Hit, összetartozás, kultúra – véget ért a VIII. Református Zenei Fesztivál

2011. június 06., hétfő

A Református Fesztivál utolsó napján, Úrnapján, a lelki, szellemi táplálékon volt a hangsúly. Délelőtt a főváros több templomában zenés istentiszteletet tartottak, délutánra pedig Bagdy Emőke szavai jelentettek gondolkodnivalót.

 

Korábbi írásaink a VIII. Református Zenei Fesztiválról:

Péntektől vasárnapig ismét Református Zenei Fesztivál - előzetes a főszervezővel, Böszörményi Gergellyel
Tudósításunk az első nap eseményeiről
Szombati beszámoló a fesztiválról
Fehér szellő - a Makám koncertjéről

Jézus, az éltető víz

Budapesten, a Pozsonyi úti templomban a Sola Musica Együttes szolgált, akik Marosvásárhely mellől, Csejdről érkeztek. Zenéjükben a magyar reneszánsz dalkincs és a népdalzsoltárok kaptak központi helyet. A Szilágyi Dezső téri templomban, ahol megemlékeztek Trianonról is Illés Dávid esperes tartott igehirdetést.

A tordaszentlászlói református gyülekezet kórusa a Kálvin téri templomban

A Kálvin téri templomban Páll László lelkipásztor bevezető gondolataiban így köszöntötte az istentiszteleten szolgáló tordaszentlászlói református gyülekezet kórusát: „A Református Zenei Fesztivál kapcsolódik a Református Egység napjához is, így külön öröm, hogy egy erdélyi gyülekezet énekel nálunk.”

A tordaszentlászlói énekkar hagyományőrzőként, kalotaszegi népviseletbe öltözve jelent meg. Bársony Alíz Mónika, a kórus tagja első nap még nagy próbatételnek érezte a zenei eseményt, mert sok feladat várt rájuk. Részt vettek az együtténeklésekben, és kétszer külön is megmutathatták a tudásukat. De az énekes nem hiába bízott abban, hogy a reformátusság összekovácsol minden résztvevőt: szép énekszóval szolgálták Isten dicsőségét.

Az Úrnapi ige eként kezdődött: „Az ünnep utolsó napján felállt Jézus és így kiáltott: „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék.” (Jn7, 37-39.) olvasta Páll László. A lelkész igemagyarázatának középpontjában az éltető víz állt. Jézus nem az ivóvízre gondolt, hanem a lélek szomjúságáról beszélt, annak oltására kínálva fel az élő vizet. A forrás Krisztusból fakad, tőle lehet kérni, mert ő a lélek megajándékozója. De a hozzá vezető úton jeleket kell elhelyeznünk, és ezeket a jelzéseket másoknak is meg kell mutatnunk, hívta fel rá mindenki figyelmét az igehirdető.

Az Úrnapja arra is figyelmeztet, hogy lélek nélkül nincs istentisztelet, közösség, csak emberek vannak, akik elmennek a templomba. De ha adatik a lélek, nem kell szomjan halni, mert az igével, a kegyelem vizével itat minket az Atya. És ha adatik a lélek, akkor lesz közösségünk vele és egymással is, fejezte be igemagyarázatát a lelkipásztor.

Páll László hirdetett igét az istentiszteleten

Az istentisztelet után búcsúzóul a tordaszentlászlóiak erdélyi énekeskönyvükből adtak elő egy áldást, amit a hívők maroknyi csoportja Az úrnak szolgái mindnyájan ének harmadik versszakával köszönt meg. „Megáldjon Téged az Isten” – hangzott tőlük.

A biztonságot csak az igazi család adhatja meg

Nagyszámú közönséget vonzott a Károli Gáspár Református Egyetem teológiai karának dísztermébe a kerekasztal-beszélgetések vasárnapi meghívottja, Bagdy Emőke pszichológus. Mint elmondta, témája, a család örök, hiszen abba születünk, ott növünk fel, és ott tanuljuk meg azt, ami ahhoz kell, hogy magunk is családot alapíthassunk. Ez volt sokáig társadalmilag elfogadott.

A mai húsz-negyven évesek generációjában azonban már nagy problémák vannak. Egy sajátos virtuális kultúrában élnek, ahol közvetett kapcsolatot tartanak másokkal, miközben a közvetlent háttérbe helyezik. Sőt, gyakran már nem is tudják használni a személyes jelrendszert.

Bagdy Emőke előadását nagy figyelem kísérte

A szülő-gyerek kapcsolat is felborult mára. A fent említett korosztály otthon marad, mert megkapja mindazt, amire szüksége van. Miért menne el, miért keresne társat magának? De ha van is párja, házasság helyett úgynevezett életközösségben él. Az együttélésnek ez a formája a nőnek azt jelzi, hogy a férfi nem vállalja érte a felelősséget. Az ilyen kapcsolatban élő anyák sokkal szorongóbbak, mint azok, akik házasságban, igazi családban nevelik gyermeküket, vázolta a szomorú helyzetet a pszichológus.

Még súlyosabb gond, hogy úgynevezett apátlan társadalom vagyunk, annyira sok a gyermekével egyedül maradt anyuka. Temérdek mozaik család is van, pedig a biztonságot csak az igazi család adhatja meg. Nekünk az a feladatunk, azzal tudunk segíteni, ha saját gyerekeinknek hagyományos mintákat mutatunk. Hiába nem tudunk szembeszállni az egész mai kultúrával, de utódaink előtt jó példánkkal járva ki tudjuk védeni annak negatív hatásait.

Közvetíteni komoly- és könnyűzene között

A mélyenszántó gondolatok után az igényes szórakozásé volt a terep, a Vujicsics Együttes játszott a díszteremben. A színvonalas népzene, a hagyományok ápolása ismét értő fülekre talált a közönségnél. Ezzel egy időben, a Bakáts téren a Fugato Orchestra játszott. Ők azt tűzték ki célul, hogy közvetítsenek a komoly- és a könnyű műfaj között. Bebizonyították, hogy a kettő nagyon jól megfér egymással.

A Bakáts téri színpad hátulról, a főszervező, Böszörményi Gergely tekintetétől kísérve

A Fesztivál utolsó fellépője, a Misztrál zárta le az eseménysorozatot. A zenés-versek jól ismert előadóinak dalai mindazt képviselték, amiről a VIII. Református Zenei Fesztivál szólt: hit, összetartozás, kultúra.

Kováts Annamária, fotók: Kalocsai Richárd

Istent keresem

5Móz 31,14–30

„...ezt mondta Mózesnek az Úr: Közel van már az idő, amikor meg kell halnod” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →