Hogyan tovább keresztyénként Egyiptomban?

2012. július 14., szombat

Egyiptom első demokratikus úton választott elnöke Mohamed Murszi egyik alelnökéül egy nőt, a másik alelnöki posztra pedig egy keresztyént jelöl ki, nyilatkozta a CNN hírcsatornának Ahmed Deif, elnöki tanácsadó. „Egyiptom történelmében először – és itt nem csak a modern időkről van szó – nő tölti majd be az egyik alelnöki pozíciót. A másik posztra pedig nem csupán egy olyan alelnök kerül, aki egy felekezetet képvisel, hanem olyan, aki hatalommal rendelkezik, és az elnöki kabinetet tanácsaival fogja befolyásolni."

Az ország keresztyénjeit Murszi igyekezett megnyugtatni már elnöki kinevezése előtt is. „Keresztyén testvéreink ugyanolyan részesei a jogoknak, mint a muszlimok" – közölte felszólalásaiban.A sajttájékoztatón tanácsadója Deif pedig azt jelentette ki, hogy „Egyiptom semmiképp sem lesz iszlám köztársaság."

Míg az új elnökkel való első találkozás után az egyik kopt püspök úgy fogalmazott, hogy Murszinak sikerült megnyugtatnia a keresztyéneket, addig az Egyiptom területén élő koptok közül sokan tartanak a jövőtő. A vallásszabadság hívei azt követelik, hogy a keresztyének jogait törvényben is fektessék le.

Eközben Washingtonban kopt konferenciát tartották, ahol a résztvevő vallási aktivisták aggodalmukat fejezték ki a keresztyének Egyiptomból való tömeges kivándorlása miatt. A párbeszédben résztvevő Open Doors csoport főigazgatója, Carl Moeller szerint az iszlámistáktól nem elsősorban a gyilkosságok vagy a templomépületek lerombolása miatt kell tartani. „Addig gyakorolnak nyomást a keresztyénekre, amíg azok el nem hagyják az országot. A folyamatos nyomás, az állandó megkülönböztetés, izolálás és társadalmi üldöztetés, amely az egyházra vár, hatalmas kivándorlási hullámot fog eredményezni" - nyilatkozta Moeller, aki azon kételkedők közé tartozik, akik nem hisznek abban, hogy az új egyiptomi elnök tényleg változást hozhat az ország számára.
Az egyiptomiak tíz százaléka kopt keresztyén, közülük több tízezren távoztak a 2011 januári forradalom kirobbanása óta. Az Egyesült Királyságban menekülti státuszért folyamodók száma háromszorosára, Amerikában pedig a duplájára emelkedett. 

Mit tehetnek a keresztyének önmaguk védelmében, tette fel a kérdést a konferencia. Az egyik résztvevő szerint összefoghatnának más közelkeleti keresztyénekkel, hogy ugyanúgy saját államot alapítsanak, ahogyan a zsidók létrehozták Izráelt. „Ezernégyszáz éve élünk együtt a muszlimokkal, és semmi sem változott" - mondta a javaslat megfogalmazója. „Az üldöztetés folyik, nem sikerül kijönnünk egymással, és ennek soha nem lesz vége."

„A saját, elkülönített terület nem jelentene megoldást" - jelentette ki ezzel szemben Tina Ramirez, a Beckett Fund munkatársa. „A megoldás abban a tényben áll, hogy egész Egyiptom része vagyunk. Vagy egész Iraké, egész Szíriáé, és így tovább. Tehát miért nem lehet minket elismerni törvényes közösségként ezeken az országokon belül?"
Ramirez szerint az egyiptomiaknak jogszabályzatra van szükségük, és ezt a gondolatot legtöbben, a szalafisták és a Muszlim Testvérek kivételével, támogatják is.

„Az egyiptomiak szenvednek, ahogy az egész közelkelet, mert nincs elismert jogszabályzat" - hangsúlyozta. „Emlékeztetnünk kell a társadalmat arra is, hogy a muszlimok sincsenek biztonságban."
Ramirez szerint fontos, hogy a világ keresztyénei az elkövetkező napokban kiálljanak az egyiptomi keresztyénekért. „Akármilyen szörnyű is az üldözöttek helyzete, mellettük kell állni, és mindent meg kell tenni azért hogy az igazuk érvényre jusson. Ez a feladatunk, a kimenet, a kimeneteltől függetlenül.”

Forrás: CNN CBN

Fordította: Burns Katalin

 

Istent keresem

5Móz 28,49–69

„És bár olyan sokan voltatok, mint égen a csillag, kevesen maradnak meg közületek,” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →