Indul a református köznevelés-fejlesztési stratégia kidolgozása

2017. április 18., kedd

Milyen is az Isten szerinti kiválóság? – erre a kérdésre is választ ad írásában Ábrám Tibor. A tiszáninneni főgondnok, iskolaigazgató a református köznevelési intézményrendszer fejlesztését célzó stratégiaalkotási folyamatról ad tájékoztatást írásában, közös gondolkodásra hívva az intézményeket és a fenntartó gyülekezeteket.

A Zsinati Tanács is támogatja a stratégiaalkotást
A Zsinati Tanács 2016. december 14-ei ülésén határozatot fogadott el a stratégiaalkotás folyamatáról. Ennek első pontjában a testület háláját fejezi ki azért, hogy a rendszerváltás óta eltelt bő két és fél évtizedben újraalakult a magyarországi és Kárpát-medencei református iskolarendszer, továbbá rögzíti az intézményhálózatért érzett felelősségét is. A határozat második pontja leszögezi, hogy e felelősség tudatában a Zsinati Tanács szükségesnek látja az iskolarendszer jövőjéről, küldetéséről, szolgálatának és pedagógiai, gazdasági hatékonyságának és eredményességének előmozdításáról szóló gondolkodást, az intézmény­rendszer fejlesztési stratégiájának kidolgozását.

A rendszerváltással Magyarországon ismét lehetőség nyílt egyházi fenntartású köznevelési intézmények alapítására és működtetésére. Az 1948-as államosítás előtt arányait tekintve és számbelileg is jelentős református intézményrendszer újraszervezése, fejlesztése és bővítése folyamatos volt az elmúlt huszonhat-huszonhét évben. A református köznevelés a 2016–2017. tanévben 170 intézmény keretei között 160 településen, 375 feladatellátási helyen 281 köznevelési feladatot lát el. Az intézményrendszerben 73 óvoda, 102 általános iskola, 34 gimnázium, 15 szakgimnázium, 6 szakközépiskola, 22 alapfokú művészeti iskola, 3 fejlesztő nevelést-oktatást végző gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézmény, 23 diákotthon, valamint egy pedagógiai szakszolgálat, egy utazó gyógypedagógusi hálózatot működtető és egy pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény működik. A többcélú intézmények száma 72. A 170 intézményt fenntartó 111 egyházi jogi személy közül 102 egyházközség. A határon túli intézményekkel együtt pedig a Kárpát-medencében közel 400 helyen van református nevelés.

A maga helyén és lehetőségei között minden fenntartó és intézmény az Isten szerinti hűséges szolgálatra és az Isten szerinti kiválóságra törekszik. De milyen is az Isten szerinti kiválóság? Az emberek a kiválóság szó hallatán először az emberi mérce szerinti kiválóságra gondolnak, és vélhetően emberi mérce szerinti tulajdonságokat sorolnak fel annak ismertetőjegyeiként. Azokat, amelyeket a világ használ a kiválóságra. Az emberi kritériumrendszerhez, az ember tervéhez viszonyított intézmény jellemzője lehet a kiválóság – szerintük. Az első nagy különbség a világ szerinti és az Isten szerinti kiválóság között, hogy az utóbbi nem komparatív és kompetitív fogalom. Ez a kiválóság egyénre és intézményre szabott attribútum, jellemző lehet. A kiválóságra törekvésben nem a másikhoz hasonlítom ma­gam, hanem Isten rám vonatkozó tervéhez. Nem az emberi mércéhez mérem az intézményemet, hanem az Isten mércéjéhez. Ez a református iskolákra vonatkozóan azt jelenti, hogy Isten tervét és akaratát keressük az iskolánkra nézve, megértjük ezt a tervet, és elkötelezettek vagyunk a megcselekvésében. Ezt jelenti az Isten szerinti kiválóságra törekvés. Nem verseny tehát, hanem egyéni odaszánás, azaz minden iskolánknak egyéni attribútuma, jellemzője lehet a kiválóság.

A Zsinat elnöksége ötfős csoportot bízott meg azzal, hogy a 2017–2018-as években lezajló stratégiaalkotási folyamat tevékenységeit és annak ütemezését előkészítse. Az előkészítő csoport a kitűzött március 31-i határidőre elkészítette a stratégiai tervezés általános információit tartalmazó projektalapító dokumentumot, a megvalósíthatósági tanulmányt, valamint a részletes ütemtervet, amelyet a Zsinat Elnökségi Tanácsa már­cius 29-i ülésén jóváhagyott, így a stratégiai tervezés e dokumen­tumok alapján folytatódik.

A stratégiai tervezést koordináló csoport a stratégiaalkotás folyamatában már a helyzetfelmérést megelőzően a lehető legszélesebb körben kér véleményt és javaslatot a református köznevelés szereplőitől. A munkafolyamat szakaszainak végéhez közeledve pedig, amikor egy-egy dokumentum elkészül majd, széleskörű szakmai vitára bocsátja azt. Csak így biztosítható, hogy a teljes intézményrendszerre kiterjedő olyan fejlesztési terv készüljön, amely segíti a fenntartókat a hatékony intézményműködtetésben, az intézményeknek és vezetőiknek, pedagógusaiknak pedig olyan szakmai és szervezeti támogatást nyújt, amely már rövid távon is érezhető hatással lesz az intézményrendszer egészére.

És hogy miért kell a református intézményfenntartóknak és intézményeknek az Isten szerinti kiválóságra törekedniük? Azért, mert Isten, aki az intézményes keresztyén nevelés feladatán keresztül megbízott bennünket és elhívott az ő szolgálatára, és aki Jézus Krisztust adta értünk, hogy nekünk életünk és örök életünk lehessen, ezt érdemli. A kiválóságot érdemli. És tegyük hozzá, hogy a kiválóságnál kevesebbel nem is éri be, és csak a szerinte való kiválóságban tud gyönyörködni.

Kérjük ezért, hogy gyülekezeteink, intézményeink ennek a stratégiaalkotó folyamatnak ne csak érdeklődő szemlélői legyenek, hanem maguk is cselekvő és építő módon járuljanak hozzá a Magyarországi Református Egyház iskolarendszeré­nek fejlesztéséhez.

Ábrám Tibor

A szerző a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka, a Zsinat világi alelnöke, a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatója. A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2017. évi húsvéti számában.


Ez történik továbbiak →



Istent keresem

ApCsel 4,1–12

„Ekkor Péter, megtelve Szentlélekkel,...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink