Kelet-Európa nap Svájcban

2014. február 02., vasárnap

Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a HEKS által szervezett Kelet-Európa nap díszvendégeként január végén két intenzív napot töltött Svájcban.

A püspök az MRE missziói munkáját szakmailag és pénzügyileg jelentős mértékben támogató szervezet meghívásának eleget téve több mint 100 fős érdeklődő számára workshopokat tartott és egyházi, valamint világi sajtóorgánumoknak is nyilatkozott a Svájcban némelykor éles kritikával illetett hazai politikai és közéleti helyzetről. A püspökkel interjú jelent meg a Reformiert és a Tagesanzeige nevű lapokban, melyből az előbbit mellékeljük, valamint nyilatkozott a svájci közszolgálati rádióban is.

A svájci református gyülekezetek segélyszervezeteként a HEKS minden évben megrendezi a kelet-közép-európai országok aktuális egyházi, társadalmi és politikai helyzetét bemutató napot, amin a HEKS munkáját pénzügyileg is támogató svájci gyülekezetek mellett a kint élő magyar közösség tagjai is rendszeresen részt vesznek.

„25 évvel a politikai fordulat után Kelet-Európa demokratikus struktúráiról sok minden elmondható, de hogy stabilak lennének, az nem. Az egyes országok kormányai autrokratikus kormányzási stílusjegyeket hordoznak" –ilyen  és ehhez hasonló mondatokkal csábította a programismertető az érdeklődőket. A kiadvány a magyarországi kormánypártok kétharmados parlamenti többségének tényét is kiemeli és annak okát a lakósság elégedetlensége mellett a hiteles ellenzék hiányában látja.

Ahogy Románia esetében, hazánk kapcsán is említi az alkotmányozó többség tényében rejlő kísértéseket és veszélyeket, ami lehetőséget ad a jelenleg kormányon lévők hatalmának hosszú távú bebiztosítására. A svájci reformátusok kritikus, a demokrácia jövőjét féltő kérdésfelvetéseiből a politikai valóság sem hiányzott. Marc Lehmann, a svájci közszolgálati rádió (SFR) Prágában székelő kelet-európai tudósítója is rámutatott, hogy a régió politikai folyamatainak megértését gyakran megzavarják a túlzó és előítéletes tudósítások.

Vasárnapi szoba

Bölcskei Gusztáv püspöknek  nem csak politikai viták kereszttüzében kellett helytállnia, hanem testvéri és partneri találkozókon is részt vett. Bázel város kantonális egyházának vezetőjét, a teológia professzor Lukas Kundert-t is felkereste. A bázeli egyház ugyanis a magyarországi HEKS projektek egyik legfontosabb támogatója, a magát „kreatív és élő" közösségként meghatározó egyház fantáziát lát a cigány fiatalok felzárkóztatását célzó magyarországi gyülekezeti programokban. Ehhez kapcsolódóan az eszmecsere során az egyházak útkereséséről is szó esett, amelynek illusztrációjaként a két egyházvezető meglátogatta a „vasárnapi szoba" nevű különleges kezdeményezésnek otthont adó belvárosi templomot. Az egyházszervezeti átalakítások során megürült templomot a bázeliek nem adták el, hanem lelkes önkéntesek munkájának köszönhetően befogadó közösségi térré alakították. A templom egész nap imádsággal, áhítattal, lelkigondozással és közös étkezésekkel várja a látogatókat: a csendességre vágyó polgárokat éppúgy, mint fedélnélkülieket és pszichiátriai gyógykezelés alatt állókat.

A magyar valóságról

A legjelentősebb svájci protestáns egyházi lap, a Reformiert kiemelt hírként tudósított Delf Bucher által Bölcskei Gusztáv zürichi látogatásáról. A püspökről készült portré az alábbiakban olvasható.

Bölcskei Gusztáv már debreceni diákként is számos alkalommal találkozott Zwingli kőalakjával a kollégium könyvtárának bejáratánál. Napjainkban Debrecen református püspökeként a „kálvinista Rómában" van a székhelye. Ezen a vidéken él a mintegy 1,2 millió magyarországi református többsége.  A Debreceni Kollégium falai között tanulmányozta a püspök maga is annak idején Heinrich Bullinger II. Helvét Hitvallásának latin szövegét. „Bullinger fontos szerepet játszik Magyarországon", erősíti meg tökéletes németséggel. Számos levélváltásra került sor ugyanis a korabeli Debrecen és Zürich között. 1988-ban a püspök személyes kapcsolata is elmélyült Zürich városával, amikor is ösztöndíjas diákként a Zürichi Egyetem szociáletikai intézetében tanult. Arthur Rich-hel való találkozásai azóta is meghatározzák gondolkozását.

A szociáletika volt doktori disszertációjának témája is. Ez ki is jelöli a püspök helyét: abban a hagyományban áll, amely az evangélium magyarázatában a szociáletikai szempontok kiemelt szerepet játszanak. Mégis, sok magyar reformátussal együtt, 2010-ben ő is nagyon várta, hogy a balliberális kormányzás véget érjen. Az ugyanis hatalmas adóssághegyet hagyott hátra és nyomában a munkanélküliség a mai napig rendkívül magas éppen a debreceni egyházkerület területén: Észak-Kelet Magyarországon, a román és ukrán határ közelében.

Időközben aztán túl sok magyar szavazott a változásra. Kétharmados többségével az Orbán kormányt az a küldetés hajtja, hogy rohamtempóban feje tetejére állítsa az országot. A diplomatikusan mérlegelő püspök óvatosabban fogalmaz: „A hatalomnak kontrollra van szüksége." – mondja, rámutatva, hogy éppen a civiltársadalom és a politikai ellenzék gyengélkedése idején szolgálhat az egyház a szükséges korrektívaként.

A zajos fellépést voltaképp kerülő püspök egy alkalommal kisebb botrányt okozott. Amikor 2012-ben az akkor újonnan elfogadott egyházi törvény még csak kisszámú „történelmi egyházat" akart elismerni, Bölcskei Gusztáv felfüggesztette részvételét az egyeztetésekben. A végső tervezetben aztán csak helyet kaptak a kisebb egyházak is, mint a metodisták és anglikánok.

A püspök a nemzeti konzervatív Orbán kormány által elfogadott törvény ellen is felemelte hangját, amely a hajléktalanokat kitiltotta bizonyos közterületekről. És hogy mi a véleménye a kormány nemzetközileg rasszizmus gyanújába keveredett romastratégiájáról? Miután évekig a szőnyeg alá söpörték a problémát, a kormány tesz azért, hogy képzéssel és munkalehetőségek biztosításával mozdítsa ki a romákat a társadalmi peremhelyzetükből, mondja a püspök.

A Magyarországi Református Egyház részint HEKS támogatással igyekszik tenni a cigányságért. Központi szerepet kap ebben a roma fiatalok iskolai felzárkóztatása és integrációja a gyülekezetekbe, tanodai felügyelettel és ösztöndíjak segítségével.

Hogy üldözik-e Magyarországon a romákat, vagy rendeleti úton korlátozzák a vélemény szabadságát? Bölcskei Gusztáv jól ismeri ezeket a kérdéseket. És ahogy tavaly a hamburgi Kirhchentagon, úgy az idei Kelet-Európa napon is szüntelenül hangsúlyozza: „a magyar valóság lényegesen eltér attól, ahogy azt a nyugati sajtó megjeleníti." De nem hajtott-e térdet ő maga is a nacionalista vonásokat felmutató korszellem előtt, amikor a Hitlerrel szövetsége kormányzó, az antiszemita Horthy emléktábláját maga leplezte le a debreceni kollégium falai között? „Ez a példa jól illusztrálja a sajtó túlzásait. A kollégium egykori diákjának emléket állító kőtáblát ugyanis a zsidó szervezetekkel történt egyeztetés után helyezték el."

Külügyi iroda, Kép: Sereg Krisztián

Istent keresem

1Thessz 2,17–20

„...annál nagyobb vágyódással törekedtünk arra, hogy ismét lássunk titeket.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →