Gede Ildikó: „Kézen fogva kell élni”

2010. március 22., hétfő

altA szelídséget, az alázatot tartja a nőszövetségi szolgálat legfontosabb elemének Gede Ildikó, az Erdélyi Református Nőszövetség elnöke. A székelyudvarhelyi lelkésznő a kolozsvári Krónika című napilapnak elmondta: a több ezer tagot számláló szövetség valójában a református egyházközségek egyik alapja.

 

– Mikor alakult az Erdélyi Református Nőszövetség?

– Két éve ünnepeltük a nőszövetség alakulásának nyolcvanadik évfordulóját. A rendszerváltás utáni újraépítést Csiha Kálmánné kezdte el, majd Csoma Irma kalotaszegi lelkésznő folytatta, én 2007-ben vettem át a szolgálatot.

– Milyen szolgálatokat vállal a nőszövetség?

– Az elmúlt húsz év elegendő volt arra, hogy a szövetség önmagára találjon. Kialakultak azok a területek, ahol maga végezhet szolgálatot, ez jelenleg három szinten zajlik. A legfontosabb a misszió, az evangélium, az örömhír továbbadása azoknak az asszonyoknak, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak erről. E szolgálat alapjai a nőszövetségi bibliaórák, ahol sok gondot fordítunk arra, hogy minél erősebb legyen a nők hittudata: a református hitvallást megismerve, a Szentírást forgatva töltjük ezeket az együttléteket.

– Miben különbözik a bibliaórai és a templomi hittudat-erősítés?

– Az istentiszteletnek megvan a liturgiája, a bibliaóra közvetlenebb, lehet beszélgetni, rákérdezni az igére, lefordítani azt hétköznapi nyelvre. Közvetlen kapcsolat alakul ki az asszonyok között.

– Melyik a másik két nőszövetségi szolgálat?

– A bibliaórai közösség az alapja a diakóniai szolgálatnak is, mely valójában az életnek az igehirdetése. Idetartozik a gyülekezet különböző rétegeire, az öregekre, középkorúakra, ifjú házasokra, konfirmándusokra, betegekre, magukra hagyatottakra való odafigyelés. Nagyon sok árvaházat, öregotthont pártfogolnak a nőszövetségek, és a gyerekeket is felkarolják. Az asztalok körüli szolgálat is a nőszövetségek feladata, a szeretetvendégségek, egyházi rendezvények lebonyolítása. A harmadik szolgálat a kultúra ápolása, a hagyományok továbbadása a következő nemzedéknek. Például Udvarhelyen varrottasokat készítenek az aszszonyok, amivel megajándékozzák a konfirmándusokat.

– Mekkorák ezek a közösségek?

– Erdély-szerte a 16 református egyházmegye szinte mindenik gyülekezetében van nőszövetség, összesen közel 500. Egy közösségnek legkevesebb 10-15 tagja van, összességében több mint tízezer tagról beszélhetünk. Nagyon sok asszony vállalja a nőszövetséghez való tartozást, mert ennek megvan a maga szépsége: jó együtt lenni, közösségben élni.

– Hogyan zajlik a kapcsolattartás e szövetségek között?

– Minden évben megtartjuk a régiós találkozóinkat, a 16 egyházmegyét négy régióba osztottuk. A tavalyi év egyik programja az volt, hogy jobban figyeljünk a szórványra. Idén a mezőségi szórványra fordítjuk a figyelmet, egyházkerületi szinten pedig a kárpátaljai magyar oktatást támogatjuk. Kígyóson épül egy református magyar iskola, azt fogjuk segíteni. Minden esztendőben van vezetői tanácskozásunk is, amelyen mind a 16 egyházmegye nőszövetségi elnöke ott van, s a megbeszélteket a Református Család nevű kiadványunkban közöljük.

– Milyen problémákkal szembesül a szövetség?

– A legfőbb problémát a fiatal lányok, asszonyok integrálása jelenti. Ők azok, akik dolgoznak, családot igazgatnak, tehát sokfelé húzza őket az élet, de nagyon szeretnénk, hogy tagjai legyenek a szövetségnek. Sok fiatalasszony nem jött még rá, hogy mekkora erőforrást jelent az Istennel való együttlét, az igére való odafigyelés. Akinek hite van, arra építhet, hiszen tudja: semmi sem történik az életében az Úristen tudta nélkül. Ez a tudat egy kapaszkodó, hogy derűsebben, nyugodtabban élje az életét. Akik erre építenek, belülről sugároznak.

– Hogyan zajlanak a nőszövetségi délutánok?

– Találkozóink bibliai bevezetővel kezdődnek, majd tagjaink bemutatják legkedvesebb versüket, bibliai részüket. Nemrég vezettük be a Világjáró nagymamák sorozatot, ahol az utazók mesélnek kalandjaikról. Legközelebb sajtkóstoló is lesz, hogy ilyen szinten is tanuljunk, tehát lelki, önismereti és életmóddal kapcsolatos dolgokkal is foglalkozunk. Minden évben, más-más templomban megtartjuk a keresztény nők ökumenikus imanapját, illetve minden december első vasárnapján a magyarországi elutasító népszavazásra emlékezve magyar református imanapot szervezünk Kárpát-medencei szinten. Célja, hogy a tíz református egyháztest jobban megismerje egymást. Egy-egy ilyen imanapon az egész Kárpát-medencében ugyanazok az imádságok hangzanak el.

– Mennyire tud modern, és ezáltal vonzó lenni a fiatalok számára a szövetség?

– Ezt keressük. Vannak munkatársképzőink, Illyefalván azt boncolgattuk, hogy életének különböző korszakaiban milyen problémákkal kell megküzdenie egy nőnek, s ezek megoldásában hogyan segíthet a szövetség. Nagy öröm, hogy az egyházkerületben sok a fiatal, modern gondolkodású lelkésznő.

– Van mottója a nőszövetségnek?

– Máté evangéliumának 11. fejezetéből idézek: „Tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok, és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.” Nagyon fontos, hogy ezt a szolgálatot ne erőszakosan, hanem szelíden és a jó értelemben vett alázatossággal tudjuk végezni. Mert nincs nagyobb erő a szelídségnél, és nincs nagyobb méltóság az alázatnál. Ez az alázat tulajdonképpen a végességünk elfogadását jelenti. Éppen ezért mindent, ami ebben a világban van, szeretni kell és megbecsülni. Ez a fajta alázat követendő minden nőszövetségi tag számára, mert csak ezzel lehet győzni. Azt szeretnénk, ha az egyházban, a nemzetben egymás kezét fogva tudnánk élni. Így fel tudjuk emelni azt is, aki süllyed. Olyan közösséget szeretnénk, ahol mindenkinek helye van, érzi, hogy figyelnek rá.

Csáki Emese

forrás: Krónika

Istent keresem

5Móz 11

„Vigyázzatok, hogy... el ne forduljatok tőlem: ne tiszteljetek más isteneket...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →