Új zsinati jogtanácsos

2015. április 29., szerda

Kocsis Mártát tizenöt év szolgálat után Veres Lajos ügyvéd váltja a zsinati jogtanácsosi tisztségben. Veres Lajos a piliscsabai református gyülekezet presbitere, 25 éve dolgozik ügyvédként Budapesten. Szakmai pályafutása első évtizedében elsősorban büntetőügyekben később pedig főként polgári peres eljárásokban, illetve szerződéses ügyekben képviseli ügyfeleit. A zsinati jogtanácsos közvetlenül megválasztása után adott rövid interjút a Parókia portálnak.

Világlátás és barátság

„A debreceni kollégiumi éveknek köszönhetően vagyok ma ezen a helyen. A Debrecenben töltött időszak meghatározta világlátásomat és életre szóló barátságokat kötöttem a kollégiumban" – kezdte mondandóját Veres Lajos. A jogtanácsos azt is elárulta, váratlanul érte, hogy felkérték a jogtanácsosi tisztre.

A megválasztott jogtanácsos

„Meglepő volt, de jó érzéssel töltött el, hogy Bogárdi Szabó István püspök úr megkeresett, vállaljam el a megtisztelő megbízást. Jól esett a zsinat bizalma, nagy kihívás ez számomra, és szeretnék megfelelni az elvárásnak. Az egyházi közéletben eddig csak gyülekezeti szinten vettem részt, azonban bízom benne, hogy azért esett rám a választás, mert emberileg és szakmailag is megfelelőnek tartanak erre a komoly feladatra."

Egyházi specifikumok

A szakember szerint a zsinati jogtanácsosnak jól kell ismernie a világi jogot, közte a polgári és gazdasági jogot, mindemellett nagy tapasztalatokkal kell rendelkeznie ezeken a területeken.

„Az egyházi munkához természetesen ismerni kell az egyház belső törvényszerűségeit, mozgását, motivációit is, a lelkészek, a tisztségviselők gondolkodását. Ha valaki pusztán világi jogi szemléletére alapozva szeretne megítélni egy egyházjogi problémát, nem tudna helyes döntést hozni. Az egyházi specifikumokat szem előtt kell tartani."
Rendet rakni a jogi szabályozásban

Az egyházi törvények konszolidációra szorulnak – mondta Bogárdi Szabó István, a zsinat lelkészi elnöke. A püspök kijelentésével összefüggésben a jogtanácsos úgy fogalmazott, hogy a hatályos egyházi jogalkotás nem feltétlenül konform a világi jogalkotással.

„A hatályos jogi szabályozásban néhány ponton nem tisztázottak az eljárásjogi határidők, feladatkörök. Amennyiben a zsinat elnöksége és jogi bizottsága valóban úgy ítéli meg, hogy szükséges a hatályos jogi szabályozás revíziója, ezt támogatni tudom. Úgy vélem, hogy két-három év alatt konkrét kodifikációs előterjesztéseket lehet a zsinat elé vinni, és rendet lehet tenni a jogi szabályozásban. Ezen kívül lehetőséget kell adni arra, hogy hatékonyabbá, gyorsabbá váljon az egyházi bíráskodás. A folyamatban lévő ügyek egyetlen szereplőjének sem jó, ha éveken át húzódnak az eljárások, illetve szabályozatlanság vagy eljárásjogi hibák miatt újra kezdődik egy-egy ügy. Mindenkinek az érdeke, hogy egy világosan szabályozott rendszerben gyorsan lezáruljanak a peres ügyek" – tette hozzá.

Fogadalmat tesznek a zsinati bírák

Abszolút jó törvény?

A világi gyakorlatban is tapasztaljuk, hogy nehéz jó törvényeket hozni, ezt mutatja, hogy gyakran tárgyal törvénymódosítási javaslatokat a parlament – vetem fel a zsinati jogtanácsosnak. Veres Lajos szerint abszolút jó törvény nem létezik, ezért érdemes inkább időszerű és elavult jogszabályokról beszélni.

„Annak a készségnek kell meglennie egyházunkban, hogy észrevegye, mi az, amin túlhaladott az idő, és ha valamilyen szabályozás megérett a változásra, kész legyen ezt módosítani. Ha ezt a szemléletet fölvállaljuk, akkor többé-kevésbé jó jogi szabályozásunk lehet az egyházban."

Támogatni a lelkipásztorokat

Az egyházi jogászok speciális kihívása lehet, hogy támogassák a lelkipásztorokat, elmagyarázzak lelkészeknek és egyházi dolgozóknak, hogy a jogi logika szerint miért és hogyan kell alkalmazni egy-egy szabályozást – véli Veres Lajos.

„Ebben a kérdésben gyakran másként gondolkodik a lelkész és másként a jogász, ebből adódhatnak problémák. Gyakran a lelkipásztoroknak olyan jogi kérdésekben is állást kell foglalniuk, amelyekhez nincs megfelelő muníciójuk. A 21. században rendkívül bonyolult és szerteágazó a jogi szabályzás. Ha csak a rendszerváltozás utáni alkotmányozásunkat vesszük, akkor is láthatjuk, hogy nagyon sokat változott az alkotmánytörténet, és ezzel együtt változik az egyes jogágak szabályozásának szemlélete, legyen szó akár munkáról, vállalkozásról, pályázatokról, szerződésekről, közbeszerzésekről. Ezekben a rendszerekben érthető, hogy elveszettnek érezheti magát egy lelkész, vagy akár presbitérium.

Veres Lajos szerint a tízparancsolat szabályai erkölcsi zsinórmértékként ott vannak a jogalkotó szeme előtt, ezeknek a parancsolatoknak az alapján kell megalkotni a jogi szabályozásokat.

Szöveg: Fekete Zsuzsa/Parokia.hu
Fotó: Dimény András/reformatus.hu

Istent keresem

2Krón 1,18–2,17

„Áldott legyen az Úr...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →