Ez történt a Zsinat pénteki ülésén

2010. június 04., péntek

Pénteken véget ért a XIII. zsinati ciklus ötödik ülése, a trianoni békeszerződésről való megemlékezés volt a záró momentum.

Pénteken véget ért a XIII. zsinati ciklus ötödik ülése Budapesten, ennek záró momentuma a Zsinat megemlékezése volt a trianoni békeszerződés kilencvenedik évfordulóján. Több részlet hangzott el a Trianon utáni első zsinati ülésről és kihirdették az évforduló, valamint a kettős állampolgárság könnyítéséről szóló törvénymódosítás kapcsán született nyilatkozatot. A pénteki események, időrendben visszafelé haladva.

12:50 A Zsinat 2010. jún 3-án és 4-én összehívott ülésszakát Isten iránti hálaadással bezárom – mondta Bölcskei Gusztáv. Az áldás után a jelenlévők elénekelték nemzeti imádságunkat.

12:05 Megszólalt a Zsinat harangja, kezdetét vette a trianoni megemlékezés.

A terem közepén álló Nagy- Magyarországot szimbolizáló asztalról a virágfüzér lassan felemelkedett, és kirajzolódott a magyar Szent Korona.

A 90. zsoltár eléneklése után Bölcskei Gusztáv püspök egy iimádságot olvasott fel, ugynazat amit Baltazár Dezső püspök mondott az 1920-ban tartott Zsinaton.

Ódor Balázs a Külügyi Iroda vezetője az 1920-as Zsinat világi elnökének, gróf Degenfeld József köszöntő szavait idézte.

Három fiatal előterjesztéseket olvasott fel az 1920. szeptember 28. és 29. között zajló Zsinat jegyzőkönyvéből. Bölcskei Gusztáv elmondta: Ezek a feljegyzések győznek meg bennünket arról, hogy nem 2009. május 22-én, hanem 1920. szeptember 28-án kezdődött el a magyar reformátusok egységesülésének folyamata. Köszönjük meg Istennek, hogy engedi a Magyar Református Egyház organikus egységét a mi időnkeben megélni.

Csűry István királyhágómelléki püspök a Generális Konvent május 27-én elfogadott nyilatkozatát olvasta fel, majd néhány gondolatát osztotta meg a jelenlévőkkel. Beszédében üdvözölte a magyar kormány kettős állampolgárságról szóló törvényét, valamint azt, hogy június 4-e az Összetartozás Napja lett.

Ezután Huszár Pál olvasta fel a Zsinat erre a napra készített ünnepi határozatát, melyet a Zsinat egyöntetűen megszavazott, valamint azt is tudomásul vette, hogy a megfelelő jogi keretek között a Magyarországi Református Egyház területén a lelkészi állás betöltésének lehetőségét kiterjesztik a Magyar Református Egyházban szolgáló összes lelkipásztorra. 

Vad Zsigmond esperes ismertette a Zsinat ünnepi határozatát a kettős államplogársággal kapcsolatban, majd egyöntetűen megszavazták, hogy az ünnepi határozatot küldjék el a magyar parlamentnek is. 

11:50 A levezető elnök tíz perc szünetet rendelt el.

11:45 Bölcskei Gusztáv bejelentette, elkészült az MRE 2009-es éves jelentése.

11:35 A Zsinat második olvasatban tárgyalta és elfogadta az 1996. évi I. választójogi törvénye csütörtökön első olvasatban tárgyalt módosítását.

Módosítás történt például a 19. paragrafus 11. bekezdésében, mely szerint:
(11) A törvény által előírt választási okiratok beérkezésétől számított 8 napon belül az esperes egy lelkészi és egy világi tanácsossal és a gyülekezet két képviselőjével együtt megvizsgálja az okiratokat. Amennyiben megállapítható, hogy az iratok hiányosak, és ezt rajta kívül álló adminisztrációs hiba okozta, a jelöltet a kézhezvételtől számított 3 napos jogvesztő határidővel fel kell hívni a hiányok pótlására. Ezt követően a bizottság megállapítja, hogy a jelölt választható-e vagy sem.

11:25 A Vakmisszió szervezeti kereteinek átalakításáról határozott a Zsinat.

Az előterjesztést és a határozati javaslatot Kocsis Márta tárta a Zsinat elé. Mint mondta, a Zsinat folyamatosan figyelemmel kíséri intézményei sorsát és a Vakmisszióval kapcsolatban úgy látták, hogy nem tudja önállóan ellátni feladatát.
A jövőben a Vakmisszió jogutódja a Református Missziói Központ, és abba tagozódik ugyanúgy, ahogyan az összes többi misszió, továbbá megszűnik jogi és gazdasági önállósága.
A Vakmisszió célja, feladata és szolgálatvégzése ugyanakkor nem változik. A Nádasladányi telephely megszűnik, a nádasladányi Támogató Szolgálat fenntartói jogosítványait az MRE Szeretetszolgálati Iroda gyakorolja.

10:45 Az MRE tanügy-igazgatási, pedagógiai szakmai szolgáltatási és pedagógiai szakszolgálati feladatai ellátásának a 2010/2011-es tanévben bevezetendő új formáját tárgyalja a Zsinat.

A javslat az MRE Pedagógiai Intézete és az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat integrálásáról, a Zsinati Hivatal oktatási irodájának önállósodásával létrejövő MRE Oktatási Irodája alá besorolásáról szól.

Kérdésre válaszolva Papp Kornél, a zsinati oktatási iroda vezetője kifejtette, az integrálódó szervek gazdasági adminisztrációja kerül az új szervhez, így sikerül költségeket spórolni. A két beolvadó szervezet azonban önálló jogi személyiség marad.

Vita bontakozott ki a létrejövő szervezettel kapcsolatos munkaügyi, szervezeti, gazdálkodási kérdésekben. Bellai Zoltán kaposvári lelkipásztor, a dunántúli egyházkerület főtanácsosa óva intett atól, hogy egy zsinati hivatali irodát túldimenzionáljanak, az túlnőjön a kiszabott kereteken. Ezért azt javasolta, az előterjesztés kerüljön le a napirendről.

A zsinati tagok az oktatási irányítás új rendjének tárgyalását levették a napirendről.

10:35 Az ülés folytatódott.

10:10 Dr. Bölcskei Gusztáv lelkészi elnök, az ülés levezető elnöke szünetet rendelt el.

10:00 Az Oktatásügyi Szakbizottság javaslata alapján a magyarországi és határon túli pedagógusoknak odaítélhető Makkai Sándor-díjat Hagymási Gyuláné (Berettyóújfalu), P. Tóth Béláné (Szentendre) és Tőkés Zsolt (Székelyudvarhely) kapta.

A református iskolaügyért végzett áldozatos munkáért járó Imre Sándor-díjat Dr. Hoppál Péter, a Pécsi Református Kollégium főigazgatója kapta.

09:55 A Dobos Károly Lelkészi Díjat a Zsinat Bíró Ferenc nyugalmazott mátyásföldi lelkipásztornak ítélte.

A kitüntetést előkészítő ad hoc bizottság munkájáról Vad Zsigmond számolt be. A Dobos Károly-díjat az, a gyülekezetben hűséggel szolgáló, gyülekezetét megőrző, építő, velük közösséget vállaló lelkipásztor jelölhető, akinek gyülekezeti szolgálati ideje legalább húsz év.

09:45 Dr. Huszár Pál beszámolt a Zsinati Tanács 2010. február 24-i, valamint június 2-i üléséről.

09:40 Csomós József tiszáninneni püspök számolt be az árvizi helyzetről.

Edelénynél az éjszaka folyamán átszakadt a gát, a víz azonban ezúttal nem a kastélykertet, hanem magát a várost fenyegeti. Beszámolt arról, hogy nagy riadalom keletkezett, amikor a segítés közben egy református lelkész eltűnt, de később kiderült, a másik irányba menekült a víz elől, mint a többiek. Csomós püspök beszámolt a tiszántúli egyházkerületről kapott segítségről, mentálhigiénes szakemberek, lelki segítők küldéséről.

09:30 Dr. Huszár Pál, a Zsinat világi elnöke megnyitotta a pénteki ülést és köszöntötte a megjelenteket.

Számba vették a megjelent zsinati tagokat. A választott és igazolt képviselők kétharmada jelen van, Dr. Huszár Pál megállapította az ülés határozatképességét.

09:05 Illés Dávid áhítatával kezdődött meg a pénteki ülés.

A budapesti Szilágyi Dezső téri gyülekezet lelkésze Hóseás próféta könyvének második fejezete első négy verse alapján hirdetett igét.

De lesz még annyi Izráel fiainak a száma, mint a homok a tengerparton, amelyet nem lehet megmérni, sem megszámolni. Akkor ahelyett, hogy ezt mondanák nekik: Nem vagytok népem! - ezt mondják: Az élő Isten fiai vagytok! Összegyűlnek majd Júda fiai és Izráel fiai, és egyetlen fejedelmet választanak maguknak. Eljönnek az országból, mert nagy lesz még Jezréel napja. Mondjátok testvéreiteknek: "Népem!" és nővéreiteknek: "Van irgalom!"

Illés Dávid azzal kezdte prédikációját, hogy félre kell tenni a magyarságról alkotott idealiszikus, romantikus képünket. "Nem népemből - népem" - Isten népéről, egy kiválasztott, elhívott Urától elfordult népről szól Hóseás próféta, akkor is, hakönnyen olvassuk úgy, hogy ez ránk vonatkozik. Azon a napon is, amikor sok könnyre, nyomorúságra és megaláztatásra emlékezünk. "Nem lehet a kilencven év szenvedéseit, megaláztatásait leírni" - mondta, és múltunk miatt kötelességünk, hogy küzdjünk az alapjogokért, az anyanyelvért, de: ez a szó, népem, nem egyenlő a magyarsággal.

"Egy nép vagyunk a sok közül, a szenvedés nem jogosít arra, hogy mások hátán legyünk nagyok" - jelentette ki Illés Dávid. Feltette a kérdést: Milyen is ez a magyar nép? Széthúzó, meghasonlott népként jellemezte a magyarságot és felidézte nagyapja, Makai Sándor néhai kolozsvári püspök gondolatait, mely szerint a múlt nem egyéb, mint végzetes tévedések és hibák halmaza. Minden dicsőséges korszak csak külsőség, kéjelgés a felszínén. Így volt ez akkor is, amikor a magyar múlt bűnös nemtrödömséggel készítette elő a trianoni tragédiát.

A Szilágyi Dezső téri lelkipásztor ugyancsak nagyapja gondolatait idézve azt mondta, alapvető értékeink folyamatos revíziójára van szükség. Végül prédikációját azzal zárta, hogy Krisztus az egyetlen reménysége ennek a népnek, aki a jövő a számunkra. "Nem automatikusan, de Krisztus elhívása által lehet Isten népévé a magyarság."

Csepregi Botond-Fodor Zsófia fotó: Kalocsai Richárd

Ez történik továbbiak →