Ez történt a Zsinat szerdai ülésén

2014. április 23., szerda

Április 23-án és 24-én tartják a XIII. zsinati ciklus 14. ülésszakát, melyen a Magyarországi Református Egyház hivatalosan is elfogadja a revideált újfordítású Bibliát. Beszámol munkájáról az Egyházi Jövőkép Bizottság és egyebek mellett terítékre kerül a készülő diakóniai törvény is. Kövesse percről percre a szerdai tanácskozás eseményeit!

17:39 A Zsinat szerdai ülése befejeződött, holnap reggel kilenc órakor folytatódik a tanácskozás.

17:25 Alkohol- és drogmentes kávézó céljára vásárol ingatlant a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió - az erről szóló előterjesztést Czibere Károly, a Szeretetszolgálati Iroda vezetője tette meg. A KIMM 2012-ben vetette fel a Józan Kávézó (leendő neve: Kalef Cafe) ötletét, melynek lényege a Széll Kálmán téren egy alkohol- és drogmentes ifjúsági kávézó nyitása. A KIMM 2013 augusztusában bérleti szerződést kötött a Budapest, Vérmező út 8. szám alatti 81 m2-es pincehelyiségre. 2013 novemberében alkalom nyílt a Budavári Önkormányzat tulajdonában lévő falszomszédos 68 m2-es helyiség kibérlésére is. Utóbbi ingatlanról úgy döntött az önkormányzat, hogy eladja az MRE-nek a könyveiben nyilvántartott érték (9,5 mFt) feléért (4,75 mFt). A felújításhoz az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ad támogatást (20 mFt), mely összegnek a fele már megérkezett. A kialakítandó kávézóban a függőségeiktől megszabadult fiatalok dolgoznának. A Zsinat támogatta az ingatlan megvételét, amelynek fedezetét a KIMM egyházi kiegészítő normatívája adja.

16:54 Szontágh Szabolcs, a Zsinati Ifjúsági Iroda vezetője beszámolt a harmadik Zsinati Ifjúsági Fórumról. Az idén április eleji tanácskozáson egyházunk fiataljai elfogadtak egy nyilatkozatot, mely összegzi eddigi közös gondolkodásukat, s azt a módot, ahogyan csatlakozni kívánnak az Egyházi Jövőkép Bizottság munkájához. A 2012-ben indult kezdeményezés célja az volt, hogy lebontsa a generációk közötti falat az egyházban, tavaly pedig megfogalmazott öt témát, melyben útmutatást, támogatást várnak egyházuktól a fiatalok. Idén - a jövőképhez kapcsolódva - azzal szólították meg az egyházvezetést, hogy segítenék a gyülekezeti közösségekben a sokszor túlterhelt tisztségviselőket, s készen állnak kivenni a részüket a misszióból. Az oktatási intézményeknek szerintük átgondoltabban kellene megszólítani a nem hívő diákokat, de a lelkigondozás erősítését is fontosabbnak tartják. Úgy érzik, szükségesek a modern kommunikációs formák is a misszióban. A fiatalok továbbra is szeretnék kivenni részüket az egyházi jövőkép munkálásában. Azt kérték, hogy a testvéregyházak gyakorlatához hasonlóan az MRE Zsinatában is képviselje őket tanácskozási joggal néhány - kerületenként egy - képviselő. Többen megköszönték az egyházi jövőképet illető konkrét javaslatokat. Szabó István nem adná meg ezt a jogot, egyházalkotmányi szempontokra hivatkozva. Szűcs Attila szerint a jövő egyháza a fiatalok aktív bevonása nélkül elkerülhetetlen, így a tanácskozási jogot üdvözlőnek tartja. Simonfi Sándor szerint az ülés nyitott, viszont konkrét mandátum ellentéteket szülhet az ifjúsági szervezetek között. Szabó István azt javasolja, a következő ciklustól kapjanak helyet a különböző zsinati bizottságokban a fiatalok. Csomós József szerint a nyilatkozat azt bizonyítja, az ifjúság szeretné megfogalmazni véleményét az egyházat érintő kérdésekről, ezért a Zsinati Ifjúsági Irodát szeretné felhatalmazni, hogy a zsinati témákat az ifjúsággal átbeszélje. Tarr Zoltán zsinati tanácsos szerint is értékelni kellene a fiatalok vágyát, hogy fel akarják venni a kapcsolatot a Zsinattal. Szontágh Szabolcs ismertette, a Zsinati Ifjúsági Fórum összehívásakor kényesen ügyelnek arra, hogy minden egyházmegye, teológiai akadémia, ifjúsági szervezet képviselve legyen a fiatalok tanácskozásán, s örömét fejezte ki, hogy ezeket a fiatalokat érdekli az egyházuk. A Zsinat köszöntetét fejezte ki a fiatalok munkájáért, és várja őket a nyilvános zsinati ülésekre. Az ifjúsági képviselők ügyét levette a napirendről, de emellett keresi az útját annak, hogy az ifjak véleményét becsatornázza munkamenetébe.

16:48 A Zsinat oktatásszervezési indokok és a közterület-elnevezések változása miatt több ponton módosította a Magyarországi Református Egyház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményének alapító okiratát. A változásokat Hörcsök Imre, a Zsinati Oktatási Bizottság elnöke ismertette. Egyebek mellett bővült a Bethesda Kora Gyermekkori Intervenciós Diagnosztikai Szolgáltatójának (KIDSz) tevékenysége.

16:35 Kocsis Márta tette meg a beszámolót a 2014/15-ös választások menetéről. A választási folyamatban a következő fontos lépés az egyházmegyei közgyűlések összehívása 2014. július 31-ig. Ezeken meg állapítani a ciklus lejártát és intézkedni kell az új választások elrendeléséről. Az egyházmegyei közgyűléseken meg kell választani a választási bizottságot. Ugyanezt meg kell tennie jelenlegi ülésén a Zsinatnak is; határozni kell a zsinati ciklus lejártáról és a választások kiírásáról. A Zsinat elfogadta a határozati javaslatot. Ennek értelmében a Zsinat "a 2013. évi VII. törvénnyel egységes szerkezetbe foglalt többször módosított 1996. évi I. számú Választójogi törvény 78. paragrafusa (1) alapján megállapítja, hogy a Magyarországi Református Egyház Zsinatának XIII. ciklusa 2014. december 31-én lezárul." A határozat szerint intézkedni kell az új választások elrendeléséről. A Zsinat Elnökség az újonnan megválasztott Zsinatot a hivatkozott törvény 81. paragrafusa értelmében 2015. február 28-ig össze kell hívnia.

16:33 A Zsinat megváltoztatta az egyházi bírákra vonatkozó szabályozást. A javaslatot Kocsis Márta terjesztette elő, s azzal indokolta, hogy a szigorú szabályozás annyira leszűkítette a megválasztható bírák körét, hogy az megnehezíti az egyházfegyelem gyakorlását. A jelenlegi törvények szerint a bírói tisztséget betöltő személyt más egyházi tisztségre nem lehet megválasztani. Ez a szabályozás a gyakorlatban nem óv meg az összeférhetetlenségtől, mert az egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlések csak azután választanak bírákat, miután már minden más tisztset betöltöttek. A javaslat tötölné a bíráskodásról szóló törvényből a kizárólagosságot, a választási törvényben pedig szintenként felsorolná azokat a tisztségeket, melyek betöltő személyeket nem lehetne bírának választani. A Zsinat a módosításokat megszavazta, így a jövőben bővülhet az egyházi bírák köre.

16:13 A szünet után az MRE Lelkészeinek ellátásáról és Nyugdíjintézetéről szóló többször módosított 2002. évi II. törvény 35. paragrafusa és annak alkalmazása került tárgyalásra. Az előterjesztő, Kocsis Márta zsinati jogtanácsos szerint de jure "csak" egy jogszabály módosításáról van szó, de valójában a sokat említett jövőkép, azon belül is a szolidaritás erősítése a tét. 

Az MRE Lelkészeinek ellátásáról és Nyugdíjintézetéről szóló többször módosított 2002. évi II. törvény 35. paragrafusa és annak alkalmazása került tárgyalásra. Az előterjesztésben elhangzott, a Református Lelkészi Nyugdíjintézet gyakorlata szerint minden esztendő elején sor került a lelkészi nyugdíjak rendezésére. A nyugdíjrendezéssel kapcsolatosan a Nyugdíjtörvény (2012. évi 2. törvény 35. §-a) rendelkezik: „a nyugdíj-kiegészítés összege a tárgy évet megelőző év lelkészi átlagfizetés növekedése arányában emelkedik”. Az elmúlt esztendők gyakorlatára visszatekintve megállapítható, hogy a nyugdíjemelés mértéke egyetlen egy esetben sem felelt meg a törvényben meghatározott mértéknek, de nincs kapcsolatban az adott éves infláció mértékével sem.

Felvetődött, a jövőben a gyakorlat térjen vissza a jogszabályban rögzített mértékhez. Az általános, mindenkire egyformán kiterjedő emelés azonban tovább erősítene bizonyos, a rendszerben már meglévő egyenetlenségeket. 

Ezért az a megoldási lehetőség került a Zsinat elé, hogy az egyenetlenségek csökkentése érdekében már a nyugdíjemelés megvalósításánál érvényesüljenek szolidaritási szempontok. Miközben minden nyugdíjas jogosult az őt megillető juttatásokra, aközben nyilvánvalóan jó és igazságos, hogy azon nyugdíjasoknál, akiknek rendkívül alacsony a nyugdíja, egy nyugdíjemelés valódi és érezhető segítséget jelent, miközben egy viszonylagosan magasabb nyugdíjjal rendelkező számára alacsonyabb mértékű emelés nem okozhat kezelhetetlen problémákat. Tehát lehetővé kellene tenni a differenciált emelést a lelkészi nyugdíjak esetében.

Erről nem kell döntenie a Zsinatnak, de a kiegyenlítő szempontok érvényesíthetőségének feltétele, hogy a törvénynek a jelenlegi, mindenkire egyformán kiterjedő emelést a 35.§-ban megfogalmazott rendelkezését eltöröljék. A Zsinati Tanácsnak pedig felhatalmazást kell kapnia arra, hogy a költségvetés elfogadásakor érvényesítse az itt meghatározott szempontokat:
- az ellátások emelésének előző évhez viszonyított mértékéről, fedezetéről és ennek felosztásáról a költségvetés elfogadásával egyidejűleg a Zsinati Tanács döntsön;
- a nyugdíjemelés megállapításánál sávos kategóriát vezessen be, amelyben a méltányosság, szolidaritás, egymás terhének hordozása elve érvényesüljön.

A hozzászólások között Simonfi Sándor szerint az előterjesztés azt sugallhatja, hogy a Zsinat mulasztásban lenne, de nem ez a helyzet. A 2002-es törvény, megítélése szerint, nagyban hozzájárult a lelkészi befizetések kifehéredéséhez. A differenciált emelés lehetőségének (indexáláshoz) megteremtésével egyet értett, de a teljes nyugdíjrendszer átalakítása nélkül egy ilyen módosítás vissza is vethet például a járulékfizetési fegyelem terén. A Budapest-északi esperes kijelentette, az alacsonyan tartott lelkészi fizetéseket a nyugdíjrendszerrel, a nyugdíjjal nem lehet kompenzálni. Szabó István püspök arról beszélt, hogy egyértelmű, amíg lesz Református Lelkészi Nyugdíjintézet, addig vitatkozni fogunk. Az elvi kérdés most az, hogy "tűrjük-e" a nyugdíjak közötti szemmel látható különbségek növekedését. A szolidaritás kérdéséről van szó. Messzemenőleg támogatta differenciált emelés lehetőségének megteremtését.

Szabó Gergely a nyugdíjintézet igazgatója azt mondta, a módosítási javaslat abból eredt, hogy felfedezte, az eddigi gyakorlat nem felelt meg a törvényi előírásnak. Emellett az is szerepet játszott, hogy igen nagy a különbség a legkisebb és a legnagyobb saját jogon szerzett lelkészi nyugdíj között. Ezt a különbséget csökkenteni és szűkíteni kell.

A Zsinat a módosítási javaslatot elfogadta.

15:55 Fekete Csaba, az Énekeskönyvi Bizottság elnöke beszámolt az új énekeskönyv előkészületeiről. Kijelentette, önkéntes alapokra kell helyezni a munkát, mert a bizottsági munkaforma nagyon lassú. Kiemelte a kántorképzés fontosságát, mert ha nincs, aki megtanítsa a gyülekezeteket énekelni, az új énekeskönyvet sem fogják használni. A beszámolót elfogadták. Tíz perc szünet következik.

Az új énekeskönyv az alábbi fő szempontok figyelembevételével készül:

 

1. Az egyház életének természetéből fakad, hogy néhány évtized után a legjobb énekeskönyvet is meg kell újítani. Igaz ez az egyébként kiemelkedően értékes 1948-as magyar református énekeskönyvre is.


2. Az énekeskönyvet jó arányérzékkel, óvatosan bővítve, a korábbi anyag nagy részét megőrizve kell megújítani. A változásnál teológiai és zenei szempontoknak egyaránt hogy érvényesülniük kell.


3. Az énekeskönyv szerkesztésének alapvető mércéje Isten igéje kell, hogy legyen; annak ihletését egyházunk múltjában fel tudjuk fedezni, a környező világban azonban nem. Az igeközpontúság elve magától értetődő egyházunkban, annál fontosabb tudatosítani, hogy semmilyen más megfontolás nem lehet ezzel egyenrangú.


4. Az énekeskönyv elsősorban az istentiszteleti alkalmakat szolgálja, amely azonban nem kizárja, hanem ösztönzi az istentiszteleten kívüli használatot is, Ugyanúgy, ahogyan istentiszteleteinknek folytatódniuk kell a személyes kegyességben, a „mindennapok istentiszteletében". A sorrend nem fordítható meg. Azt kell kivinnünk, amit az istentiszteleten kapunk, és nem a kinn találtat kell bevinnünk a templomba.


5. Az énekeskönyv szerkezetét az egyház hitét tükröző liturgia kell, hogy meghatározza, nem lehet énekek puszta antológiája, gyűjteménye. Helyes, hogy mostani énekeskönyvünk a Heidelbergi Kátéra épül, azonban úgy látjuk, egyházunk alapvető hitvallásának nem közvetlenül kell strukturálnia az énekeskönyvet, hanem annak alapján kell kiformálódnia az egyház liturgiai életének, amely azután meghatározza az énekeskönyv szerkezetét, és ahhoz hozzárendeli a legmegfelelőbb anyagot.


6. Arra kell törekedni, hogy teológiai, tartalmi és zenei szempontból egyaránt tovább gazdagodjon az énekeskönyv, anélkül, hogy minden stílust magába akarna foglalni.

15:41 Horváth Erzsébet igazgató beszámolt az Országos Gyűjteményi Tanács 2013. évi munkájáról. Az állami támogatás nagyságrendekkel növekedett, ez könnyít az egyházi gyűjtemények helyzetén. Kiemelte, végéhez közeledik a gyülekezetek vagyonleltárának digitalizálása. A Zsinat a beszámolót egyhangúan elfogadta.

15:31 Szabadi István számolt be a Tényfeltáró Történész Bizottság munkájáról. Feladatuk zömét az elmúlt időszakban levéltári iratoknak a Zsinati Levéltárba való összegyűjtése tette ki. A további munkához - interjúk készítése, meglévő dokumentumok feldolgozása - munkatársak alkalmazását javasolják, valamint egy olyan honlap létrehozását, melyen az eredmények nyártól publikálhatók lesznek. A bizottságot az a zsinat által elhatározott cél vezeti, hogy a kommunista rendszer működési mechanizmusát feltárja. A hozzászólások sorában Szűcs Attila dunántúli zsinati tag megköszönte a munkát, de azt mondta, 24 évvel a rendszerváltás után elkésett ez az eredmény. Bölcskei Gusztáv arra hívta fel a figyelmet, hogy a református egyház még így is előrébb tart, mint Magyarország Országgyűlése. Hozzátette, a katolikus egyházban gyakorlatilag lelassult a folyamat. Az evangélikusok nagy lendülettel indultak el a múltfeltárásnak, de teljesen más úton. A református Zsinat azt tartotta fontosnak, hogy az állambiztonsági jelentések, tartótiszti listák összegyűljenek és kutathatóak legyenek és így magáról a rendszer működéséről nyerjünk információt. Az, hogy az állambiztonsági múltról a református egyházzal kapcsolatban fellehető anyagok egy helyen, a Zsinati Levéltárban vannak, nagy eredménynek tekintendő. Bölcskei Gusztáv a hogyantovábbról elmondta, a bizottsági beszámolóban is említett honlap felállítása és ezen keresztül a nyilvánosság széleskörű tájékoztatása a következő lépés.

15:25 A Protestáns Tábori Püspökség 2013. évi munkájáról Jákob János püspök számolt be. Összefoglalóan elmondta, az elmúlt évet egy olyan politikai és szakmai környezetben élték meg, amelyben minden nehézség ellenére növekedhetett a tábori püspökség önállósága, amire már régóta vágyakoztak. A nagyobb változások elkerülték a szolgálatot, amiért háláját fejezte ki, hiszen a nyugalmi állapot mindig több lehetőséget nyújt az előrehaladásban. Jákob János hangsúlyozta, munkájuk során érzik a református gyülekezetek, egyházi testületek támogatását.

15:22 A testület elfogadta a zsinati ciklusterv megvalósulásának állásáról szóló beszámolót. Tarr Zoltán zsinati tanácsos jelezte, hogy az őszi ülésre készül egy részletes jelentés az elmúlt hat évben elvégzett munkáról. Veress Sándor jelezte, a ciklustervvel összhangban részletesebben definiálni kellene a presbiterek, gondnokok (nem lelkészi tisztségviselők) feladatait, biztosítani megfelelő képzésüket.

14:55 Az Egyházi Jövőkép Bizottság időszaki beszámolóját Püski Lajos, az EJB tagja, a zsinati Misszói Bizottság elnöke adta elő. Püski Lajos elmondta, a bizottságnak szembesülnie kellett azzal, hogy a zsinati ciklus vége közeledik, ez korlátozza a konkrét lépések megtételét. Az EJB nem fogja elhatározni a lépéseket, hanem a megindult közös gondolkodás elemeit összegzi, és a megfelelő testületek elé terjeszti, ami pedig a Zsinatra tartozik, a Zsinat elé. Elhangzott, legalább 60-80 ember mozog a különböző részterületek műhelymunkáiban.
A határozati javaslat rögzítette a stratégiai célokat.

- Erősítjük a missziói identitást a gyülekezetekben.
- Kidolgozzuk és érvényesítjük a missziói szempontokat a gyermekek és ifjúság felé nyíló szolgálatban.
- Erősítjük intézményeink református missziói identitását.
- Spirituális, lelkigondozói és szakmai háttértámogatást nyújtó országos hálózatot építünk ki a lelkészek és a gyülekezetek egészségének támogatására.
- Tudatosítjuk Isten Országa értékrendje megélésének fontosságát: a társadalom átalakulásából és értékrendjének változásából fakadó kihívásokra keresztyén válaszokat kínálunk fel.
- Megvizsgáljuk az új infokommunikációs eszközök alkalmazási lehetőségeit, újratervezzük és megújítjuk a kommunikációnkat a társadalom eléréséhez.
- Kidolgozzuk az MRE - missziói elhívását támogató, közegyházi működését hatékonnyá tévő - szerkezeti megújításának alternatív koncepcióit.
- Az őszinteséget, átláthatóságot, a nagyobb bizalmat és egymás iránti felelősség aktívabb felvállalását támogató rendszert hozunk létre egyházunk közösségében.

Simonfi Sándor hozzászólásában reagált az Egyházi Jövőkép Bizottság elnökének a Reformátusok Lapjában megjelent interjújára. Az esperes szerint félrevezetőek Harmathy András nyilatkozatai, mert azt sugallják, hogy az egyház bajainak az egyházi struktúra a baja, s az mint olyan, rossz. Az egyházi választások évében az állítás, hogy mindegy, kit választanak, helyreigazításért kiált. Mások reakciójából az derült ki, volt olyan gyülekezet, ahol az EJB által javasolt imádságokat az istentiszteleti liturgia részévé tették. Szűcs Attila ellenben kijelentette, a sarkos fogalmazásnak igenis helye van a problémák feltárásánál. A dunántúli zsinati tag szerint Harmathy András véleményével sokan egyetértenek. Szűcs Attila szerint a jelenlegi népegyházi keretek nem alapozzák meg a jövő egyházát. Szerinte a változás gátja, hogy azt a rendszert kell megváltoztatnia a zsinati tagoknak, melyben ők élnek, belülről pedig sok probléma nem látszik. Abban sincs egység, mi a probléma, pedig legalább a diagnózist fel kellene állítani még ebben a ciklusban - mondta. A Zsinatnak szembe kellene nézni a problémákat, nem pedig elnyomni a kritikai hangokat - reagált Szűcs Attila Simonfi Sándor hozzászólására. A bizottság beszámolóját a Zsinat két ellenszavazattal elfogadta. Püski Lajos köszönetet mondott a munkába bekapcsolódóknak.

14:33 Folytatódik a tanácskozás. A Zsinat tárgyalta a lelkészek ellátásáról és nyugdíjintézetéről szóló törvény 14. paragrafusának 3. bekezdését. A vitatott szakasz lehetővé tette, hogy a presbitérium 2/3-os támogatásával kétszer egy évig meghosszabbítható a kötelező egyházi öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő lelkészek szolgálata. Az Elnökségi Tanács javasolja, hogy a Zsinat helyezze hatályon kívül ezt a bekezdést, de a törvénymódosítás ne érintse azok státuszát, akik jelenleg ebben a helyzetben vannak. A kivétel eltörlését az indokolná, hogy több esetben is konfliktus forrása lett az idős lelkészek és a presbitériumok között. A zsinati tagok nem értettek egyet abban, hogy mikor lépjen életbe a módosítás, végül július 1. mellett döntöttek, az addig meghozott határozatok érvényben maradnak. A Zsinat elfogadta a javaslatot, s július 1-jével hatályon kívül helyezte a bekezdést.

12:57 Ebédszünet. 14:30-kor folytatódik a tanácskozás.

12:49 Vad Zsigmond tiszántúli lelkészi tag előterjesztése az Európai Protestáns Egyházak Zsinatainak Találkozója kapcsán.

2015. január 30. és február 1. között Budapesten kerül sor az európai protestáns egyházak zsinati tagjainak mintegy 120 fős találkozójára. Téma: „Hogyan formálja a protestantizmus Európa jövőjét?" Az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) kezdeményezésére második alkalommal sorra kerülő program szervezését a Rajnai Protestáns Egyház vállalta magára. Aki a szervezésbe meghívta az MRE-t, így lett Budapest az immár a Magyarországi Református, Evangélikus és Metodista Egyház közös szervezésében zajló rendezvény helyszíne, amelyre valamennyi GEKE tagegyház 2-2 zsinati tagot delegál.

A Rajnai Egyház kérésére a szervező és vendéglátó egyházak mindegyike egyházi döntéshozataluk valamely szintjén ugyanazt a rövid nyilatkozatot fogadja el április 30-ig, amelyben a szervezés mellett kötelezik el magukat. Ez többek között az alábbi: A Magyarországi Református Egyház elő kívánja mozdítani - a GEKE tanácsának 2013. decemberi döntésével összhangban - hogy az európai protestáns zsinati tagok találkozója a zsinati szintű egyházközi hosszú távú kapcsolatok megerősítését szolgálja. A Zsinat elfogadta az előterjesztést.

12:47 Bölcskei Gusztáv előterjesztette a határozati javaslatot a Magyarországi Református Egyházban használatos hivatalos bibliafordítással kapcsolatban:

A Zsinat, az Egyházalkotmány 133. paragrafusára hivatkozva megállapítja, hogy istentiszteleti, liturgiai használatra és az egyéni csendesség pillanataira az 1908-ban megjelent revideált Károli-fordítás mellett 2015. január 1-jétől a 2014-ben megjelent revideált új fordítású Szentírást fogadja el. Az MRE a Szentírás szövegének gondozását továbbra is a Magyar Bibliatársulat keretein belül, a testvéregyházakkal együttműködve végzi. A Zsinat azt is megállapítja, hogy istentiszteleti, liturgiai alkalmakon a Biblia szövege kizárólag könyv formájában használható. A nem könyv formájú kiadásokat a misszió és az egyéni csendesség eszközeiként ajánlják.

Simonfi Sándor dunamelléki esperes hozzászólásában kritikával illeti az „ajánlják" (a nem könyv formájú kiadások kapcsán) kifejezést. Szabó István püspök „A nem könyv formájú kiadásokat a misszió és az egyéni csendesség eszközeinek tekintjük" – mondatot javasolja. A zsinati tagok belemélyedtek abba a vitába, hogy a Biblia szövege milyen formában érhető el a hívő számára. A Zsinat elfogadta a javaslatot.

11:53 A revideált új fordítású Biblia bemutatásával folytatódik az ülés. Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára bemutatja a most megjelent fordítás megszületésének történetét és szerkesztési folyamatait. „A Biblia ügye nyerésben van" – mondja a főtitkár, utalva arra, hogy a világon egyre-másra születnek az újabb fordítások, kiadások. Kétszáztíz éve zajlik a folyamat, hogy a Bibliát minél több nyelvre fordítsák le.

A Magyar Bibliatársulat főtitkára méltatta az eddig megjelent protestáns kiadásokat. Az 1975-ös fordítás progresszív volt, erősen arra törekedett, hogy szó szerint adja vissza az Isten igéjét. Az 1990-es revideálás egyfajta használhatósági finomhangolás volt, ezt a munkát folytatta a most megjelent kiadás. Három szempont érvényesült a munkában leginkább: a magyar nyelvi és a tudományos szempont, és hogy ez a szöveg a piaci igények viharában is az egyház Bibliája akar lenni.

Vladár Gábor, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora, a szöveggondozói és revíziós munkabizottság vezetője az átültetés kulisszatitkaiba nyújtott betekintést. Többek között a szöveghagyományozás, a szöveghűség kérdései kerülnek elő egy ilyen munkafolyamatban. Több módosítást szerettünk volna, de végül önuralmat gyakoroltunk – mondta el. A régi Bibliákban számos zárójelben tett szakasz volt, ezeket sikerült minimálisra csökkenteni – említ egy példát a rektor. Célunk az volt, hogy megteremtse a szöveg azt a valóságot, ami ott és akkor volt – hangzott el.

Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója az új Bibliáról, mint könyvről beszélt. Beszámolt a terjedelmi, nyomdai és kötészeti szempontokról. Örömmel jelentette be, hogy a számos kiadástípus mellett a missziói szemlélet is érvényesült: lehet teljes Bibliát kapni 1500 forintos áron is.

A bemutatás közben Jakus Ágnes, a Parókia Portál újságírója olvasott fel több részletet az új Bibliából, így Bábel történetéből és a Szentlélek kitöltéséről.

11:33 Negyedórás szünetet rendeltek el.

11:28 A Zsinat elfogadta az Elnökség által az előző ülésszak óta tett intézkedésekről szóló beszámolót, valamint a Zsinati Tanács legutóbbi februári ülésein hozott határozatokról szóló beszámolót.

11:00 Az ülés megnynitó beszédét ezúttal is Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke mondta el. Köszöntötte a megjelenteket, köztük Géresi Róbert felvidéki főjegyzőt, valamint a Revideált Új Fordítású Biblia munkálataiban résztvevőket, akik személyesen is eljöttek az új kiadás bemutatására.

A püspök felidézte a nyitóáhítat gondolatait a múló időről, és ennek kapcsán megidézte, miről tanácskozott a Magyar Református Egyház Egyetemes Konventje éppen száz éve, 1914 tavaszán. Nincs új a nap alatt, mondta, hiszen a Konvent akkor is időszerűnek mondta Kálvin műveinek lefordítását, a Parókiális Könvtár megjelentetését. Az amerikai reformátusok jelezték, hogy szeretnének bekapcsolódni a vérgeringésbe, és például az említett egyházi könyvkiadás munkálataiba. A testület foglalkozott a lelkészi nyugdíjintézet helyzetével, valamint az azóta is minden évben aktuális Gustav Adolf Werk segélyszervezet nyújtotta támogatással. A jövőről nem volt szó, mondta Bölcskei Gusztáv, arról, amit mi ismerünk, hogy két hónap múlva kitört a világháború. Ami a magyar reformátusság életére is visszavonhatatlan hatást gyakorolt.

Felelevenítette azt, hogy a világháború után szétszakadt református egyház részei 2009-ben újraegyesültek a Magyar Református Egyházban. Az ötéves évfordulót május 24-én Debrecenben ünnepeljük, majd júliusban a Kárpát-medencei református elnökségeket tömörítő Generális Konvent Sepsiszentgyörgyön ülésezik, ahol sor kerül a szintén 2009 óta zajló Kálvin-évek lezárására. Bölcskei Gusztáv megemlítette, hogy a Németországban élő magyar reformátusok lelkigondozása nem az ottani protestáns egyházak keretében valósul meg, hanem önálló egyesület jön létre. A németországi magyar reformátusok már jelezték csatlakozási szándékukat a Magyar Református Egyházhoz.

Az aktuális ügyekről szólva beszámolt arról, hogy a kormányzattal sikerült megállapodni az egyszázalékos felajánlások állami kiegészítésének a mértékéről. Szintén az állam-egyház kapcsolatok területét érintve megemlítette, hamarosan véget ér a mostani tanév és levonhatóak lesznek az állami iskolákban bevezetett hit- és erkölcstan oktatás tapasztalatai. Utalt rá, hogy a tankönyvkiadás- és terjesztés terén jelentős fennakadások, kiszámíthatatlanságok keletkeztek.

A mostani ülésre tekintve jelezte, napirenden lesz a jövőkép munkálásának a folyamata, de a félmúlt is terítékre kerül: a múltfeltárást koordináló Tényfeltáró Történész Bizottság időszaki beszámolójából kiderül, hogy a munka jelentős állomáshoz érkezett, mert a Zsinati Levéltárba összegyűlt a kutathatóságot biztosító anyag. Emlékeztetett rá, a Zsinat határozata értelmében a konkrét személyek tevékenységének vizsgálatát az úgynevezett Értékelő Bizottság végzi majd el.

Felelevenítette az előző zsinati ülés óta elhunyt református egyházi személyiségeket. Ráski Sándorné, született Mura Klára, a kassai és a Miskolc-belvárosi gyülekezet lelkipásztorának, a tiszáninneni egyházkerület püspökének özvegye életének 94. évében. Hegyi-Füstös István rubindiplomás református lelkipásztort, Magyar Örökség díjjal kitüntetett író, szerkesztő, életének 95. évében. Ládonyi Klára református lelkész, a Zsinati Hivatal munkatársa 35 éven keresztül.

10:52 Huszár Pál, a Zsinat világi elnöke megállapította a tárgysorozatot, melyet egy ellenvéleménnyel a Zsinat elfogadott.

10:40 Napirend előtt. Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke lehetőséget adott a napirend előtti felszólalásokhoz. Ónodi Szabó István dunamelléki világi tag jelezte, hogy néhány tag felmentést kapott szolgálata alól.

Szűcs Attila dunántúli világi tag elmondta, hogy az elmúlt tizenkét év alatt egyetlen alkalmat látott, amikor a Zsinat valóban meg akart újulni. Melyek a legfontosabb problémáink? – eddig még nem jutottunk konszenzusra sem a diagnózist, pláne nem a terápiát illetően. Szűcs Attila kiemelte az Egyházi Jövőkép Bizottság munkáját. „Használjuk a hátralevő időt arra, hogy az egyház reformjával kapcsolatos törvényeket meghozzuk, hogy így menjünk neki a választásoknak" – kérte, utalva Szalai László áhítatára az időről.

Simonfi Sándor dunamelléki esperes reagálva Szűcs Attila hozzászólására, azt kérte, legközelebb jelöljék meg a napirend előtti felszólalások témáját, ugyanis a jelenlévőknek nincs módja hozzászólásokra. Kis Boáz lelkészi tag ugyanezt időben is maximalizálná.

10:28 Huszár Pál, a Zsinat világi elnöke formálisan is megnyitotta az ülést, köszöntötte a tagokat és a vendégeket. Megválasztották az ülés jegyzőit, a jelen lévő tagok számbavétele után megállapították a testület határozatképességét.

10:03 Szalai László fehérgyarmati lelkész tart áhítatot. 

„Köszönjük, így a húsvéti ünnepek után, amikor itt a Földön nap mint nap szembesülünk a halállal, a véggel, hogy te az élet Istene vagy. Szólj hozzánk, mielőtt elkezdjük a tanácskozást és légy velünk, hogy drága anyaszentegyházunkat szolgálhassuk" – hangzott el. Szalai László a Jelenések könyvéből (10,1-7) olvasott fel: „És láttam, hogy egyik másik erős angyal leszáll az égből..."

A fehérgyarmati lelkész az alábbi ige kapcsán osztotta meg gondolatait: „Mert nem lesz többé idő". „Nem tudunk bánni az idővel" – mondta, említve, hogy mégis mennyi óra között élünk. Isten azt üzeni számunkra, hogy egyszer majd nem lesz számunkra több idő, az idő felettünk van, az idő adott számunkra. Az idő értékesebb, mint az arany – ezért is olvashatunk annyi mindent a Bibliában az időről. „Az idő gonosz" – a világ csábításában az idő be is csaphat, úgy tűnhet, még sok időnk van. A kegyelmi időben élünk. Vajon elmegy mellettünk az idő kegyetlenül, vagy megtesszük azt, amiért Isten nekünk ezt az adott időt szánta? – tette fel a kérdést. Vajon a zsinati ciklusban is az Istentől kapott idő szerint járunk el? Ehhez kérte Szalai László az Urat: „Segíts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk".

10:00 A 321. dicséret éneklésével kezdődött a XIII. zsinati ciklus 14. ülésszakának első napja. A zsinati tagok énekét új orgona kísérte.

Szöveg: Csepregi Botond, Feke György, Sindelyes Dóra. Kép: Vargosz. Az élőképes közvetítést a Károli Gáspár Református Egyetem munkatársai és diákjai, valamint Enyedi J. Gábor biztosítják. 

Istent keresem

1Thessz 5,1–11

„...legyünk éberek és józanok!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →