Erőszak elleni küzdelem a gyakorlatban

2011. május 23., hétfő

Az Egyházak Világtanácsa 2007-ben az Erőszak Elleni Évtized projekt keretén belül indította el a Living Letters – Élő Levelek programot.

A program keretében 5-6 fős ökumenikus csoportok látogattak el olyan országokba és EVT tagegyházakhoz, amelyek a nemrégiben különböző konfliktusok miatt szenvedtek hátratételt. A küldöttség felkeresett például több dél-amerikai országot, ahol a közelmúltban diktatórikus rendszerek miatt belső konfliktusok voltak; ellátogatott Sri Lankára, ahol a kormány csupán 2009 májusában deklarálta, hogy véget ért a harmincéves polgárháború, illetve Libéria és Sierra Leone egyházi közösségeihez, amelyek szintén nagyon sok próbatételen mentek keresztül az elmúlt években. A több mint 4 évig tartó látogatás során 21 országba jutott el a küldöttség. 


A Living Letters program céljai között szerepelt:
-    a szolidaritás kinyilvánítása az erőszakos cselekmények és békétlen körülmények között élőkkel szemben;
-    az erőszak elleni küzdelem lehetőségeiről tartott beszámolók;
-    az egyházak, illetve egyházi szervezetek közötti ökumenikus kapcsolatok mélyítése,
-    egyházközségek és civil szervezetek munkájának összekapcsolása egy az igazságos békéről szóló ökumenikus nyilatkozat összeállításának érdekében.

A Living Letters által meglátogatott Sierra Leonéhez kapcsolódik a következő két történet:

Egy egyház története


Bár Sierra Leonéban és Libériában a háborúnak hivatalosan 2001 februárjában vége lett, azok, akik csak távolról figyelték az eseményeket, továbbra is szkeptikusak maradtak a konfliktusok tényleges megszűnésével kapcsolatban. A Living Letters delegációja is hasonló fenntartásokkal érkezett Sierra Leonéba. A látogatások és a személyes találkozások azonban eloszlattak minden kétséget eziránt. A küldöttség ugyanis szabadon sétálhatott az utcákon, beszélgethetett az emberekkel, akik megosztották velük múltbeli és jelenlegi problémáikat, illetve kérdéseiket. Bizalommal közeledtek a csoporthoz, hiszen az az EVT delegációja volt. A kormány és az egyházi vezetők az ország újjáépítését és a tartós béke megteremtését célzó erőfeszítésekről számoltak be.

A Sierra Leone-i Egyházak Tanácsának vezetésével a csoport felkereste a Sierra Leone-i Köztársaság elnökét, Bai Koromát, aki elismerte az egyházaknak a háború befejezéséért tett komoly erőfeszítéseit. Kiemelte: voltak egyházi vezetők, akik a béke érdekében a háborúkat vezető, és a lázadók élén járókkal, életük kockáztatásával szálltak szembe.

A küldöttség találkozott az ország kereskedelmi miniszterével, Alimany Koromával is, aki arra ösztönözte őket, hogy bátran vigyék magukkal a béke hírét, hiszen Sierra Leonéban nemcsak, hogy véget ért a háború, de már hat éve béke uralkodik, és a komoly erőfeszítések révén ez az állapot tartós lesz az országban. „2011-re Sierra Leone a béke ékes példája lesz”.

Két lelkész története


Ha minden ember szerepet vállalna a béke előmozdításában, a világ egy sokkal jobb hely lehetne: háború, konfliktusok és erőszak nélküli. Ezt a tanulságot fogalmazta meg magának a Living Letters csoportja a Sierra Leone-i Bo-ban tett látogatásuk során, ahol két fiatal és elkötelezett lelkésszel – Justin és James – találkoztak.

A két lelkész története a háború alatti időszakra nyúlik vissza: miután megelégelték, hogy falujukban folyamatosan halnak meg az emberek, a lázadók pedig ráveszik a fiatalokat, hogy csatlakozzanak a felkelésekhez, a két lelkipásztor ellentámadásba lendült a kormány és a lázadók ellen. A különbség a két „háború” között az eszközökben volt, hiszen a két lelkész fegyver nélkül, Bibliával a kezükben indult „hadba”. Céljuk az volt, hogy annyi fiatalt mozgósítsanak, amennyit csak tudnak, akik visszautasítják a lázadókhoz vagy a kormányzathoz való csatlakozást. Erőfeszítéseik sikeresek voltak, hiszen hamarosan a harcoló csapatok nem találtak utánpótlást. Napról-napra több fiatal csatlakozott a háborút elutasítók közösségéhez, így az öldöklésnek is vége lett Bo-ban. A két lelkész tette példaértékűnek számít, ma is folytatják a fiatalokat motiváló munkájukat, hogy azokból felelős felnőtteket neveljenek. Vezérelvük, hogy „az erőszak megfékezésének egyetlen módja van, ez pedig nem fegyvereken, háborúkon és konfliktusokon keresztül történik, hanem párbeszéddel”.

Fordította: Somosfalvi Orsolya, forrás: overcomingviolence.org

Ez történik továbbiak →