Konferencia a zsidómentő lelkészről

2012. november 27., kedd

A száz évvel ezelőtt született Soos Gézára, a zsidómentő református lelkészre emlékezett a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának tudományos konferenciája november 27-én.

Zsengellér József, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE ) Hittudományi Karának (HTK) dékánja bevezető áhítatában a Máté evangéliumának kilencedik és tizedik részéből idézett: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés:   kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába", illetve „Amikor azonban átadnak titeket, ne aggódjatok amiatt, hogy miképpen vagy mit mondjatok, mert megadatik nektek abban az órában, hogy mit mondjatok.  Mert nem ti vagytok, akik beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól általatok".

Horváth Erzsébet, a KRE HTK Egyháztörténeti tanszékékének vezetője, az MRE Zsinati levéltárának igazgatója – Soos Géza életének és munkásságának kutatója – volt a levezető elnök, emellett előadást is tartott az embermentő református lelkészről. Részletesen ismertette Soos Géza életrajzát, illetve a II. világháború alatti református ellenállás és zsidómentés történetét.

Soos Géza, a Soli Deo Gloria (SDG) diákszövetség elnöke, Szent-Iványi Domokossal megalapítja a németellenes Magyar Nemzeti Mozgalmat, illetve a Magyar Függetlenségi Mozgalmat. A Jó Pásztor Bizottsággal és Raoul Wallenberggel együttműködve számos embermentő akciót hajt végre. Az 1944 áprilisában megszökött két fogoly által írt Auschwitzi Jegyzőkönyvet neki adják át, ő juttatja el Svájcba. A Gestapo és a KGB is el akarja fogni. A háború után az Egyházak Világtanácsa alkalmazásába kerül, a menekülttáborokban élők lelki és szociális gondozása volt a feladata. Elvégzi a genfi egyetem teológiai szakát, majd családjával az észak-karolinai Montreat-ban telepedik le. Járja az államokat, áhítatokat, előadásokat tartott a kint élő magyaroknak. Egy ilyen körúton, a pennsylvaniai Ligonierbe igyekezve halálos autóbalesetet szenved 1953-ban.

Horváth Erzsébet hangsúlyozta, hogy Soos Géza számára a keresztyénség azt jelentette, hogy ahol tud, segíti a bajba jutott embereket. Segített itthon a rászorulóknak, a II. világháború után a menekülteknek, magától értetődő volt számára, hogy az üldözött zsidók mentésében is részt vesz. Soos a Heidelbergi Kátéra tekintve élte meg magyar reformátusságát – hangzott el.

Katona Viktor, az SDG Diákmozgalom titkára, református lelkipásztor Soos Géza az SDG-ben betöltött elnökségéről beszélt. Ennek kapcsán bemutatta a Soli Deo Gloria történeti szakaszait, megemlítette, hogy kezdetben holland és amerikai evangélizációs hatást mutatott a szervezet. Az előadás során fény derült Soos különböző tisztségeire, feladataira, kezdeményezéseire.  „A diákság személyes ügyévé igyekszik tenni a lélek dolgát" – jelentette ki Soos az SDG egyik legfőbb feladatáról. Az előadásból kiderült, hogy komoly váltást jelentett, amikor az 1930-as évek végén a református egyház magáénak nyilvánította a szervezet munkáját. Szintén kiemelt jelentőségű volt az 1943-as szárszói Magyar Élet tábor, ahol a magyar sorskérdések kerültek fókuszba. Katona Viktor előadása végén egy SDG-s dalt tanított meg a közönségnek: „Lélek fuvalma, jöjj".

Hajdú Éva, a KRE HTK doktorandusza előadásában az SDG Kollégiumi vezetői kis kátéjáról nyújtott ismereteket. A közönség megismerhette, hogyan szerveződött a kollégiumi élet: az előadások, beszélgetések, kirándulások és más programok mellett a kollégisták szociális munkát is végeztek. Beteglátogatások, adományok gyűjtése mellett nyomornegyedeket látogattak, étellel és adományokkal segítették őket. Hajdú Éva életkorra lebontva mutatta be, hogyan kötődtek a diákok az SDG-hez. A diákmozgalomban résztvevőket arra nevelték, hogy legyenek büszkék a reformátusságukra, a magyarságukra, legyenek gerincesek, egyenesek. Az identitásformálás mellett a családi és a dolgozó életre is felkészítették őket – hangzott el. Az akkori SDG-sek azon fáradoztak, hogy a való életre, az igazi kihívásokra készítették fel a fiatalokat, vajon mi most törődünk velük? – tette fel a kérdést az előadó, említve, hogy a káté még a takarékosság elsajátítását is fontosnak tartotta.

Győrffy Eszter, az KRE HTK doktorandusza az SDG Diákszövetség az egyetemi misszióban betöltött szerepét mutatta be. A szervezet egyik fontos küldetése volt, hogy az otthonuktól, az ottani gyülekezettől elszakadt vidéki diákságnak hitéleti bázist nyújtson. A másik, hogy a családtól való elszakadtságban, ebben az érzékeny korban pozitív mintát adjon, lelkileg támogassa őket – hangzott el. Győrffy Eszter a szövetség legendás szociális érzékenységét és aktivitását emelte ki: a vezetők rájöttek, hogy az egyetemi, főiskolás diákok (akiknek nagy része vidékről érkezett) legnagyobb gondja a lakáshiány volt. Sokan közülük ágyrajárók voltak. Kollégiumok alapításával igyekeztek ezt orvosolni. A vezetők elképesztő munkabírással, lelkesedéssel szervezték a hitéletet és a szociális akciókat – mondta el az előadó.

Zsengellér József zárszavában elmondta, Soos Géza küldetése Jeremiás prófétára emlékezteti: „a csontjaiba rekesztett tűz", a mélyről jövő hit mozgatta egész életében, hogy cselekedjen, hogy embereket mentsen, akár az életveszélyt is vállalva.

reformatus.hu
Fotók: Sereg Krisztián

Istent keresem

Bír 19,22–30

„Ugyan, testvéreim, ne tegyetek rosszat! tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →