Konferencia a tiszaeszlári per védőjéről

2012. október 26., péntek

Eötvös Károly a védőügyvéd címmel a Károli egyetem rendezett konferenciát, mely a református ügyvéd, politikus, író munkásságát, jelentőségét mutatta be.

A konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Dósa Elek Jogtörténeti Kutatóműhelye és a Magyar Ügyvédi Kamara szervezte a Zsinati Székházban október 26-án. A rendezvény a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Állam- és Jogtudományi Kar elődintézményének, a Kecskeméti Református Jogakadémiának hallgatójáról, a dunántúli református köznemesi családból származó nagy liberális politikusról, közíróról és ügyvédről emlékezett meg.

Mint ismeretes, Eötvös Károly volt 1884-ben a vérváddal bíróság elé állított kelet-magyarországi zsidók védőügyvédje. A „tiszaeszlári per" néven elhíresült ügy, nem utolsó sorban Eötvös Károly teljesítménye nyomán, amely jogtörténeti, kriminalisztikai, lélektani szempontokat érvényesített, a vádlottak teljes felmentésével végződött. Két évtized múltán Eötvös három kötetben megírta a „Nagy per, mely már ezer éve folyik, s még sincs vége" címmel a per történetét. A háromkötetes munka az első magyar dokumentumregénynek tekinthető, írói teljesítményként is helytálló.

A konferenciát Antalóczy Péter dékán nyitotta meg, ismertetve Eötvös Károly részletes életrajzát, személyiségét, pályafutását.

Kovács Lajos nyugalmazott rendőrezredes a tiszaeszlári pert a nyomozó szempontjából mutatta be. Máig nem tudjuk, hogy ez a per koncepciós volt-e vagy sem – jelentette ki, miközben részletekbe menően bevezette a hallgatóságot a nyomozás részleteibe. A rendőrezredes a korszak nyomozási stílusának jellegzetességeiről is beszélt: akkoriban személyi bizonyítékokon alapult a vád és per is, később tolódott át a hangsúly a tárgyi bizonyítékokra.

Gergely András, KRE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének tanára Eötvös Károly, politikus, ügyvéd, író és publicista pályaképét rajzolta meg, különös tekintettel a politikai-jogi munkásság a szépirodalmi tevékenységgel való összefonódásáról. Mint elmondta, Eötvös varázslatos stílusára jellemző, hogy a „magyar vidéki aranykort" ártatlan gyermeki szemszögből festette le.

Horváth Attila, az ELTE ÁJK docense az ügyvédi védelem szerepéről beszélt Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos és az országgyűlési ifjak perében, Mezey Barna, az ELTE ÁJK rektora a kor híres ügyvédeinek – Deák Ferenc, Horváth Boldizsár és Csemegi Károly – portréját, jelentőségét mutatta be.

Zlinszky János, a PPKE JÁK professzor emeritusa, korábbi alkotmánybíró az ügyvédi hivatás történetét tárta fel dióhéjban. Ma már nehéz elgondolni, hogy egykor semmilyen speciális vizsga nem volt szükséges e hivatáshoz. Zlinszky János egészen a római kortól kezdve említett jelentős eseményeket, eseteket, végül saját praxisából is megosztott fontos pillanatokat. Minden egyes korral kapcsolatban elhangzottak nagyhatású jogi gondolkodók szakmunkái.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke méltatta Eötvös Károly jelentőségét, megemlítve, hogy nem véletlen, hogy a magyar ügyvédszakma legrangosabb kitüntetése a tiszaeszlári per védőjéről kapta a nevét. Bánáti János az ügyvédi etika aktuális kérdéseiről tartott előadásában többek között Eötvös Károly felvetését aktualizálta: ajánlhatja-e magát egy ügyvéd egy nagy nyilvánosság előtt zajló per védelmének? A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke felhívta a figyelmet a 2009-ben elhunyt Schirilla György munkásságára, aki Eötvös Károly etikai útmutatását követte a 20. században.

Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke záró előadásában bemutatta Eötvös Károly ügyvédi oklevelét, ennek kapcsán kiderült, hogy a harcos védőnek több fegyelmi ügye és marasztalása volt. Réti László az ügyvédi hivatás mai problémáit taglalta, többek között beszélt a létszámhelyzetről, az ügyfelek megnövekedett árérzékenységéről és az ügyvédi morál nem megfelelő szintjéről.

A konferencia levezető elnöke Révész T. Mihály, a Szegedi Egyetem címzetes egyetemi tanára volt.

A konferencia keretében a KRE Károli Emlékérmet adományozott Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbinak, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a zsidókeresztyén párbeszédben, az egyházak és vallások közötti közeledésben.

reformatus.hu
Fotó: Sereg Krisztián

Istent keresem

1Thessz 4,1–8

„...testvéreim, kérünk titeket, és intünk az Úr Jézus nevében...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →