Gyülekezeti história

2013. június 13., csütörtök

A nyár első hétvégéjén családi programsorozattal ünnepelte a budapesti fasori gyülekezet temploma százéves jubileumát. Ebből az apropóból, az épület és a közösség történetét bemutató monográfia is készül. A kutatásról Millisits Máté művelődéstörténésszel, a kiadvány szerkesztőjével beszélgettünk.

Hogy készül el egy gyülekezet történetének az összefoglalója, mi a metódusa ennek?

Ha rendelkezésre állnak ilyenek, akkor mindenekelőtt a korábbi kiadványokat, összefoglalásokat kell megismernie a kutatónak. Ez adhat ötletet arra, hogy milyen levéltári források vagy személyesen, a még élő tanúktól felgyűjthető információk állhatnak rendelkezésre a monográfia összeállításához. Tartalmilag általában két részre osztható a kutatómunka: a templomépület történetének és a benne élő közösség, tehát gyakorlatilag az ott folyó misszió történetének a megismerése szempontjából is megközelíthető a feladat.

A friss kutatásoknak köszönhetően milyen újdonságokat sikerült megtudniuk a százéves fasori templomról?

A Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményében megtaláltuk a templomot tervező Árkay Aladár iratai között a korábbi pályázati körök nem nyertes tervrajzait is. Ezeket az egyházközség megvette a pályázóktól, és az építész rendelkezésére bocsátotta, hogy szükség esetén dolgozhasson belőlük, a jobb megoldásokat beépíthesse a saját elképzeléseibe. Mind művészettörténeti, mind funkcionális szempontból érdekes volt látni a nyertes és a nem nyertes pályaművek közötti óriási különbséget. A fasori templom egyedülálló, a következő évtizedek templomépítési stílusait is meghatározó alkotás volt, ami a korabeli nyugat- és észak-európai protestáns templomépítészet remekeivel is méltán versenyre kelhetett.

A gyülekezet történetéből is lesznek új információk a kiadványban? 

A gyülekezet története 1952-ig – részben az ekkor eltávolított korábbi lelkipásztorok, Szabó Imre és Dobos Károly visszaemlékezéseinek köszönhetően – jól ismert, ezért a most készülő kiadvány a kommunizmus évtizedeinek történetét, benne az '56-os eseményeket is igyekszik majd megfelelő körültekintéssel bemutatni. Kevésbé ismert például, hogy a forradalom hatására bizalmi szavazást tartottak az akkori lelkipásztorokkal szemben. Bár a közösség nagy része megerősítette őket hivatalukban, az eset mégis jól érzékelteti a korszak légkörét.

Mekkora divatja van ma a gyülekezettörténet-kutatásnak?

A lelkipásztor vagy egy-egy gyülekezeti tag a nagyobb jubileumokra általában elkészíti a gyülekezete történetének leírását, de ilyen nagyszabású, az épületet és a közösséget is többféle szempontból bemutató munkák szakszerű elkészítésére, amilyen most a fasori gyülekezetben készül, a legritkábban van lehetőség. Más nagy gyülekezetek esetében tudunk hasonló kiadványokról, de ezek többsége átdolgozásra, frissítésre szorul. Jó lenne, ha a reformáció ötszázadik évfordulójára készülve minél több közösség megismerné a múltját, és azt esetleg kiadványban is megjelentetné.

Kiss Sándor

Történetírás és misszió A fasoriak nemcsak a gyülekezettörténeti monográfia megjelentetésével, hanem másik két kiadvánnyal is megemlékeznek a templomépület jubileumáról. Száz év – száz prédikáció címmel a közösség lelkiségét jól érzékeltető igehirdetés-válogatást adnak ki cédén, valamint száz mai gyülekezeti tag bizonyságtételét is kötetbe rendezik ugyanebből a célból. Millisits Máté szerint a kiadványok nemcsak a jövő egyháztörténeti kutatásait segíthetik majd, hanem missziós szempontból is jelentősek.

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2013. június 16-i számában

Figyelem!

A Reformatus.hu megújult

Ön a Magyarországi Református Egyház korábbi weboldalán jár, amelyet 2020. április eleje óta nem frissítünk. Az itt található információk már elavultak lehetnek. Kattintson és látogasson el megújul honlapunka.