Kelet-Európa keresztyén hangja Európa jövőjéről

2017. november 26., vasárnap

Európa jövőjéről és a kelet-közép európai egyházak kihívásairól kezdeményezett konzultációt Prágában két európai ökumenikus szervezet november 30-án és december 1-jén. Az egyeztetésen a CEC és a GEKE főtitkára is részt vesz.

Kelet-európai szempontok és ökumenikus szervezetek

Prágában nyílt fórumon és zárt körben is egyeztetnek a kontinens ökumenikus szervezetei az egyházvezetőkkel és tagegyházi képviselőkkel. Először is az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) által kezdeményezett konzultációsorozat végső állomására kerül sor, ahol a közép- és kelet-európai protestáns és ortodox egyházak képviselői vitatják meg nézeteiket Európa és az Európai Unió jövőjét illetően. A kétnapos egyeztetésre november 30-án és december 1-én a Cseh Testvérek Egyház központjában kerül sor. A CEC főtitkára, Heikki Huttunen és az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) főtitkára, Michael Bünker ezt követően szűkebb körben kimondottan a szervezet és a régió tagegyházainak viszonyáról egyeztet majd a térség egyházvezetőivel. Ahogy meghívásukban fogalmaztak, több egyház is „csalódottságának adott hangot az elmúlt években, mondván, hogy sajátos kérdéseiket és szempontjaikat az elmúlt évtizedekben nem vette komolyan” a két szervezet, a napirendet ezért „a nyugat-európai, liberális egyházak” határozzák meg. Az egyeztetésen Magyarországról Dr. Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára és Dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök jelezte részvételét.

Milyen legyen Európa jövője?

Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) több mint ötven évvel ezelőtti alapítása óta „hídverő” szervezet, amelyik elkötelezett az egység munkálása és az európai politikai megosztottság leküzdése mellett. Az 1940-es és 1950-es évek Európájának széttagoltsága és megosztottsága arra késztette az egyházvezetőket, hogy az eltérő politikai, gazdasági és társadalmi rendszerben élő egyházak között kapcsolatot építsenek. Erre az eredendő felelősségre, a gyökerekre hívja fel a figyelmet az a nyílt levél is, amely meghívás Európa egyházai számára – uniós és unión kívüli országokból egyaránt –, hogy közös jövőnkről és benne az egyházak szerepéről egyeztessenek, különös tekintettel az Európa életében fontos erkölcsi útmutatásra és értékek képviseletére – nyilatkozta Christopher Hill elnök a Brexit után.

A CEC budapesti nagygyűlésén 2013-ban megválasztott vezetőtestülete nyílt levélben fordult tagegyházaihoz és partnerszervezeteihez még tavaly júniusban. A CEC vezetőtestülete 2016. június 8. és 10. között tartott ülésén fogalmazta meg és hagyta jóvá az egyre több kihívással szembesülő Európa aktuális helyzetéről írt nyílt levelet, amelyet valamennyi tagegyházának és partnerszervezetének, köztük a Magyarországi Református Egyháznak is elküldött. A levél meghívás arra, hogy Európa jövőjéről és az egyházak szerepéről egyeztessenek a kontinens protestáns, anglikán és ortodox egyházai. „Bár az Európai Uniónak kiemelt szerepe és felelőssége van a kontinens életében, tudatában vagyunk annak, hogy Európa sokkal több, mint az EU. Valamennyi uniós és Unión kívüli tagegyházunk válaszát örömmel fogadjuk. Mindannyiunk véleménye fontos a kontinens jövője kapcsán, amikor Európát közös otthonunkként együtt igyekszünk formálni” – fogalmaz a nyílt levél.

Tizenöt évvel ezelőtt írták alá a történelmi jelentőségű Ökumenikus Chartát. Akkor a Európai Egyházak Konferenciájának (EEK) tagegyházai és az Európai Püspökkari Konferenciák Tanácsa egy bátor kijelentéssel közösen álltak ki az európai projekt mellett. A Charta kimondta: „Közös értékek nélkül nem alakítható ki tartós egység”.  Azóta még fel sem nőtt egy teljes nemzedék, és mégis, manapság egy ilyesfajta egységre és közös értékekre szólító kijelentés már idegenül hat és ritkaságszámba megy. Úgy tűnik, jelenleg a politikai és gazdasági széthullás az új norma. Az európaiak kezdik elveszteni hitüket az európai projektben, egyre nő a politikusokkal és az általuk szolgált intézményekkel szembeni bizalmatlanság, a szakpolitikákat pedig kizárólag a nemzeti érdekek alakítják. (Részlet a nyílt levélből)

Mitől keresztyén Európa

A levéllel a CEC széleskörű párbeszédet indított el, amely az egyházak válaszai mellett regionális konzultációsorozatot is magába foglalt, többek között Nagy-Brittaniában, Észak-Európában, és a dél-kelet-európai egyházak részvételével Görögországban. A prágai regionális ülésen pedig a közép- és kelet-euróapai egyházak képviselői vitatják meg álláspontjukat mind a helyzetértékelés, mind a jövőkép tekintetében. A tanácskozáson a Magyarországi Református Egyház képviseletében Ódor Balázs külügyi irodavezető és Kodácsy Tamás, a CEC munkacsoportjának magyar tagja vesz részt. A nyílt levelet megvitatta a Zsinati Külügyi és Ökumenikus Bizottsága, a Generális Konvent Elnöksége, valamint véleményezte a MEÖT szociáletikai bizottsága november 22-én tartott kibővített ülésén. A CEC magyar tagegyházai a helyzetértékelés, a jövőkép, és az egyházak felelőssége kapcsán alapos, az eltérő európai kontextusok szempontjait egyaránt figyelembe vevő, kiegyensúlyozott és őszinte párbeszédet sürgetnek.

Ez azért is elengedhetetlen, mert a kezdeményezés egyben a CEC 2018. évi újvidéki nagygyűlésének előkészítéseként is szolgál, amelyen egyházunk képviseletében Bogárdi Szabó István és Steinbach József püspökök vesznek majd részt. De az egyházak kritikus válaszai már eddig sem maradtak el. Sok nyugat-európai egyház kétségbe vonta, hogy a levélben hivatkozott értékek a maguk általánosságában valóban elegendő és megfelelő alapul, elégséges iránymutatásul szolgálnak az egyházak tanúságtételében és közös szolgálatában. Az egyházak válaszai ugyanakkor nyilvánvalóvá teszik, hogy kritikus időkben elengedhetetlen az őszinte és önkritikus párbeszéd, amelyikben minden fél a közös evangéliumi alapra tekint és így ad számot saját álláspontjáról.

A válaszok túlnyomó többsége, a sziléziai evangélikusok kivételével, Nyugat-Európából érkezett, ahogy a szervezet honlapján közzétett reakciókból és azok összefoglalásából kitűnik. A válaszadó egyházak, köztük a holland protestánsok is emlékeztetnek arra, hogy az Unióban a részint keresztyén eredetből fakadó értékek a háttérbe szorultak és a gazdasági érdekek váltak egyeduralkodóvá. A szolidaritás jegyében emlékeztetnek arra, hogy ma Európában egyre többen érzik úgy, hogy identitásukat veszély fenyegeti, kiszorulnak, és az „európai projekt” veszteseivé váltak. „Az egyenlőtlenség és szegénység kezelése kritikusan fontos ma Európában” – fogalmaz a Hollandiai Egyházak Ökumenikus Tanácsa válaszlevelében.

A svájci reformátusok kritikája a helyzetértékelés hiányosságaira is kitér és rámutat arra, hogy a kommunizmus okozta károk és az Unió keleti bővítését kísérő igazságtalanságok komolyan vétele nélkül nem érthetjük meg a jelenlegi krízist sem: „Úgy értékeljük, hogy a levél túlságosan is az Európai Unió és az ökumenikus mozgalom történetére összpontosít, és nem fordít elég figyelmet a jelenre és a jövőre. Ennek eredménye, hogy megállapításai túl általánosak és nem érintik a posztkommunista európai bővítésből fakadó kihívásokat. Ahogy nem tesz említést a hideg háború és a kommunizmus ellen folytatott küzdelem szerepéről az EU konszolidációjában.” 

A CEC elnöke, az anglikán egyház korábbi vezetője a brit népszavazás után is hangsúlyozta az egyházak elkötelezettségét: „A CEC, aminek a brit egyházak elkötelezett tagjai maradnak, legfontosabb feladata most, hogy hozzájáruljon a racionális vitához, megerősítve az egyházak között kontinens szerte eleve zajló párbeszédet, kiemelten is az EU déli és keleti külső határa mentén élő közösségekkel.” A püspök kiemelte az egyházak különös felelősségét abban, hogy az európai „projekt” keresztyén gyökereit tudatosítsák, az érékalapú európai közösséget előmozdítsák.

A Római Szerződés hatvanadik évfordulóján kiadott közös nyilatkozatukban a CEC és az Európai Unió Püspökkari Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) újból elkötelezte magát az Ökumenikus Chartában foglalt alapelvek mellett, őszinte párbeszédre, együttműködésre és közös cselekvésre hívva a kontinens keresztyén közösségeit. „Újra elkötelezzük magunkat a védtelenek megvédésért, a teremtés megóvásáért, és a más vallásokkal és világnézetekkel való párbeszéd előmozdításáért végzett munkára. Ebben a szellemben reménykedünk egy olyan jövőben, ahol Európa érvényesíti, sőt tovább is viszi a 60 évvel ezelőtt megfogalmazott elképzeléseket.”

A prágai konzultációtól a CEC azt reméli, hogy ehhez az erőfeszítéshez és együttműködéshez, valamint a nagygyűlés előkészítéséhez a közép és kelet-európai egyházak is hozzájárulnak sajátos teológiai és szakmai álláspontjuk, aggodalmaik és reményeik kifejtésével.

Külügyi Iroda

Istent keresem

5Móz 5,22–33

„Ezeket az igéket mondta el az Úr nektek, az egész gyülekezetnek...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →