Kell-e új törvény az egyházi bíráskodásról?

2017. április 08., szombat

„Tágabb összefüggésben, az egyházfegyelemről szóló jogszabályban kellene rendezni ezt a kérdést" – mondta vitaindító előadásában Molnár Pál tiszántúli egyházkerületi jogtanácsos. Az egyházi bíráskodás alapelveiről, gyakorlatáról és jövőjéről tanácskoztak egyházunk bírái és jogászai április 7-én és 8-án Budapesten.

„Nem új egyházi bíráskodásról szóló törvényre van szüksége egyházunknak, hanem egy tágabb összefüggésben, az egyházfegyelemről szóló jogszabályban kellene rendezni ezt a kérdést" – mondta vitaindító előadásában Molnár Pál. A Tiszántúli Református Egyházkerület jogtanácsosa arról beszélt, hogy egyházunknak el kellene szakadnia az egyházi bíráskodásra az 1881 óta kialakult helytelen, inkább megtorló, mint megjavító szándékú, nem biblikus tradíciójától. Huszonhat éves egyházkerületi jogtanácsosi tapasztalata alapján fontosnak tartja az egyházfegyelem pozitív, kálvini tartalmának visszaállítását, az önkéntes jogkövetés kultúrájának erősítését, valamint a jelenlegi egyházi bíráskodási rendszer felülvizsgálatát.

Több előadó – köztük Keszthelyi Zsolt, a Zsinati Hivatal Jogi Osztályának vezetője – is hangsúlyozta a reformáció korabeli egyházfegyelem-fogalom fontosságát. Kálvin János szerint „a fegyelem az egyház testében az idegek szerepét tölti be", vagyis abban segíti a bűnös emberi természettel küzdő keresztyéneket, hogy a helyes úton járjanak, megmaradjanak a Krisztus szerinti életben. Gyakorlata szerint az egymás és a közösség ellen vétkező híveket Jézus útmutatása szerint (Mt 18,15-18) előbb négyszemközt feddték meg, ha ez nem használt, akkor szűk körben, majd az egész közösség előtt. Ha a jobbító szándék nem ért célt, a bűnös nem vehetett részt az úrvacsorai közösségben, súlyosabb esetben kizárták a közösségből. Mindez azonban nem szankcionálás volt, hanem felhívás bűnbánatra, valamint a keresztyén közösség és szolgálat óvása.

A Jogi Osztály és a Református Közéleti és Kulturális Központ által szervezett kétnapos konferencia célja egyrészt egy olyan bírói fórum létrehozása volt, amely egységes szemlélet és ítélkezési gyakorlat kialakulása mellett elősegítheti az egyházi jogszabályoknak a gyakorlati tapasztalatok alapján történő elemzését és értékelését. Bogárdi Szabó István zsinati lelkészi elnök nevében Gér András zsinati tanácsos köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, akik a gyakorlati szekcióülések mellett egy-egy előadás erejéig betekintettek a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Katolikus Egyház és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház bíráskodási rendszerébe is.

Feke György, fotó: Dimény András

Az elhangzott előadásokat cikkünk mellett jobbra, a Kapcsolódó letöltések között tesszük közzé.

Figyelem!

A Reformatus.hu megújult

Ön a Magyarországi Református Egyház korábbi weboldalán jár, amelyet 2020. április eleje óta nem frissítünk. Az itt található információk már elavultak lehetnek. Kattintson és látogasson el megújul honlapunka.