„Jaj nekünk, és jaj népünknek...”

2010. március 29., hétfő

alt75 évvel ezelőtt a siegeni II. Szabad Református Zsinat új fejeztet jelentett abban az egyházi küzdelemben, amit az egyházak legjobbjai Németországban a kibontakozó nemzeti szocializmus ideológiája és társadalmi gyakorlata ellen folytattak.

Erre a zsinatra Siegenben 1935. március 26–28-án került sor. Nem csak az újpogányság elleni küzdelmet hirdette meg, hanem elhatározta annak a főiskolának a megalapítását is, aminek célja a reformátori (nem csak a református!) teológia művelése volt. A szellemi-teológiai muníciót ehhez a küzdelemhez jórészt Barth Károly biztosította, aki Jézus keresztje és váltságműve felől közelítve szállt szembe a korszellemmel. Az 1933–1945 közötti keserű, drámai időkben ez a hitvalló egyházi küzdelem jelentette az egyetlen – bár nem veszélytelen – alternatívát. Ennek volt egyik jelentős állomása a siegeni református zsinat.

Ez a zsinat magáévá tette a barmeni tanítást, és elfogadta a Barth által fogalmazott iratot: „Nyilatkozat a reformátori hitvallások helyes értelmezéséről a jelenkori Német Protestáns Egyházban”. A zsinat ezzel elindítója lett egy sor hasonló zsinati ülésnek a III. Német Birodalomban. A „Ne ölj!” parancsolathoz a  zsinati atyák ezt a magyarázatot adták: „Jaj nekünk, és jaj népünknek, ha az Istentől ajándékozott életet lebecsüljük, és az embert, akit Isten a maga hasonlatosságára teremtett, csak hasznossága, használhatósága alapján értékeljük. Jaj nekünk és népünknek, ha bárki is jogosnak tartja az emberek megölését csak azért, mert értéktelen életűnek tartanak valakit, vagy mert az másik fajhoz tartozik, ha a gyűlölet és az irgalmatlanság terjed el. Hiszen Isten ezt mondja: Ne ölj!”

Az igehirdetést Barth Károly tartotta a zsinaton. Az összejövetel három témával foglalkozott: 1) a németországi református gyülekezetek összefogása; 2) az új-pogány vallásosság a nyilvános és a magánélet nácizmussal történő átitatása következtében; 3) főiskola alapítása a reformátori teológia művelése céljából. Ennek terveit Wilhelm Niesel református teológus terjesztette a zsinat elé. Akkor azt gondolták, hogy ennek a terve néhány hét alatt kivitelezhető lesz, amivel titokban azt is remélték, hogy a svájci református teológust, Barth Károlyt Németországban tarthatják. Berlini és wuppertali tagozatokkal akarták indítani. Az állami engedélyt nem kapták meg, jóllehet a gyülekezetek minden szükséges anyagi eszközt összeadtak.

A titokban megkezdett tanítást a Gestapo 1936 decemberében felszámolta. Egyszer-kétszer még próbálkoztak Bethelben a tanítással, de egy Himmler által kibocsátott rendelet 1937. augusztus 29-én ennek is véget vetett. Csak 1945-ben kezdhette meg működését a wuppertali és a berlini tagozat. Ez utóbbi tevékenységét később a berlini Humboldt Egyetem teológiai fakultása folytatta. A siegeni zsinat két generáció életében is otthagyta pozitív nyomát és lenyomatát. Erre is emlékeznek idén németországi református testvéreink. (A reformiert-info.de cikke nyomán, Ulrich Weiß: Erinnerung an die Zweite Freie Reformierte Synode in Siegen…közzétéve 2010.03.26)

Dr. Békefy Lajos

Istent keresem

Jel 20,1–6

„…vele fognak uralkodni ezer esztendeig” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →