„Helytelenkedésből nem lehet jogot kovácsolni”

2011. július 13., szerda

Senkit nem engedhetnek be a templomba, közölték a biztonsági őrök a Litván Evangéliumi Református Egyház idei Zsinatának nyitó istentisztelete után, amikor is bevonultak a Birzai-beli Evangéliumi Református Gyülekezet területére. A hívek virrasztást szerveztek, ami addig tart, míg a templomot őrizni kell. Aurelia Arlauskiene újságíró, felelős szerkesztő Tomas Sernas-t, a Litván Evangéliumi Református Egyház általános szuperintendensét kérdezte a kialakult helyzetről.

Miből ered a Birzai-beli konfliktus?

Abból, hogy nem veszik figyelembe a törvényt. A Litván Evangéliumi Református Egyház egyike azoknak a történelmi vallási közösségeknek, amelyek már évek óta tapasztalják a törvényes testületek közötti feszültséget.
A konfliktus magja az egyházon belül található. 2001-ben az ezt megelőző egyházi képviselők nem vettek részt a Litván Evangéliumi Református Egyház Zsinatán. Azonban megsértik a Kánont, mivel használják a Litván Evangéliumi Református Egyház, vagyis a törvényes egyházi testület zsinati kollégiumi rekvizitumait. Sajnos, a jogi intézkedések nem történtek meg időben. Nem lett volna kívánatos az egyház belső problémáit a világi intézményekben nyilvánosság elé tárni, ezért igyekeztünk a nehézségeket az egyházon belül megoldani. Később, amint egy harmadik fél is bekapcsolódott, megkíséreltünk tárgyalásokat folytatni. Problémát jelentett, hogy aki a Litván Evangéliumi Református Egyház Zsinati Kollégiumának nevében járt el, nem vette figyelembe a harmadik fél, vagyis a korábbi igazságügyi miniszter, Petras Baguska jóindulatú közbenjárását a konfliktus oldása érdekében. Az illető nem vette igénybe a tárgyalások során egy közeli vallási csoport vezetőjének segítségét sem.  A probléma így nem nyert jogi megoldást, és fokozatosan az evangéliumi református egyház állandó nehézségévé vált, sőt, az utóbbi napokban már nemcsak az egyházat érintette fájdalmasan, de Birzai város és a kerület lakóközösségét is. Egy csoport, amely Algimantas Kvedaravicius vezetése alatt levált az egyházról, anyagi konfliktusokat támasztott az egyházon belül, és ezzel ugyanennek az egyháznak a jogi képviselői között is véleménykülönbségeket eredményezett.  Ezért mi is felelősnek érezzük magunkat, mert a mi saját megoldatlan problémánk nemcsak nekünk okoz nehézséget. A Birzaiban megesett sajnálatos esemény erre a régóta elhúzódó gondunkra emlékeztet. Nagyon szeretnénk hathatós megoldást találni.
Ez a feszültség nem egyháztagok és lelkészek között húzódik és nem is egyháztulajdonról vagy teológiai kérdésekről van szó. A probléma lényege, hogy olyan személyek tettek bizonyos kijelentéseket, vagy lépéseket az egyház nevében, akik erre a kánon szerint nincsenek feljogosítva. A baj tehát az, hogy Birzaiban azok az emberek, akik az Evangéliumi Református Egyház Zsinati Kollégiumának nevében cselekszenek, törvénytelenül szerezték meg a Panevezys Jegyzői Irodától a Birzai-beli Evangéliumi Református Gyülekezet épületéhez való jogot. Az épületet használva ezek az emberek befolyásolni igyekezték a Birzai-beli Evangéliumi Református Egyház gyülekezeti tagjait, pedig az egyház az épület történelmi szempontból is jogos tulajdonosa, felépítője, és egyéb ingatlanok mellett fenntartója is. Ezeket a tényeket archivált dokumentumok igazolják.

Ön hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet?


Úgy gondolom, a helyzet nagyon égető, hiszen az állami törvényhozás hivatalos rendeletei szerint itt valami nagyon nincs rendben és a vallási közösség jogait is megsértették. Az emberek jogai, miszerint szabadon gyakorolhatják a hitüket és annak a gyülekezetnek a tulajdonosaiként érezhetik magukat, amelyet saját adományaik tartanak fenn, most veszélybe kerültek. Ebben az esetben az eljárás egyáltalán nem jogszerű, sőt, homlokegyenest ellentétben áll az igazság, az ésszerűség és a becsület elveivel; a törvény betűje ellent mond a lélek törvényének. A legnagyobb tagszámú evangéliumi református gyülekezet olyan helyzetbe került a nagy létszám ellenére, hogy a jogokat nem veszik figyelembe. A litván bíróság úgy hozott döntést, hogy a valódi helyzetet részletekbe menően meg sem vizsgálta, valamint a jogok érvényességét csak részben értelmezte. Ez azt jelenti, hogy bizonyos intézmények, állításuk szerint a döntéshozataluk során nem cselekedtek az államilag jóváhagyott folyamatoknak megfelelően.
Szeretném hangsúlyozni, hogy helytelenkedésből nem lehet jogot kovácsolni. Ebben az esetben egy olyan ember aláírása került egy fontos hivatalos okmányra, aki nem kapta meg az egyház felhatalmazását, és az aláírt papír miatt az illető kezébe került a legnagyobb vallási közösség sarokköve. Nehéz elfogadni, hogy ilyen dolgok történnek egy demokratikus államban.
A Birzai-beli gyülekezetben virrasztás folyik már egy ideje, és az istentiszteleteket továbbra is megtartják. Milyen intézkedéseket tett Ön, mint általános szuperintendens?
Az állami szervekhez fordultam, hogy a jelenlegi helyzetet haladéktalanul vizsgálják ki a Litván Evangéliumi Református Egyházban, és segítsenek tartós megoldást találni a problémára a vallási közösségek törvényei szerint. Kértem azt is, hogy védjék az állampolgárok igazságos bánásmódra való alapvető jogait.
A Litván Evangéliumi Református Egyház saját, legmagasabb szintű kormánytestületét úgy hívják, az Evangéliumi Református Egyház Zsinata (ezután: Zsinat). Jogait a kánonok és az emlékiratok tartalmazzák. Az alapvető jogok és tettek elveit olyan egyházi rendeletek erősítik meg, amelyeket 1929-ben bocsátottak ki, ez másnéven a V-1929 kánon. Az alsóbbszintű kormánytestület a Zsinati Kollégium vagy a Litván Evangéliumi Református Egyház Tanácsülése. Ez utóbbi csakis a Zsinatnak alárendelten működik, hivatala periódusokból áll (általában három évből), tagja négy lelkész és négy világi személy.  Őket a Zsinat ülése folyamán választják meg, tehát a Zsinat tagjai és a gyülekezetek delegáltjai szavazzák meg őket.
Esetünkben az egyik legfontosabb dolgot nem vették figyelembe bizonyos személyek: mind az alsóbbszintű kormányszerv, vagyis a Zsinati Kollégium, vagy a Tanácsülés, mind pedig a jogi személy, aki azt képviseli, csak a legmagasabb kormányszerv, a Zsinat felügyelete alatt intézkedhet, amelybe lelkészek, kurátorok és gyülekezeti delegáltak kerülnek, választás útján. Ezek az intézmények a lelkészek, kurátorok és gyülekezeti delegátusok felügyelete alatt dolgozhatnak, de ez fordítva nem igaz.
Az állam egyfajta kompromisszum mellett döntött és a Litván Evangéliumi Református Egyház jogi egységeinek mindkét fejével kommunikál, de azt nem mérlegeli, hogy ezek a kánon törvénye szerint, a Litván Evangéliumi Református Egyház legmagasabb kormányszervének, a Zsinat felügyelete alatt működnek-e. Mint már említettem, az a kísérlet, hogy az érdekelt feleket a konfliktus megoldása érdekében összehozzák, sajnos megbukott. Hét találkozóból, amelyet az Igazságügyi Minisztériumban szerveztek, kettőt figyelemre sem méltatott Algimantas Kvedaravicius, aki magát a Litván Evangéliumi Református Egyház Zsinati Kollégiuma képviselőjének tartja.

A kánon szerint ki cselekedhet a Litván Evangéliumi Református Egyház legfelsőbb kormányzó testületének, a Zsinatnak felügyelete alatt?

A Litván Evangéliumi Református Egyházban az Unitas Lithuaniae Zsinat rendelkezik a legmagasabb kormányzati testület tekintélyével. Tehát ez a jogi személy és a vezetősége tartja a kapcsolatot azokkal a külföldi evangéliumi református egyházakkal, amelyeket a Litván Evangéliumi Református Egyház Zsinata 1924-ben meghatározott. Az Egyház a Református Egyházak Világszövetségének (World Communion of Reformed Churches – WCRC) a tagja. A szövetség a konzervatív evangéliumi református egyházakat tömöríti magába, és a világ legnagyobb evangéliumi református egyházi szövetsége. Benne foglaltatik az összes fő európai nemzeti evangéliumi református egyház, valamint más földrészek egyházai is. A Litván Evangéliumi Református Egyház Lithuaniae Unitas Zsinata közvetlen partnerkapcsolatban áll az európai és más földrészeken található evangéliumi református egyházakkal, valamint a Chicagoi Evangéliumi Református Egyház Zsinati Kollégiumának vezetőségével.

Az egyház az emberekből áll. Hány gyülekezete van az egyháznak, és hol vannak ezek?

Összesen 12 gyülekezet van, a következő helységekben: Birzai, Vilnius, Kedainiai, Nemunelio Radviliskis, Panevezys, Svobiskis, Klaipeda, Siauliai, Kaunas, Papilys, Alytus. A felszentelt lelkészek száma egyre növekszik. Birzai kerületének iskoláiban egyházunk katekhétái az evangéliumi református hitet oktatják a katolikus hit és erkölcstan mellett. Az evangéliumi református ifjúsági szövetség, a “Radvila”, amelyet a II. világháború előtt, a Litván Köztársaságban alapítottak, ismét aktívvá vált országunk függetlenségének kikiáltása után. 2004-ben a Medeikiai-beli gyülekezet, amely Birzai kerületében található, létrehozott egy gyermekotthont, “Gyermekmenedék” néven. Nemunelio Radviliskisben található egy idősotthon mind az evangéliumi református, mind pedig a katolikus egyház számára. Több más, sikeres tevékenységről lehetne beszámolni, köztük vannak vasárnapi iskolák, valamint nyári táborok gyerekek, fiatalok és családok számára. Templomok és gyülekezeti otthonok épülnek, vagyis bázist teremtünk a lelki munkához. Tájékoztató jellegű, havi ismeretterjesztő magazinunk és évkönyvünk Vilniusban jelenik meg. Weblapunk www.ref.lt a legfrissebb hírekről ad felvilágosítást.
Büszkék vagyunk arra, hogy kis közösségünk képes lelki misszióját a gyülekezeti tagok adományaiból és a személyi jövedelemadók 2%-ából végezni. Nincs ingatlanunk, amely jövedelmet jelenthetne. Az államtól kapott éves támogatás csak kis részét adja annak az összegnek, amelyet a szovjet időkben lerombolt templomok újjáépítésére, vagy az állam által védett kulturális műemlékek rekonstruálására költünk.

A Litván Evangéliumi Református Egyház Birzai-beli Evangéliumi Református Gyülekezetében történtekről bővebben itt olvashat

Istent keresem

1Thessz 2,1–12

„...a mi Istenünktől bátorságot kaptunk arra, hogy nyíltan hirdessük nektek Isten evangéliumát...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →