Kevesebb egyház, több történelmi egyház?

2011. április 06., szerda

Nőhet a történelmi egyházak száma az új egyházi törvény hatályba lépése után – véli Szászfalvi László. A politikus az újságíróknak tartott április 5-i sajtótájékoztatón hozzátette: az egyházak száma ugyanakkor jelentősen lecsökkenhet az új jogszabály elfogadása következtében.

Új programok az egyházak szolgálatának finanszírozására

Szászfalvi László a kormányalakítás óta eltelt tíz hónap egyházpolitikáját értékelve elmondta: céljuk a bizalom helyreállítása, a folyamatos párbeszéd kialakítása, és az egyházakat, egyházi intézményeket érintő, munkájukat akadályozó diszkriminációs jelenségek megszüntetése, illetve a hosszú távon is kiszámítható alapok megteremtése volt. Szászfalvi László hozzátette: utóbbiakat a készülő alkotmányban lefektetett alapelvek, illetve az ezekre épülő új egyházi és az új egyházfinanszírozási törvény fogják meghatározni.

 

A politikus szerint a fenti alapelvek között szerepel az egyház és az állam alkotmányos szétválasztása úgy, hogy közben hangsúlyozza a feleknek a közjó érdekében végzett együttműködését, a köztük fennálló stratégiai partneri viszony kialakításának szükségességét. A másik alapelv szerint a kormány nemcsak az intézményfenntartói tevékenységük miatt becsüli nagyra az egyházakat, hanem az évszázadok során tanúsított közösségépítő és nemzetmegtartó szerepük miatt is. Az egyházpolitika harmadik fontos alapelve, hogy ne csak az egyházak anyagi építkezését támogassa a kormány, hanem azok lelki, szellemi és kulturális tevékenységét is.

Az államtitkár kiemelte, hogy ezek fényében idén öt új program indul el: egyházi rekonstrukciós célokra 1,35 milliárd, egyházi kulturális programokra 50 millió, a templom és iskola programra (például hittanos táborok támogatására), a határon kívül élő magyarok előtt is nyitott egyházi szórványprogramokra és nagyvárosi közösségépítésre, valamint a szociális és karitatív tevékenységeket finanszírozó testi és lelki kenyér programra 200-200 millió forintot különített el a kormány.

Történelmi egyházak, elismert egyházak és vallási egyesületek?


Szászfalvi László az idei év legfontosabb feladatának nevezte az új alaptörvény elfogadását követően az új egyházi törvény megalkotását, amelynek az egyházakkal folyamatosan egyeztetve folyik az előkészítése. Az államtitkár elmondta: abban bízik, hogy április végén, május elején a törvényjavaslat a parlament elé kerülhet.
Szászfalvi László a készülő törvényjavaslattal kapcsolatban kiemelte, hogy annak alkotói több kategóriában gondolkodnak. Az egyik történelmi vagy hagyományos egyházak kategóriája, a másik az elismert egyházak kategóriája, a harmadik pedig egyfajta egyesületi, esetleg vallási egyesületi forma. A politikus hozzátette: utóbbiak várhatóan a civil törvény hatálya alatt álló támogatási rendszert tudják majd igénybe venni.

Az államtitkár a készülő törvénnyel kapcsolatban többször is elmondta: végleges döntések még nincsenek, dilemmák és kérdések azonban még vannak. „Az a fontos, hogy a hiteles, valóban hitéleti-vallási tevékenységet végző egyházakat hitelesítsük és megerősítsük. Azon szerveződéseket pedig, amelyek azért jöttek létre, mert a kiskapukat szerették volna kihasználni, mert az egyházaknak járó különböző kedvezményekből szerettek volna részesülni, és nem primer hitéleti és vallási tevékenységet folytatnak, szeretnénk az új egyházi törvény hatálya alól kizárni.

Száz alá is lecsökkenhet az egyházak száma

Szászfalvi László elismerte, hogy az egyházak úgynevezett történelmi vagy elismert kategóriákba sorolásának kritériumai körül még sok a bizonytalanság. A létszámuk meghatározásához több lehetőség is adott: a népszámlálási adatok is segíthetnek, de az egyszázalékos felajánlások számából is végezhető erre vonatkozó számítás. Az államtitkár azt is elmondta: valószínűsíti, hogy a jelenlegi négy, történelmiként emlegetett egyháznál (katolikus, református, evangélikus, zsidó) több közösség fogja megkapni a történelmi/hagyományos státuszt, viszont a jelenleg bejegyzett mintegy háromszáz egyház száma könnyen akár száz alá is csökkenhet. Az államtitkár megjegyezte: szükség lehet a „történelmi” kategória definiálására is, egy ilyen meghatározásban pedig utalni kell arra, hogy ezek a közösségek „a magyar nemzet történetében és kultúrájában jelentős hozzájárulást valósítottak meg”.

Szászfalvi László elmondta: a kettős regisztrációs rendszer azt jelenti, hogy a nagyobb közösségek besorolását – ahogy erre Nyugat-Európában is több példa van – akár a parlament is megtehetné, a többiek pedig a Fővárosi Bíróságon kérhetnék nyilvántartásba vételüket. Utóbbi döntéshozását egy teológusokból, egyház- és vallástörténészekből álló szakmai grémium segítené, amely megállapítaná, hogy a kérelmezők valóban vallási tevékenységet végeznek-e.

Az államtitkár azt is elmondta: a két egyházi kategória között nem lesz radikális különbségtétel, a történelmi/hagyományos egyházak kategóriája inkább szimbolikus, bár elismerte, hogy az egyszázalékos felajánlások állami kiegészítésének a kérdésében lehetnek eltérések. A politikus hozzátette: a harmadik, a (vallási) egyesületi kategóriából a feltételek teljesítése esetén természetesen feljebb léphetnek majd az oda tartozó közösségek az elismert egyházak közé.

Újságírói kérdésre a beszélgetés végén az államtitkár érintette az önkormányzati iskolák egyházi fenntartásba adásának problémakörét is. Közismert, hogy az utóbbi időben számos csődközelbe jutott önkormányzat kereste meg az egyházakat azzal, hogy azok vegyék át iskoláit. Szászfalvi László elmondta, hogy a közoktatási törvény tavalyi módosításával az intézményátadás-átvétel elől az akadályok elhárultak. Ugyanakkor hangsúlyozta: „Ott lehet ilyen programot végrehajtani, ahol jó kapcsolat, együttműködés van a felek között, és ahol szilárd jövőképe és azonos stratégiai elképzelése van az önkormányzatnak és a helyi egyháznak. Nem azt a célt szolgálta a törvénymódosítás, hogy ide meneküljenek önkormányzatok az intézményfenntartás problémái elől.” A politikus hozzátette: tapasztalatai szerint az egyházak önkorlátozó módon viszonyulnak a kérdéshez, és igyekeznek alaposan és felelősen végiggondolni minden döntést.

Kiss Sándor

Istent keresem

2Tim 1,1–7

„Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →