogy felkarolja az ötletet, megkeresték Jakubinyi György Miklós érseket, aki válaszlevelében nemcsak igent mondott a felvetésre, hanem egy képen maga jelölte be, hol tudná elképzelni az emléktáblát a székesegyházban. Az emléktábla a tiszáninneni egyházkerületben készült el, a szöveg mellé ugyanis egy sárospataki szobrász munkájával Bethlen bronzból elkészített címere is felkerült. Ebben részt vállalt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés is, annak elnöke, Ódor Ferenc felajánlása okán. A tábla maga a Nyír-Márvány Kft.-nél készült.

 

„Örömmel láttam itt nagyon sok embert, reformátusokat, és nem reformátusokat, mert hiszem, hogy Bethlen Gábor a miénk is, reformátusoké is, de másoké is felekezetre való tekintet nélkül – mondta a megemlékezésről Huszár Pál. – Az erdélyi fejedelmet minden magyar ember sajátjának tekintheti, és tekintse is, és hagyja, hogy Bethlen őhozzá is szóljon, hogy öröksége rá is hasson. Az örökség, amely az összmagyarságért, a magyar kultúráért és elsőrenden a hitünkért érzett felelősségérzetet jelenti.”

 

A püspök felidézte a Collegium Academicum épületébe tett látogatást is: „Félelmetes érzés volt azok között a történelmi falak között járni. A történet különlegessége ugyanis, hogy amikor a Sárospataki Kollégiumnak menekülnie kellett, akkor Gyulafehérváron talált végső menedéket. Abban az épületben járhattam, ahol több mint 300 évvel ezelőtt a sárospataki kollégium működött úgy, hogy sárospataki-gyulafehérvári kollégium, és ez előtte senki másnak nem adatott meg.”

 

Európa Rádió/Református.hu/Somogyi Botond

metes érzés volt azok között a történelmi falak között járni. A történet különlegessége ugyanis, hogy amikor a Sárospataki Kollégiumnak menekülnie kellett, akkor Gyulafehérváron talált végső menedéket. Abban az épületben járhattam, ahol több mint 300 évvel ezelőtt a sárospataki kollégium működött úgy, hogy sárospataki-gyulafehérvári kollégium, és ez előtte senki másnak nem adatott meg.”

 

Európa Rádió/Református.hu/Somogyi Botond

Istent keresem

Bír 17

„Most már tudom, hogy jót fog tenni velem az Úr, mert egy lévita lett a papom” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink