Kézzelfogható gondviselés

2019. október 11., péntek

Nem maguktól kerülnek a termékek az asztalainkra, mindegyikben ott van az a gondviselő szeretet, mellyel az Atya megerősít bennünket. Erre hívta fel a figyelmet az október első hétvégéjén, Hajdúnánáson megrendezett Református Ízek Találkozója. A helyszínen jártunk utána, milyenek a református ízek.

Ha az elmúlt hetekben nem vettük volna észre, az időjárás október elején már könyörtelenül emlékeztetett arra, hogy eljött az ősz. Ugyanakkor arra is, hogy ez az évszak hozza el a betakarítást és mutatja meg, mennyi mindent adott nekünk a termőföld ebben az évben. Ennek felismeréséhez szeretne közelebb vinni a Református Ízek Találkozója. A Református Közéleti és Kulturális Alapítvány másodszorra megszervezett gasztrokulturális rendezvényére szerte a Kárpát-medencéből érkeznek résztvevők, kiállítók és előadók.

Ebben az évben Hajdúnánás látta vendégül a rendezvényt, hogy ismét találkozhassanak a református gazdálkodók és a fogyasztók, tapasztalatot cserélhessenek és új módszereket ismerhessenek meg. Idén az ökológiai gazdálkodás volt a program központi témája, emlékeztetve rá, hogy a teremtett világ védelme nélkül nem tehetünk eleget az Úrtól kapott feladatainknak – ez pedig felelősségvállalásra buzdít.

Számot kell adnunk mindenről

Tavaly a Drávaszög adott otthont a találkozónak, amire már akkor ellátogatott egy kisebb hajdúnánási csoport, akik még ott eldöntötték, meghívják magukhoz a programot. „Jó látni, hogy összejöttek városunk lakói a főtéren és megismerhetnek más református termelőket, gazdálkodókat – fogalmaz Kocsis Áron, a hajdúnánási református gyülekezet beosztott lelkipásztora. – Több hajdúváros is elfogadta meghívásunkat, azt látom, hogy az emberek fogékonyak annak megismerésére, hogyan tudjuk fenntartható módon előállítani ételeinket. Így erősödhet a közösségi összefogás ereje is.”

Épp ebben a gondolatban jelenik meg az is, mitől is lehet reformátusnak nevezni egy terméket vagy egy ízt. Kocsis Áron felidézi: volt, aki a program szervezésekor a református ízek elnevezés miatt viccesen azt kérdezte, lehet-e majd tiszteletest kóstolni, ám szerinte a hétvégén mindenki közelebb került a felelős gazdálkodás és fogyasztás gondolatához. „A legfontosabb azt látnunk, mennyi mindenért lehetünk hálásak és kinek kell köszönetet mondanunk mindezért. Nem maguktól kerülnek a termékek az asztalainkra, mindegyikben ott van az a gondviselő szeretet, mellyel az Atya megerősít bennünket” – mondja a kirakodóvásár forgatagában sétálva.

A Református Ízek Találkozója idén egybeesett a teremtés hete záró hétvégéjével – az országos ökumenikus kezdeményezés ez alkalommal szintén a hála és a felelősség gondolatai köré szerveződött. „Soha sem feledhetjük el, hogy egyszer majd számot kell adnunk mindarról, amit kaptunk. Sokan azt gondolják, hogy elegendő majd az eljövendő örök élet küszöbén elszámolnunk azzal, mit kezdtünk a kapott ajándékokkal, de ez már akkor bekövetkezik, amikor gyermekeink, unokáink megöröklik tőlünk a földet” – hangsúlyozza a lelkipásztor.

A vigasztaló ige, a tradíció és a ponty

Eközben a főtéren egyre több bogrács kerül a tűzre: akik a jelentkezéskor jelezték főzési szándékukat, mind valami különlegességgel készülnek ebédre. Szenn Péter, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspöke, a rendezvény tavalyi házigazdája például csíptetős pontyot süt, és ahogy meglát minket, el is mondja, mennyire otthon érzi magát ezen a programon.

Maga a csíptetős ponty pedig már azért is különleges, református étel, mert egy ősi református halászközösség, a drávaszögi Kopács specialitása. „Településünkre Sztárai Mihály reformátor hozta el a vigasztaló igét a török megszállás idején, innen ered reformátusságunk. Ebben a faluban sokáig élő volt a halász tradíció, és bár ma már csupán ételeinkben jelenik meg az egykori életforma, ilyen alkalmakon igyekszünk ápolni a hagyományokat” – idézi fel a püspök.

Szenn Péter számára a főzés a kikapcsolódásnak egy olyan fajtája, amiben nagyon fontos a minőség, az odafigyelés és a közösség. „Ebben is felfedezem, hogy a Jóisten mindenkinek ad talentumokat, amivel mások javára lehetünk. Nagy öröm, amikor látom az üres bográcsot és azt, hogy boldogan fogyasztják az elkészült ételt” – teszi hozzá.

Szakmai és lelki közösségben

„Ezen a rendezvényen mindig nyitottak a kapuk, azokat várjuk, akiket érdekel a téma, és mellettük olyan Kárpát-medencei termelőket, akik termékeiket vagy terményeiket szeretnék megmutatni” – foglalja össze Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány titkárságvezetője. Fontos eredménynek tartja, hogy az első, egy évvel ezelőtti találkozóhoz képest szinte megduplázódott a kiállítók és a látogatók száma is.

„Nagy öröm, hogy egy jó közösség kezd kialakulni, ugyanakkor több ez a találkozó, mint egy szakmai fórum, mert lelki közösség is épül. Többen említették már a hétvégén, hogy a mezőgazdaság az a terület, ahol nap mint nap megtapasztalható, mennyire közel áll hozzánk Isten és hogyan tartja kezében világunkat” – fogalmaz a titkárságvezető. Ahhoz pedig, hogy ezek a gondolatok minél szélesebb körhöz eljussanak, szükség van olyan közösségi alkalmakra, mint a BORUM, a Kárpát-medencei református borászok és szőlészek találkozója vagy a Református Ízek Találkozója.

A Református Gasztrokulturális Programok harmadik állomása idén is az a hálaadó istentisztelet lesz, melyen köszönetet mondanak az év terményeiért. Ennek az alkalomnak 2019. október 27-én Dunaszentgyörgy ad otthont.

Vegyük vissza a földet!

„Isten minden ősszel megajándékoz bennünket azzal, hogy valóban láthatjuk a munka gyümölcsét –akkor megállhatunk, megnézhetjük, mennyi mindent kaptunk és köszönetet mondhatunk” – teszi hozzá Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. Az egyházi vezető szerint is nélkülözhetetlen környezetbarát odafigyeléssel művelni a földet, visszatérni a természetes módszerekhez. „Ami a régi gazdáknak még magától értetődő volt, ma azt nevezzük »bionak«” – emlékeztet, majd hozzáteszi: „Sokszor a mennyiséget tartjuk szem előtt, pedig az odafigyelés abban is megmutatkozik, hogy a minőséget keressük. A keresztyénségünkkel is összekapcsol bennünket ez a minőség, minden alkalommal meg kell mérnünk az igén, hogy jól tesszük-e, amit teszünk.”

Fekete Károly komoly lehetőségeket lát abban, hogy az egyházhoz visszakerült iskolákban már kisgyermekkortól tanítható a teremtett világ védelme. „Megmutathatjuk, hogy valóban van felelősségünk saját házunk táján és mindnyájunkra igaz, hogy magunkon kell elkezdeni a változást” – foglalja össze. Szerinte a tudatosabb, gazdaságosabb élet az, ami a túlfogyasztás korában visszavezethet a takarékosság és megelégedettség keresztyén érzéseihez. „Az idősebb nemzedék a gyermekeitől veszi el a lehetőségeket, amikor feléli a környezetét. A fiatalok azonban tudatosságukkal visszavehetik maguknak a földet és taníthatják az idősebbeket – ez pedig egy másfajta, fenntartható életszemléletet hozhat magával” – hangsúlyozza a tiszántúli püspök.

Családdá formáló portékák

Hasonló szemléletet képvisel Vargáné Kalapos Magdolna hajdúnánási református gyülekezeti tag, aki hat éve, a helyi termelői piac megnyitása óta foglalkozik lekvárok, szörpök és házi tészták készítésével. Termékeit nézve az ember el se tudná képzelni, hogy egykor „muszájból” kezdett ezzel foglalkozni: mint elmeséli, számára óriási lehetőség volt a Nánási Portéka első helyi védjegy és márka megszületése, mivel akkoriban már hosszú ideje nem volt munkahelye. Hogy négy gyermekének támasza lehessen, elkezdte feldolgozni a földjén termelt zöldségeket és gyümölcsöket, majd a márkához csatlakozva egyre szélesebb körben árusította azokat.

„Bár akkor nem volt más lehetőségem, ma már nem is csinálnék egyebet. Korábban is készítettem lekvárokat, de teljesen új élmény volt ténylegesen eladni és megtapasztalni, hogy a vásárlók visszatérnek – folytatja. – Ezért is örülök, hogy most itt van a találkozó, megmutathatjuk, milyen jó közösség tartozik a Nánási Portékához. Mi nem csak a termékeink miatt szoktunk találkozni, olyanok vagyunk, mint egy nagy család.”

Aki gazdálkodik, megtapasztalja a kegyelmet

„Az életem természetes része a teremtett világ iránt érzett felelősség, ezért amikor polgármester lettem, nem volt kérdés, hogy tovább viszem ezt a logikát. Ezért hoztuk létre a helyi fizetőeszközt, a Bocskai Koronát és a Nánási Portékát, mint helyi márkát, mindkettő egy-egy lehetőség a helyi gazdaság fejlesztésére″ – Szólláth Tibor polgármesterrel, a helyi református gyülekezet presbiterével beszélgettünk.

A közösségről szól

Az alkalmon részt vett Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára is, a miskolc-diósgyőri református gyülekezet tagja, aki a nap folyamán személyesen is megtapasztalhatta, mennyire erős a református termelői közösség. „A mai előadások arról győztek meg engem és a hallgatóságot is, hogy egészséges élelmiszert fogyasztani nélkülözhetetlen. Nagy feladatok várnak arra, aki ebbe gazdálkodói oldalról belevág, de mindenképp megéri a befektetett munka” – válaszolja kérdésünkre.

„Reformátusként azt mondom, az Istentől kapott földre úgy is lehet vigyázni, hogy közben figyelemmel állítunk elő javakat” – fogalmaz az államtitkár, aki külön örül annak is, hogy határon innen és túlról egyaránt ellátogattak termelők Hajdúnánásra. „Ez a program nem is csak az ökológiai gazdálkodásról szólt, hanem magáról a közösségről– vallja Szinay Attila, aki szerint keresztyén felelősségünk abban a gondoskodásban jelenik  meg, ami végigkíséri a termékek útját a földtől az asztalig.

A találkozó végére mi is megbizonyosodunk arról, hogy a hagyományok, az odafigyelés és a minőség tesznek reformátussá egy terményt, egy terméket vagy egy ízt. A megismert közösség pedig – melynek tagjai tíz, húsz vagy akár harminc év tapasztalattal a hátuk mögött is örömmel tanulnak egymástól a fenntarthatóságról és a teremtésvédelemről –, hálás a lehetőségért, hogy ismét találkozhatott. Ahogy hálásak mindenért, amit az Úrtól kaptak.

Jövő ősszel a partiumi Hegyközszentmiklós várja a Református Ízek Találkozóját.

Farkas Zsuzsanna, fotó: Szarvas László

Istent keresem

2Tim 1,15–18

„...az Ázsiában lévők mind elfordulnak tőlem...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →