Kötelességünk a jót tenni! – Jótékonysági koncert a Nagydobronyi Református Líceum megsegítésére

2010. február 03., szerda

altJanuár 30-án a Csapi Művelődési Központ adott otthont az Ungi Református Egyházmegye által szervezett jótékonysági estnek, melynek bevételét a Nagydobronyi Református Líceum (NRL) támogatására fordítják.

 

A tizenöt éves múlttal rendelkező tanintézmény ugyanis (a többi református líceumhoz hasonlóan) komoly finanszírozási problémákkal küzd. 2009 szeptemberében az ukrán állam egyik napról a másikra vont meg mindennemű támogatást az egyházi oktatási intézményektől (mely addig is csupán 8%-át biztosította az intézmények teljes költségvetésének). Ezzel együtt az utóbbi két évben a világon elhatalmasodó gazdasági válság a nagyrészt külföldi egyházaktól, alapítványoktól befolyt további támogatásokat is kétségessé teszi. Mindehhez hozzájárul az ukrán emelt szintű érettségi, és az anyanyelv használatának korlátozására irányuló rendeletek sora. Ebben a helyzetben nem csak az egyes egyházmegyék felelőssége növekszik meg, hanem a gyülekezeti tagok, minden kárpátaljai magyar egyéni felelőssége is. Erre a közös tehervállalásra kívánták jobban ráirányítani a figyelmet Ung megye vezetői azzal a jótékonysági esttel, ahol az egyházmegye tehetséges szolgálattevői léptek színpadra.

Az Ungi Egyházmegye, valamint az NRL vezetőségének és diákjainak nevében Balogh Attila esperes és Bátori József főgondnok köszöntötte a vendégeket.

"A mai nap a teherhordozásnak és a segítő kéz nyújtásának a napja. Mi egy közös test tagjai vagyunk. És ebben a testben csak úgy élhetünk, ha együtt gondolkodunk, mozgunk és egymás felé segítő kezet nyújtunk" – fogalmazott az esperes.

Héder János főjegyző igei köszöntésében Jakab apostol szavait idézte: „Aki azért tudna jót tenni, és nem cselekszi, bűne az annak.".Nem azért kell választanunk a harcot a magyar iskolákért, mert talán így könnyebb lesz érvényesülnünk az életben (ez már nem igaz), nem azért, mert érdemes itt magyarként tanulni , hanem azért, mert nem tehetünk mást. Itt élnünk és halnunk kell! A kisebbség nyelve mindig a hűség nyelve is. A kisebbség iskolája mindig a kitartásnak, a hősiességnek az iskolája is…

Az intézmény rövid bemutatása után Szopó Tibor karnagy vezetésével a líceum énekkarának szolgálata nyitotta meg a fellépők sorát. Majd az ungvári Varga Katalin, a kisgejőci Csákány Marianna, a Nagygejőcről érkezett Gerber Andzselika éneke színesítette a műsort. Színvonalas előadással érkezett a jótékonysági estre az Ivaskovics József vezette Credo és Gyöngykaláris együttes. Igazi meglepetés volt Horkay László ny. püspöknek, a nagydobronyi gyülekezet lelkipásztorának, a líceum egyik alapító tagjának zenei produkciója. Fellépett a ráti Szoroka Dániel is és a Nagyné Fekete Zsuzsanna vezette szalókai gyülekezet együttese a Nyitnikék zeneiskola tanulóival. Az alkalomra zenés összeállítást készített a csapi (vezetője Szabó Ivett), valamint a kisdobronyi Szivárvány (vezetője Katona Annamária) ifjúsági együttes. Szavalatokkal érkeztek az egyházmegyei szavalóverseny győztesei: Ferkó Erika (Tiszaásvány), Szabó Eszter (Rát), Varga Brigitta (Kisgejőc), Soós Zsolt (Szalóka).

A koncert végén Katona Béla, a Nagydobronyi Református Líceum igazgatója köszönte meg a szolgálatokat és az adományokat. Arra kérte a rendezvény résztvevőit, hogy továbbra is hordozzák imáikban az iskolát. Ne vonják meg adományaikat, mert azok, mint a jó vetőmag, előbb-utóbb meghozzák termésüket.

"Ahhoz, hogy egy népnek, közösségnek jövője legyen, három dologra van szükség: templomra, iskolára és családra" – fogalmazott Pándy-Szekeres Dávid iskolatanácsos. E három tényező közös vonása pedig a közösség. Ma az Ungi Egyházmegye megmutatta, hogy erős közösségként lép fel, erősíteni tudja a líceumot. Adja az Úr, hogy a jövőben is, mint egy nagy közösség, mint egy család, segíteni tudjunk egymásnak, amikor valamelyik testvér bajba kerül, gyengélkedik, elbizonytalanodik!

Szabó Dániel, a Magyar Református Presbiteri Szövetség elnöke, a nagydobronyi líceum alapító tagja és támogatója beszédében arról szólt, hogy az alkalom mennyei látást tükröz. Benne van mindaz, amit az evangélium útján kapott ez a nemzet ezer esztendő óta. Benne van a reformáció öröksége, az ellenreformáció megszenvedett útjai. Európa van benne a maga legjobb üzenetével, akkor is, ha ezt a határok olykor meg akarják állítani. Benne van atyáinknak, nagyszüleinknek, korábbi nemzedékeknek meghurcolása, meggyötrése, elpusztítása.

"Ne hagyjátok az iskolát, mely Istentől kapott ajándék az életünkben" – osztotta meg Balogh Attila esperes záró gondolatait. Az elért eredményeket sokszor talán magunknak tulajdonítjuk, embereknek, vezetőknek, akár a közös összefogás eredményének könyveljük el. De nem feledkezhetünk meg arról, hogy mindez Isten ajándéka. Mi csupán sáfárok vagyunk. De jó sáfároknak kell lennünk. Az egyház, az iskola vezetőinek és mindazoknak, akikre Isten rábízta ezt az ügyet. Hiszem, hogy magyar népünk, nemzetünk nem hagyja el az élő Istent, s a templomot. És nem hagyhatjuk el az iskolát sem. Ezt bizonyítja a mai alkalom is, hisz ahol ennyien összegyűlnek egy közös ügyért, hogy gyermekeink hitben nőjenek fel – az isteni kezdeményezés.

Soós Katalin

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió