Ez történt a Zsinat szerdai ülésén

2013. április 24., szerda

A Zsinat szerdai ülésén többek között elfogadták a lelkészek szolgálatáról szóló törvény harmadik olvasatát, az egyházi bíráskodásról szóló törvény módosítását második olvasatban tárgyalták. Olvassa vissza az eseményeket!

 

19:36 Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke áldással zárta le a mai Zsinati ülést. A csütörtöki ülés délelőtt kilenc órakor kezdődik.

 Bölcskei Gusztáv püspök kitért az egyházi törvény módosításával kapcsolatban a zsinati üléssel egy időben tartott egyeztetésre. Az ezzel kapcsolatban a püspök által elmondottakat, az MTI – időközben javított – tudósítása nyomán, több médium erősen túlzó címmel hozta. Fenntartva a törvénnyel kapcsolatban a megelőző egyeztetéseken és írásban is elmondott illetve átadott kritikai észrevételeinket és módosító javaslatainkat, etikátlannak és súlyosan félrevezetőnek tartjuk, hogy egyes sajtótermékek a tárgyszerű tudósítás helyett az elmondottak sajátos értelmezését adják a hírhez adott címben. Kijelentjük, hogy az MRE sem nem „fordult a kormány ellen”, sem nem „bojkottálja a tanácskozást”. Megértve a különböző médiumok között az olvasókért folytatott küzdelem nyomását, kérjük, hogy felelőtlen megfogalmazásaikkal ne vezessék félre a közvéleményt és ne keltsenek feszültséget.

19:16 Egyéb ügyek, indítványok hangzottak el, többek között Gueth Péter szennai lelkész egyházi ingatlanrendezési ügye. Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok a református hit- és erkölcstan-oktatással kapcsolatos módosító indítványa hangzott el, mely a hittankönyvek tárgyában hozott zsinati határozatra (Zs.-/2013.4.25) vonatkozik. A Zsinat elfogadta a módosítást.

19:13 Határozat a Református Lelkészi Nyugdíjintézet (RLNYI) igazgatói tisztségének betöltéséről. Az MRE Elnöksége, egyetértésben az Elnökségi Tanáccsal, köszöni és megelégedéssel nyugtázza Szabó Gergely a RLNYI megbízott igazgatójának eddigi (jan. 7-től kezdődő) tevékenységét. Ez eddigi munka megbecsülése mellett, az MRE nyugdíjrendszerét és a Nyugdíjintézet működését érintő előttünk álló feladatokra tekintettel az Elnökség az igazgatót megbízott igazgatóként javasolja a ciklusból még hátralévő időszakra, ehhez kéri a Zsinat felhatalmazását.

Az elmúlt időszakban ismét több testületi ülésen is előkerült az MRE nyugdíjrendszere átalakítása iránti igény, új szempontok és az eddigi működés tapasztalatai, a változó társadalmi, gazdasági és jogi környezet alapján. Az Elnökség kéri a Zsinat felhatalmazását, hogy ezt a végiggondolást megtegye és az ehhez kapcsolódó párbeszédet koordinálja, a Nyugdíjintézeti Intézőbizottság, a Gazdasági Bizottság és a Jogi Bizottság bevonásával. Az Elnökség kéri a Zsinatot, hogy bízza meg a Zsinati Tanácsot a nyugdíjrendszer átalakításának felügyeletével és a szükséges döntések meghozatalával a Tanácskozási Szabályzatban meghatározott kereteken belül. A Zsinat elfogadta az előterjesztést.

19:11 Előterjesztés a pécsi református cigány szakkollégium indítása tárgyában.
A református cigány szakkollégium indításának szándéka megjelenik a Magyarországi Református Egyház 2010-ben elfogadott cigánymissziós tervében. Ezzel összhangban az MRE 2011-ben megalapította a Wáli István Református Cigány Szakkollégiumot Debrecenben. Ennek mintájára most lehetőség nyílik egy újabb intézmény indítására Pécsett. A debreceni tapasztalatok után látható, hogy van értelme és célja egy ilyen intézménynek. Pécsett található arányában a legtöbb cigány egyetemista hallgató, illetve a kollégiumnak helyet adó Gandhi Gimnázium is egy kézenfekvő toborzási terület. A Zsinat arról töndött, hogy megadja az elvi hozzájárulását az intézmény megalakulásához, ha azt a körülmények lehetővé teszik.

19:07 A Zsinat elé került megfontolásra a bíráskodásról szóló tervezett új törvény koncepciója. A tanácskozás jegyzőkönyvét megküldik majd a kodifikációs bizottságnak, mely a tervek szerint a következő zsinati ülésre terjeszti elő a készülő törvény első olvasatát.

17:30 Egyházi bíráskodásról szóló törvény. Az előterjesztő, Kocsis Márta emlékeztetett, hogy egyházi döntés született egy új, a bíráskodásról szóló törvény megalkotásáról. Ennek koncepciójával a legutóbbi esperes-gondnoki értekezlet is foglalkozott. Kocsis Márta azonban azt is elmondta, hogy szükséges a most hatályos, 2000. évi I. törvény módosítása. Ezt a módosítást a Zsinat két olvasatban tárgyalja, a novemberi zsinati ülésen koncepcionális kérdésekkel foglalkoztak, ma pedig részletesen tárgyalták a módosításokat. A módosítások egyrészt a lelkésztörvény miatt szükségesek, másrészt a bíráskodási gyakorlatot hivatottak segíteni. Több kiegészítés a jogszabály értelmezését segíti, mások olyan szükséges jogi mozzanatot szabályoznak, melyek eddig hiányoztak a törvényből.

Kisebb vita alakult ki a tizenkettedik paragrafust módosító javaslatról, mely a bírósági tanúskodást szabályozná. A tervezet szerint a tanút kihallgatása előtt figyelmeztetni kell az igazmondásra és mentességi jogára - titoktartási kötelességére hivatkozva. Az ellenzők azzal érveltek, hogy az egyházi bíróság eltérően a világi bíróságoktól egyértelmű nyilvános ügyeket tárgyal, másrészt ezzel megkötnék az egyházi bíróság kezét: a titoktartásra hivatkozva mindenki megtagadhatná a tanúvallomást. Mások azzal érveltek,  hogy vannak olyan világi foglalkozások, melyek képviselőit köti a titoktartás.

Török Zoltán szerint egyenesen a lelkészekkel szembeni bizalmat rendítené meg, ha az egyház nem venné komolyan a titoktartást. Szabó István szerint a tanúkat figyelmeztetni kell arra, hogy köti őket a titoktartás, ha nem kaptak felmentést, de ezen túl ne szabályozza külön pont azokat az eseteket, amikor megtagadható a tanúskodás, mert ez túl tág, illetve eljárásbeli bonyodalmakat okozna. A Zsinat ebben a kérdésben megfogadta az elhangzott javaslatot, mely a módosításból kihagyja a vitatott pontot.

Nemes Árpád felszólalásában a jelenleg hatályos bíráskodási törvény kritizálta, mert az túlzott hatalmat ad az egyházmegyék elnökségeinek, ezáltal csorbul a bíróságok szabadsága. Szerinte az elnökségeknek nem lehet fellebbezési joga, mert sérti a szétválasztás elvét és ellenkezik más törvényekkel is. Szabó István újra azzal érvel, hogy az egyházi bíróságok nem a világi bíráskodás elvei szerint működnek, ugyanakkor úgy méltányos, ha a panaszos és a panaszlott (bizonyos esetekben az egyházmegyék, kerületek elnökségei) egyaránt jogosult fellebbezni.

A félórás tanácskozás után a Zsinat elfogadta a módosításokat, holnap a bíráskodásról szóló törvénymódosítás újra napirendre kerül, utolsó olvasatban.

17:21 Kocsis Márta beszámolt az István Református Támogató és Házigondozó Szolgálat (Debrecen) és a Benjámin Református Fogyatékos Ápoló-Gondozó Otthon adatainak változása tárgyában. A Zsinat elfogadta a beszámolót.

Az MRE által fenntartott két szeretetszolgálati intézmény alapító okiratainak módosítása szükségessé vált az alábbi okokból:
1 Az István Református Támogató és Házigondozó Szolgálat (Debrecen) telephelyváltozása és névváltozása (bekerül a házigondozásra utalás a névbe). 2 A kiskunhalasi intézménnyel kapcsolatban 3 adat változik: Telephelye: a felújítás befejeződésével, várhatóan 2013 májusában az intézmény átköltözik új helyére, Neve: Benjámin helyett Ékes Kapu, Tevékenységi köre: a köznevelési törvény változása miatt okafogyottá vált a köznevelési tevékenység, mint feladatkör feltüntetése.

17:12 Beszámoló a Református Pedagógiai Intézetről. Ábrám Tibor, tiszáninneni főgondnok, a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatója beszámolt a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) és a Református Pedagógiai Intézet (RPI) együttműködésének jelenlegi helyzetéről. Mint ismeretes, a Zsinat korábban úgy határozott, hogy az RPI a KRE-vel új formában, a korábbinál szorosabban működjön együtt. A Zsinati Tanács idén februárban elfogadta az RPI új szervezeti és működési szabályzatát, mely szerint az RPI önállóan működő és részben önállóan gazdálkodó szervezet lesz. Az eredmények között szerepel, hogy elkészült az RPI Szmsz-tervezete, mely elfogadtatott. A Zsinat tudomásul vette és elfogadta a beszámolót.

16:43 A jogharmonizációval folytatódik az ülés. A lelkésztörvény hatályba lépése szükségessé teszi több egyházi szabályozás módosítását is. Ezért a Zsinat elé került az MRE 1996. évi I. választójogi törvényének és az MRE alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi II. törvény több paragrafusa is. Az előterjesztés szerint, mivel ez nem jogalkotás, hanem törvénymódosítás, ennél fogva ebben az ülésszakban teljesíthető. A zsinati tagok megtárgyalták mind a jogi bizottság tizenhat módosító javaslatát, majd végrehajtották a szükséges jogharmonizációt.

A szünet után Bölcskei Gusztáv kitért a mai ülést kísérő médiafigyelemre. „Ma tartottak egy egyeztetést az Emberi Erőforrások Minisztériumában az új egyházi törvényről, melyen nem vettünk részt, mert – s ezt talán nem hangsúlyoztam eléggé az elnöki megnyitóban – zsinati ülést tartunk, másrészt elküldtük már a javaslatainkat." A lelkészi elnök véleménye szerint az aggályok kifejezése nem egyenlő az online sajtóban ma megjelent erős kifejezésekkel.

16:21 A Zsinat harmadik olvasatban is elfogadta a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló törvényt, mely így szeptember elsején lép hatályba. Alig negyed órás szünet következik. A tanácskozás következő szünetében Csomós József református püspökkel, a Zsinat jogi bizottságának elnökével beszélgetünk a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló törvényről.

15:22 A tartalmi hozzászólások lezárása után újra elkezdődött a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló törvény harmadik olvasata. A lelkésztörvény záró rendelkezéseiből kikerültek a lelkészek szolgálatáról szóló törvény hatályba lépésével módosításra szoruló egyházi törvények paragrafusai, így a több mint egy órája újra megnyitott második olvasat befejeződött. A Zsinat tagjai még egyszer, fejezetenként végignézték a törvénytervezetet, módosítási javaslatokat tárgyaltak meg, majd fejezetenként szavaztak.

14:01 A lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló törvény harmadik olvasatával folytatódik az ülés. Több mint hat éves munka eredménye az elkészült tervezet. Egy törvényolvasatot egyházunk szabályai szerint három olvasatban kell tárgyalni: először általánosan, majd szakaszonként, végül kiegészítéseket lehet tenni, össze kell hangolni a többi egyházi törvénnyel. Sárospatakon, a Tiszáninneni Református Egyházkerület Egyházjogi Kutatóintézetben elkezdték kidolgozni a törvény végrehajtásának kommentárját. Csomós József tiszántúli püspök, az előterjesztő azt javasolta, fogadják el harmadik olvasatban a tervezetet, lépjen életbe a törvény, készüljön el a kommentár, néhány év után ennek fényében tegyék meg a szükséges módosításokat.

Elsőként a 89. paragrafushoz az esperesi kollégiumtól érkezett módosító javaslatról beszélt az előterjesztő, de Kocsis Márta zsinati jogatnácsos szerint ez nem pusztán tartalmi, hanem koncepcionális kérdés. Szabó István dunamelléki püspök szerint minősítsék át ezt a napirendi pontot második olvasatnak, mert ezek olyan kiigazítások, melyek nem a harmadik olvasatba valók. Véleménye szerint most még van lehetőség a törvény hibáit kijavítani. Csomós József szerint ezeket a hibákat a következő törvénymódosításig kiküszöböli a készülő kommentár és az értő olvasás. Csomós József azt javasolta, a Zsinat nyissa meg második olvasatba ezt az egy paragrafust, majd tárgyalja harmadik olvasatban a tervezetet. Szabó István szerint az egész törvényt meg kellene nyitni második olvasatba, így több felmerülő kérdést ki lehetne igazítani. Kisebb vita után a Zsinat csak az esperesi kollégium előterjesztésének és a záró rendelkezések második olvasatban történő tárgyalását engedélyezte.

A 89. paragrafusban az áll, hogy "az egyházlátogató bizottság – a presbitérium javaslatára – kezdeményezheti az egyházmegyénél az önálló gyülekezeti lelkész szolgálati viszonyának hat hónapon belüli, közös megegyezéssel történő megszüntetését." Az esperesi kollégium szeretné eltávolítani  – a presbitérium javaslatára – a betoldást. Az esperesi kollégium az ellenlábasok befolyásától félti a lelkészeket - érvelt Simonfi Sándor esperes, míg Csomós József szerint meg kell hagyni a presbitériumok nagykorúságát. A vita ezután arról folyt, hogy az egyházlátogató bizottság döntésében milyen mértékben esik latba a presbitérium véleménye. Többen más testületek (gyülekezeti közgyűlés, egyházmegye) bevonását is szorgalmazták. Fazakas Sándor tiszántúli tag szerint ez a módosítási javaslat néhány problémás esetből indul ki, ezért sem lehet általános rendelkezés belőle.

Márkus Mihály nyugalmazott püspök történeti áttekintésében arról beszélt, hogy elődeink a lelkészválasztás jogát a gyülekezetek kezébe tették, de nem az elbocsátást. Szerinte ez a betoldás kiszolgáltatja a lelkészeket a presbitériumoknak. Egyesek szerint a vizitáló bizottságnak legyne joga kikérni a presbitériumok véleményét, mások szerint a presbitériumoknak kell megadni a jogot, hogy beadványukra eljárás indulhasson el - szerintük ez nem jelent egyet a lelkész automatikus eltávolításával.

Szabó István szerint ez a betoldás nem jelenti azt, hogy az egyházmegye odadobná a lelkészt a gyülekezeteknek, hanem szabályozza a konfliktusok - akár elválással történő - kezelését. Simonfi Sándor az esperesi kollégium nevében arról beszélt, hogy az ő javaslatuk a békesség helyreállítását célozza, jobban segíti a konfliktus kezelését. Csomós József, a jogi bizottság elnöke elfogadta a jószándékot, de mint mondta, a kérdéses paragrafus a törvénynek a lelkészek szolgálati viszonyának megszűnéséről szóló szakaszban található, azért nem a békítésen van a hangsúly.

Elsőként arról szavazott a Zsinat, hogy a presbitérium is kapjon szerepet a lelkészi jogállás megszüntetésének eljárásában, majd arról vitáztak a zsinati atyák, hogy az egyházmegyei bizottságnak lehetősége vagy kötelessége legyen megyei és gyülekezeti testületek véleményének kikérése egy-egy lelkész ellen indított eljárás megindításában. Szűcs Endre tiszáninneni főjegyző szerint a lelkészek védelme mellett szólni kell a gyülekezetekről is, melyek sok esetben tehetetlenek a lelkészükkel szemben.

Végül a Zsinat az alábbi formában fogadta el a kérdéses mondatot: "az egyházlátogató bizottság – szükség szerint a presbitériumok véleményének kikérése után – kezdeményezheti az egyházmegyénél az önálló gyülekezeti lelkész szolgálati viszonyának hat hónapon belüli, közös megegyezéssel történő megszüntetését."

12:39 Ebédszünetet tartanak,14:00-kor folytatódik az ülés.

Élő közvetítés. A szünetben Bölcskei Gusztávval beszélgetünk az elnöki megnyitó témáiról, valamint Duráczky Bálint szociológussal láthatnak interjút a népszámlálási adatokról.

12:25 Az Egyházi Jövőkép Bizottság időszaki beszámolóját Harmathy András, a bizottság elnöke tartotta. Elkészült az Érintés című, az egyház jövőképéről véleményeket firtató kiadvány, melynek országos ismertetését folytatja jelenleg a bizottság. A pozitív és negatív visszajelzésekről számolt be Harmathy András, kiemelve, hogy sokak számára idegen volt a „tervezésnek" ilyenfajta módja. Emellett a Zsinati Hivatal iránti tekintély- és bizalomvesztést is említette a reakciók között. Végül a bizottság elnöke arra kérte a zsinati tagokat, hogy bátorítsák a gyülekezeteket a kiadvány kitöltésére és segítsék az akciót. A hozzászólások a támogatásról biztosították a bizottságot.

A MRE Zsinata 2012. novemberi ülésén arról határozott, hogy elfogadja az Egyházi Jövőkép Bizottság (EJB) előterjesztését, aminek értelmében az előterjesztésben kifejtett jövőkép alapján az EJB „vitaanyagot fogalmaz meg, amelynek mellékleteként egyben olyan rövid módszertani útmutatót is készít az egyházmegyék számára, amely segítségével a párbeszéd folyamatába maguk a gyülekezetek is bevonhatók. Ezzel párhuzamosan az egyház intézményeit, a fő missziói és diakóniai ágak felelős köreit közvetlenül is bevonja az eszmecserébe."

12:22 Zsinati Tanács. Bölcskei Gusztáv a Zsinat elé terjesztette a Zsinati Tanács tavaly decemberi és idén februári határozatairól szóló beszámolót. A testület azokat elfogadta.

11:59 A 2011-es népszámlálás adatainak gyorselemzését Csanády Márton szociológus tárja a Zsinat elé.

Felelevenítette, hogy nagy vita előzte meg a népszámlálási kérdőív előkészítését. Az ebben illetékes Országgyűlés 2009-ben még úgy döntött, nem lesz a vallásosságra vonatkozó kérdés a népszámlálás során. 2010-ben azonban ez megváltozott és végül bekerült a kérdőívbe a vallási kérdés. De nemcsak ez, hanem a végül feltett kérdés is megváltozott a korábbiakhoz képest. Míg a 2001-es népszámlásában a „Vallása, felekezete:" egyszerű kérdés szerepelt, 2011-ben már így tették fel a kérdezőbiztosok kérdéshez képest: „Milyen egyházhoz, vallási felekezethez tartozónak érzi magát?" Ennek a két kérdésnek a az összehasonlítása Csanády Márton szerint szakmaiatlannak mondható, de mégis kísérletet kell erre tenni.

Fontos sajátosság, hogy a mostani népszámlálásban a vallási kérdésre a választ megtagadók aránya korábbihoz képest is drasztikusan, a több mint 2,5-szeresére nőtt és majdnem 2,7 millióan nem válaszoltak. A válaszolók a háromnegyede mondta magát valamilyen felekezethez tartozónak. A válaszolók között a reformátusok aránya 15,9 százalék volt, 1,9 százalékpontos a változás a tíz évvel korábbihoz képest.

A népszámlálási adatokat a református népmozgalmi adatokkal összevetve Csanády Márton rámutatott, hogy a 2012-ben született gyermekek 15,2 százalékát keresztelték reformátusnak, ami egybe is vághat a népszámlálási adattal. Azonban aggasztónak mondta, hogy az aktuális adatok szerint a reformátusnak keresztelt gyerekeknek már csak a felük lesz konfrimált református.

A területi adatokra térve érdekességeket elevenített fel a szociológus. Megmutatta, Hajdú-Bihar megyében csak 40 százalékos a teljes lakosságban a magukat reformátusnak vallók között az arányuk. Azonban ebben a megyében volt a legmagasabb a kérdésre nem válaszolók aránya. Így ha a magukat valamilyen felekezethez tartozónak, vagy éppen vallástalannak vallók között hatvan százalék feletti a reformátusok aránya. Kitért Budapest jellegzetességeire is: itt a legmagasabb az ateisták (az országos átlagos arány, 2%, több mint kétszerese, 5%), illetve a magukat felekezethez nem tartozónak vallók aránya (30%).

11:48 Rövid szünet után folytatódik a zsinati ülés.

11:36 Leuenbergi konkordia 40 éves évfordulójáról is megemlékezett a zsinat. Az egyezmény jelentőségéről Bölcskei Gusztáv püspök beszélt. Az irat annak a kifejezése, hogy azon egyházak, amik a reformációból eredeztetik magukat, azok között nincs elválasztó tényező. Vagyis ezen egyházak úrasztali és szószéki közösséget gyakorolnak. A konkordia aláírásával egyidőben alakult meg az a teológiai munkaközösség, ami az Európai protestáns Egyházak Közössége nevet viseli 2003 óta. A közösséghez 100 egyház tartozik ez idáig, és folyamatos párbeszédet folytat az anglikán, a római katolikus és az ortodox egyházakkal. A közösség munkájában sok magyar teológus vesz részt intenzíven.

A püspök előterjesztésében felvetette, hogy a Zsinat erősítse meg a Magyarországi Református Egyháznak az Európai Protestáns Egyházak Közösségében vállalt szerepét és a közös bizonyságtétel erősítésének érdekében, a Leuenbergi Konkordia szellemében, szükség szerint, egyházi törvényeinek felülvizsgálatára kötelezze el magát. Emellett felkérte a 2017 októberére tervezett, református-evangélikus közös ünnepi zsinati ülés előkészítésével megbízott református bizottságot, hogy vizsgálja meg a református egyház jogszabályait és a Zsinat következő ülésére tegyen javaslatot, hogy mely rendelkezések módosítását javasolja a Leuenbergi Konkordia megvalósításának kiteljesítése érdekében. A javaslatot a zsinati tagok megszavazták.

A reformátusok és az evangélikusok több mint négyszáz éve, a marburgi úrvacsorai vita óta különbözőképpen vélekednek az úrvacsoráról, sőt, idővel a reformátori egyházak között lévő hitvallási viták is egyre inkább elmélyültek. Ezeket a nézetkülönbségeket igyekezett enyhíteni negyven évvel ezelőtt, 1973-ban a protestáns egységet deklaráló Leuenbergi Konkordia, méghozzá úgy, hogy a felekezeti sokszínűség továbbra is megmaradhatott. 

10:56 Bölcskei Gusztáv megtartja elnöki köszöntőjét. A megnyitó elején az elmúlt időszakban elhunyt egykori zsinati tagokat méltatta a zsinat lelkészi elnöke: "Mert akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk". Hegedűs Loránt nyugalmazott dunamelléki püspök, a zsinat volt lelkészi elnöke, Kürti István, nyugalmazott tiszáninneni püspök, Szemere László esperes, Ruszthy Gyuláné, a Zsinati Hivatal tolmácsa emlékének néma csenddel adott tiszteletet a Zsinat. A tiszántúli püspök szerint a népszámlálás adatait józanul kell kezelni: nem kell megijedni, de nem szabad félvállról venni sem. Mint mondta, közösségünk a református egyházak családjában a nagy létszámú egyházak családjába tartozik.


Az MRE lelkészi elnöke testvéri örömmel számolt be arról, hogy az erdélyi egyházkerületben Kató Bélát, Délvidéken pedig Halász Bélát választották püspöknek az elmúlt hónapokban. Bölcskei Gusztáv jelezte, hogy az egyházakról szóló törvény újra átdolgozásra kerül. Meggyőződése, hogy a parlamentnek beterjesztett javaslat nem eléggé átgondolt. A lelkészi elnök végül a hit- és erkölcstanoktatás bevezetéséről beszélt. "Felemásra sikeredett" - mondta a püspök. Nagyon későn jelent meg a beiratkozást szabályozó rendelet, s máig sem készült el az egyházi  közoktatási és felsőoktatási intézmények finanszírozását szabályozó rendelet. Sok helyen nehezen megy a kommunikáció az egyházközségek és az iskolák között, de vannak pozitív példák is.

Évforduló. Elnöki megnyitójában Bölcskei Gusztáv megemlékezett a milánói ediktum megkötésének 1700-adik évfordulójáról. A milánói vagy mediolanumi ediktum 313-ban köttetett I. (Nagy) Konstantin nyugati, és Licinus keleti római társcsászárok között. A megállapodás engedélyezte minden ember, így a keresztények számára is a szabad vallásgyakorlást. A rendelet értelmében a bebörtönzött keresztények kiszabadultak és az elkobzott javak visszakerültek eredeti tulajdonosukhoz. Az ediktum szövege így kezdődik: „Mivel már régóta fontolgatjuk, hogy a vallás szabadságát nem szabad elutasítani, hanem minden egyes ember értelmének és akaratának meg kell adni azt a jogot, hogy saját döntése szerint foglalkozzon az isteni dolgokkal, már korábban arra buzdítottuk a keresztényeket, hogy saját szektájuk és vallásuk hitét őrizzék." Bölcskei Gusztáv az 1700 éves évfordulóról: "Úgy tekintsünk vissza erre az évfordulóra, hogy újraértelmezzük az egyház és a társadalom, az egyház és politika között lévő kapcsolódási rendszert".

10:49 Napirend előtti felszólalások. Veres Sándor a vizitáció fontosságát emelte ki, és gyakorlati javaslatokat tett az egyházközségek látogatásával kapcsolatban. Gueth Péter sérelmezte, hogy a Zsinati Tanács decemberi ülésének jegyzőkönyvéből kimaradt az általa beterjesztett javaslat. Bölcskei Gusztáv ezt azzal indokolta, hogy arról nem született határozat.

Szokásainknak megfelelően a tanácskozás szünetében sem szakad meg az élőképes közvetítés: rövid interjúkat láthatnak a legérdekesebb napirendi pontokról, aktuális témákról az előterjesztőkkel, zsinati tagokkal vagy meghívott szakértőkkel.

 

10:46 Bölcskei Gusztáv lelkészi elnök javaslatára a napirendi pontokat elfogadták. A gazdálkodásról szóló törvény a tervekkel ellentétben csak a szakmai egyeztetések után, ősszel kerül a testület elé. A lelkészek szolgálatáról szóló törvényt és az egyházi bíráskodási törvény módosítását viszont várhatóan még ezen az ülésszakon elfogadhatják.

10:37 Huszár Pál főgondnok megnyitotta a XIII. zsinati ciklus 12. ülésszakának szerdai ülését. Ezután megválasztották a jegyzőkönyv-vezetőket. A testület határozatképes.

10:13 Csegei István esperes imájában kérte az Úr áldását az ülésre és a döntésekre. Megnyitó áhítatában Pál apostol Filippiekhez írt leveléből olvasott fel (Fil1,18-30). Az igeszakaszt Csegei István magyarázatában a zsinati ülésre aktualizálta. Vajon merre tart a Zsinat? Mi hívta egybe az összegyűlteket? Hogyan tudnak jól szolgálni? Az esperes válaszában elmondta, hogy Krisztus evangéliumához méltóan kell viselkedni, amelynek Krisztus szolgálatából kell fakadnia. Van utunk, van akire felnézhetünk, van aki kormányozza életünket. Végül azzal zárta az igemagyarázatot, hogy az Úr hívta ma egybe az ülést, hogy együtt, alázatban és testvéri módon kifejezhessék Krisztushoz tartozásukat. Az élet Krisztus, és az Élet Urára kell hagyatkoznunk, és benne kell megtalálni az életet.


10:10 Zsoltárénekléssel kezdődött a XIII. zsinat 12. ülése.

9:42 A földszinti tanácsterem már megtelt zsinati tagokkal. Közben a zsinati ülésteremben az élőképes közvetítést készítik elő. Hamarosan kezdünk!

9:16 Érkeznek az első zsinati tagok az Abonyi utcába.

A szöveges közvetítést készítik: Csepregi Botond, Feke György, Kováts Annamária, Sereg Krisztián (fotó), Sindelyes Dóra. Az élőképes közvetítést a Károli Gáspár Református Egyetem diákjai készítik.

Istent keresem

5Móz 30

„Válaszd hát az életet, hogy élhess te és az utódaid is!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →